Ukrajna felvételét javasolja jelenlegi területeivel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe Anders Fogh Rasmussen, a NATO egykori főtitkára a brit The Guardian lapnak adott interjúban.
Eljött az idő, hogy megtegyük a következő lépést, és meghívjuk Ukrajnát a NATO-ba
– mondta a 2009 és 2014 között a szervezet élén álló Rasmussen az MTI szemléje szerint. „Új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna a NATO középpontjában áll”. Hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelentené az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus befagyasztását. Moszkvának szerinte „meg kell értenie, hogy Ukrajnát nem lehet eltántorítani a szövetséghez való csatlakozástól”.
A részleges csatlakozás és a szövetségi partnerek ezzel járó segítségnyújtási kötelezettsége Rasmussen szerint „elrettentené Oroszországot attól, hogy a NATO-n belül támadja meg az ukrán területeket, és így lehetővé tenné, hogy az ukrán fegyveres erők a frontcsatákra koncentrálhassanak”.
Különböző szakértők és szövetségi politikusok már régóta óva intettek Ukrajna felvételétől a szervezetbe a konfliktus jelenlegi szakaszában, mivel az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkely szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége a fegyveres konfliktus közvetlen részesévé tenné a katonai szövetséget.
Az 5. cikkely ugyanis kimondja, hogy a szövetségi partnerek kötelezettséget vállalnak arra, hogy segítséget nyújtanak abban az esetben, ha valamelyiküket fegyveres támadás éri. Az ukrán területek részleges csatlakozása esetén ez azt jelentené, hogy minden szövetségesnek katonai erővel kellene az ország segítségére sietni, ha támadás érné Ukrajna jelenlegi területeinek bármely pontját.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője az Egyesült Államokba utazott, hogy megvitassa a béke lehetőségeit, és Ukrajna további védelméről tárgyaljanak – írja az Interfax.
A Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes vezette ukrán delegáció tagjaként érkezett az USA-ba. Az ukrán delegáció a Fehér Házban, a kongresszusban és az elemzőközpontokban találkozik az állami szervezetek képviselőivel.
Köszönjük partnereinknek Ukrajna támogatását
– mondta Jermak.
A német kancellár úgy véli, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokhoz szükséges, hogy az orosz fél kivonja csapatait Ukrajna területéről – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Olaf Scholz német kancellár szükségesnek tartja és folytatni kívánja a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A jelenlegi helyzetben újra és újra tárgyalnunk kell vele, ahogyan a múltban, ezt a jövőben is meg fogom tenni
– mondta a német kormányfő, hozzátéve, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások azonban határozott lépést követelnek meg Oroszországtól – ez a csapatok kivonását jelenti. De, mint mondta, nyilvánvalóan erre Vlagyimir Putyin még nem áll készen – szögezte le a kancellár.
Scholz azt mondta, kormányának hosszú távú – mind pénzügyi, mind pedig fegyverszállítási – stratégiája van Ukrajna támogatására.
Kiemelte, hogy a német hatóságok nem akadályozzák őket ebben.
A német védelmi minisztérium forrásaira hivatkozva a lap arról számolt be, hogy a német kormány 2024-ben 4 milliárd euróról 8 milliárd euróra kívánja növelni az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.
A Németország által Ukrajnának nyújtott humanitárius, pénzügyi és katonai segítség teljes összege az elmúlt másfél évben körülbelül 24 milliárd eurót tett ki.
Az Oroszország által megszállt Szevasztopolban megpróbálták felgyújtani a katonai parancsnoki irodát – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A lap információi szerint egy 62 éves nő követte el a támadást. Az eset szombat este 7 óra körül történt a Lenin utcában, amikor a nő egy Molotov-koktélt dobott a hadsereg rendvédelmi szervezetének ajtajához.
A katonaságnak sikerült eloltania a tüzet, és elfogták a gyújtogatót is, a 62 éves helyi lakos, Natalja Budjanszkaja személyében
– írják.
A nő indítékairól egyelőre nincs információ.
Az orosz csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek a Dnyeper bal partján, Herszon közelében folyó harcban, ahol az Ukrán Fegyveres Erőknek (AFU) sikerült egy kisebb hídfőállást létrehozniuk. Ezt maguk az oroszok mondták el a BBC-nek névtelenségük megőrzése mellett – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz fegyveresek szerint jelenleg mintegy 500 ukrán katona sáncolt be a Krjóni falu melleti hídfőnél.
Az oroszok azt állítják, hogy közvetlenül a partraszállás előtt több ukrán szabotázs- és felderítőcsoport (DRG-k) átvonult a bal partra, és orosz katonai és tűzoltó-egyenruhába öltözve végighajtottak a folyón, majd meglepetésszerű támadást indítottak az orosz állások ellen.
„Október 19-én, 20-án, 21-én itt súlyos vereséget szenvedtünk. De aztán tengerészgyalogosokat küldtek a segítségünkre, és csak ennek köszönhetően maradtunk életben. Több járművünket elfogták” – mondta az egyik orosz.
Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren, Ukrajnának és az Egyesült Államoknak engedniük kell – közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Kijevben és Washingtonban is be kell látniuk: Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren
– mondta Peszkov a Moszkva. Kreml. Putyin című politikai műsorban.
A Kreml szóvivője kiemelte: az, hogy Joe Biden amerikai elnök saját szavai szerint hisz az ukrán területek visszafoglalásában, azt mutatja, hogy az amerikai politika zsákutcába jutott – írja az MTI.
Peszkov szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétségbeesésből ígérget újabb offenzívákat, mert a nyugati támogatás megcsappanását érzi. Mindeközben Nyugaton is egyre nő
a fáradtság és az elutasítás, hogy további pénzeket utaljanak át, illetve fegyvereket és lőszert szállítsanak Ukrajnának, különös tekintettel arra, hogy most ezeket Izraelbe kell küldeni
– fejtegette a szóvivő.
Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a Telegram közösségi oldalon arról írt, hogy Kijevnek előbb-utóbb be kell látnia, hogy vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, mégpedig Oroszország feltételei és „a meglévő területi valóság” mellett.
Véleménye szerint a nyugati elit is egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az ukrajnai konfliktus közelít a tárgyalási ponthoz – írja az MTI.
Meggyőződésem, hogy ez a kérdés már a közeljövőben fel fog merülni
– írta Szluckij.
Megjegyezte, hogy a Nyugat gyorsan változtat retorikáján „a Zelenszkij vezette kijevi junta halálos rángatózása közepette”.
Finnország a háború kezdete óta már 2,1 milliárd euró értékben nyújtott segítséget Ukrajnának. Ville Tavio finn külkereskedelmi és fejlesztési miniszter bejelentette az Ukrinformnak adott interjújában:
Finnország teljes támogatása Ukrajnának Oroszország teljes körű agressziójának kezdete óta összesen 2,1 milliárd euró, ebből 1,4 milliárd euró védelmi célokat szolgál.
A miniszter szerint Ukrajna Finnország legnagyobb fejlesztési partnere. A finn kormány eltökélt abban, hogy addig támogatja Ukrajnát, amíg erre szükség van.
A finn kormány úgy döntött, hogy kinevez egy külön személyt a Külügyminisztériumban, aki koordinálni fogja Finnország részvételét az ukrajnai újjáépítési munkálatokban.
Három orosz gárdatiszt meghalt egy robbanásban, amelyet a helyi ellenállás hajtott végre az oroszok által megszállt Melitopolban – közölte vasárnap az ukrán védelmi hírszerzés.
A robbanás tegnap történt az „új posta” épületében, amelyet a helyi orosz közigazgatás alakított át székhelyévé. Abban az időben az orosz szövetségi biztonsági szolgálat és az orosz gárda tisztjei éppen megbeszélést tartottak – írja a The Guardian.
A Kreml egyelőre nem kommentálta a robbanást.
Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy támadássorozatot követett el a Brjanszki és a Belgorodi terület határ menti régióiban vasárnap, amelynek során öt vonatkocsit megrongáltak, és egy ember sérülését okozták – írja a The Moscow Times.
Moszkva közölte, hogy vizsgálatot indít az ukrán csapás ügyében.
A Belgorodi terület nyugat-oroszországi kormányzója, Vjacseszlav Gladkov elmondta, hogy szombaton drónok és rakéták vettek célba több területet is a térségben, de ezek a legtöbb esetben nem okoztak kárt.
Azonban Valujki városában rongálták meg az öt vasúti kocsit, a település mindössze 30 kilométerre található az ukrán határtól. Gladkov azt is elmondta, hogy több elektromos vezeték is megsérült, ezért ideiglenesen lekapcsolták az áramot.
Vasárnap az izraeli hadsereg közép-európai idő szerint reggel 8 és délután 3 óra között nyitotta meg a lehetőséget a polgári személyeknek menekülési folyosó igénybevételére a Gázai övezet harcok sújtotta északi részéről a tengerparti régió déli területei felé.
Több mint hatvanan lépték át a határt Egyiptom felé orosz útlevéllel – a moszkvai rendkívüli helyzetek minisztériuma vasárnapi közleménye szerint.
A helyszínen a minisztérium szakemberei orvosi és pszichológiai segítséget nyújtanak, valamint élelemmel és vízzel látják el az érkezőket.
Az érkező orosz állampolgárokat Kairóba szállítják, és segítenek nekik a szükséges adminisztráció elvégzésében.
Médiaértesülések szerint a volt Szovjetunió köztársaságainak állampolgárai közül mintegy ezren jelezték távozási szándékukat. A külföldi útlevéllel rendelkezők és a sürgős kórházi ellátásra szoruló palesztinok evakuálása november elsején vette kezdetét Egyiptom felé, de a harci cselekmények miatt a művelet fennakadásokkal zajlik.
A Wagner-csoport vezetőjének, Jevgenyij Prigozsinnak a halála után zsoldosai szétszéledtek a különböző orosz katonai alakulatok között. A brit hírszerzés az oroszországi „wagneriták” sorsáról beszélt – írja az Unian.
2023 októberének végén a Wagner-csoport katonai magáncég egykori vezetői valószínűleg beolvadtak az Orosz Gárda parancsnoki struktúrájába, és újrakezdték az aktív toborzást.
Hírszerző források megjegyzik, hogy a Wagner-csoport ezen egységét valószínűleg Prigozsin fia, Pavel vezeti.
„A Wagner-fegyveresek más csoportjai valószínűleg csatlakoztak egy másik orosz zsoldoscsoporthoz, a Reduthoz, amelynek összlétszáma jelenleg 7000 fő a Szabad Európa Rádió vizsgálata szerint” – áll a titkosszolgálati jelentésben.
Ezenkívül a Wagner egykori orvosai csatlakoztak Ramzan Kadirov különleges alakulatához. Amint azt Csecsenföld vezetője megjegyezte,
október 25-ig már 170 volt Wagner-zsoldos csatlakozott az Ahmathoz.
„Az orosz állam most közvetlenebb ellenőrzést gyakorol a Wagner-csoport tevékenysége és korábbi személyzete felett a 2023. júliusi zendülést, majd a Wagner-csoport vezetőjének 2023. augusztusi halálát követően” – szögezte le a brit hírszerzés.
Az orosz csapások folyamata most jelentősen függ az időjárási viszonyoktól − mondta Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) légierejének szóvivője.
„Ezek jelentősen befolyásolják a légi közlekedési tevékenységet. Mert a levegőben lévő helyzet és a műveleti folyamatok jelentősen függenek az időjárási viszonyok alakulásától. Az időjárás igenis befolyásolja a légitámadási lehetőségeket” – jegyezte meg az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Ignat megerősítette, éjfél körül az oroszok újabb rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen 2 darab Kh–59-es irányított repülőgép-rakétával és egy Iszkander–M ballisztikus rakétával. A légvédelmi erők lelőttek egy X–59-es rakétát.
„Robbanások hallatszanak Herszonban” – írta a Telegramon Roman Mrocsko, a herszoni katonai közigazgatás Kijev által kinevezett vezetője.
Az ukrán digitális átalakítási minisztérium online térképe szerint légiriadót jelentettek be a herszoni régió Ukrán Fegyveres Erők (AFU) által ellenőrzött részén.
A városban azonban nem hangzott el vészjelzés – írja a RIA Novosztyi.
Az Orosz Fegyveres Erők hat ukrán támadási kísérletet hárítottak el Donyeck déli részén. Az ukrán fegyveres erők vesztesége elérte a 150 katonát – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz hadsereg tüzérsége az AFU 79. légi dandárjának katonáit és felszereléseit vette célba Novomihajlovka térségében – közölte az orosz minisztérium a Telegram-csatornáján.
Elmondásuk szerint az ukrán veszteségek száma elérte a 150 katonát. Megsemmisült továbbá:
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint Oroszország „gyalogsági frontális támadásokkal” számol az Ukrajna elleni háborúban a felszerelések elvesztése és a megfelelően képzett katonák hiánya miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egyik orosz katonai állomány november 11-én hangsúlyozta, az orosz gyakorlat, amelyben taktikai támadásokat hajtanak végre azzal a céllal, hogy megtámadják az ukrán erődített állásokat a Donbász erdőterületein, nem vezet szélesebb körű hadműveleti áttöréshez a front egyetlen részén sem.
Megjegyezték,
nincs mód arra, hogy elegendő számú orosz katonát felkészítsenek a jelentős ukrajnai előrenyomuláshoz szükséges intenzív frontális támadásokra.
Az ISW elemzői megjegyezték, hogy az orosz erők egyre inkább a gyalogság által vezetett frontális támadásokra támaszkodnak, amelyek valószínűleg kompenzálják a megfelelően képzett személyzet hiányát és a nehéz felszerelések veszteségeit.
Peszkov, az orosz elnökség sajtótitkára ostobaságnak nevezte a Bloomberg ügynökség azon megfogalmazását, amiben Kazahsztánt Vlagyimir Putyin „hátsó udvarának” nevezte – írja a TASZSZ.
Ez nonszensz
– fogalmazott.
„Ez egy önellátó ország, ami stratégiai szövetségesünk. Ezektől a fejlett stratégiai partnerségi kapcsolatoktól vezérelve fejlesztjük saját kapcsolatainkat Kazahsztánnal” – jegyezte meg Peszkov.
A héten az orosz elnök Kazahsztánba látogatott, november elején pedig Emmanuel Macron francia vezető járt ott. A Macron látogatásáról szóló tudósításának főcímében a Bloomberg Kazahsztánt „Putyin hátsó udvarának” nevezte. Asztana bírálta a megfogalmazást, és hangsúlyozta, hogy Kazahsztán független állam.
Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek egy ukrán drónt Belgorod térsége felett – tájékoztat a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Szombat este leállítottuk Kijev azon kísérletét, hogy drónnal támadást hajtson végre Oroszország területén. A légvédelmi rendszerek egy ukrán, pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg a belgorodi régióban
– jelentette az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna felvételét javasolja jelenlegi területeivel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe Anders Fogh Rasmussen, a NATO egykori főtitkára a brit The Guardian lapnak adott interjúban.
Eljött az idő, hogy megtegyük a következő lépést, és meghívjuk Ukrajnát a NATO-ba
– mondta a 2009 és 2014 között a szervezet élén álló Rasmussen az MTI szemléje szerint. „Új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna a NATO középpontjában áll”. Hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelentené az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus befagyasztását. Moszkvának szerinte „meg kell értenie, hogy Ukrajnát nem lehet eltántorítani a szövetséghez való csatlakozástól”.
A részleges csatlakozás és a szövetségi partnerek ezzel járó segítségnyújtási kötelezettsége Rasmussen szerint „elrettentené Oroszországot attól, hogy a NATO-n belül támadja meg az ukrán területeket, és így lehetővé tenné, hogy az ukrán fegyveres erők a frontcsatákra koncentrálhassanak”.
Különböző szakértők és szövetségi politikusok már régóta óva intettek Ukrajna felvételétől a szervezetbe a konfliktus jelenlegi szakaszában, mivel az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkely szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége a fegyveres konfliktus közvetlen részesévé tenné a katonai szövetséget.
Az 5. cikkely ugyanis kimondja, hogy a szövetségi partnerek kötelezettséget vállalnak arra, hogy segítséget nyújtanak abban az esetben, ha valamelyiküket fegyveres támadás éri. Az ukrán területek részleges csatlakozása esetén ez azt jelentené, hogy minden szövetségesnek katonai erővel kellene az ország segítségére sietni, ha támadás érné Ukrajna jelenlegi területeinek bármely pontját.
Egyre nagyobb a gyógyszerhiány az ideiglenesen megszállt Krímben – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
A lap szerint a lakosság gyógyszerhez jutását a Kreml utasítására az oroszok korlátozzák. Megjegyezték, hogy az egészségügyi alapellátáshoz használt gyógyszerkészletek az oroszoknak vannak fenntartva.
Mint írták, további problémát jelent, hogy az orosz katonák elfoglalták az ukrán egészségügyi intézményeket.
Magyarország ellenzi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez vasárnap eljuttatott videónyilatkozatában.
Hollik István közölte, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az unió kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
A kérdésben a Fidesz-KDNP álláspontja világos: a háborúban álló Ukrajnával még a csatlakozási tárgyalások megkezdése sem elfogadható, ez biztonsági kockázat egész Európára nézve.
Ráadásul Ukrajna csatlakozása akkora pénzügyi terhet tenne az unió vállára, amit az egyébként is gyengélkedő európai gazdaság egyszerűen nem bírná
– fogalmazott.
A kormánypártok álláspontja tehát az, hogy Magyarország továbbra is vegye ki a részét a humanitárius segítségnyújtásból, a csatlakozási tárgyalások megkezdését ellenzik – ismertette.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére november 11-én az ukrán-magyar határszakaszon 5564 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4663 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
A legnagyobb harci tevékenység továbbra is Avgyijivka és Marjinszkij irányában van – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli jelentése szerint legalább 40 orosz támadás történt, míg az elmúlt 24 órában 80 katonai összecsapásról számoltak be.
Hozzátették, hogy az oroszok légicsapásokkal próbálják bekeríteni Avgyijivkát. Az ukrán katonák szilárdan tartják a védelmet. Az ukrán hadsereg 18 támadást vert vissza Marjinszkij irányában.
Ukrajna kész kompromisszumot kötni Magyarországgal annak érdekében, hogy az Európai Unió tagjává váljon – jelentette ki Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy rádiós interjúban.
Danilov reagált Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentésére, miszerint Budapest blokkolja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, amíg nem teljesülnek a nyelvet és az oktatást érintő magyar igények – számolt be az rbc.ua hírportál.
Az EU-s csatlakozás érdekében Ukrajna kész kompromisszumot kötni Magyarországgal. Az erre vonatkozó rendeletek már elkészültek, amelyeket biztosan el is fognak fogadni, hogy Magyarország töprengjen bizonyos dolgokon
– fogalmazott Danilov.
A téma előzményeivel ebben a cikkben foglalkoztunk.
Kisinyovba érkezett 155 ember, akiket evakuáltak Gáza katonai konfliktusövezetéből – jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.
145 ukrán, 9 moldovai és 1 palesztin állampolgárt mentettek ki a konfliktusövezetből.
Az ukránok többsége visszatér Ukrajnába. A kitelepítettek között sok a gyermekes család, valamint egy rákbeteg ukrán állampolgár is van, akit, miután megérkezett Moldova fővárosába, azonnal mentővel szállítottak az egyik ukrajnai ellenőrzőpontra, ahol egy orvoscsapat fogadta.
Ukrajna folytatja közel-keleti polgárainak kimenekítését.
Orosz ágyúzás végzett két civillel a Donyecki területen lévő Toretszkben – jelentette a Donyecki Területi Ügyészség.
Egy 61 éves nő és egy 65 éves férfi halt meg, amikor orosz tüzérségi tűz alá kerültek.
A nő az utcán sétált, a férfi pedig kerékpárral közlekedett – közölte a területi ügyészség.
A robbanások következtében lakóházak és kereskedelmi épületek ablakai és ajtói törtek be, padlólemezek rongálódtak meg, és tetőszerkezetek csonkultak meg. A Donyecki Területi Ügyészség előzetes vizsgálatot indított a háborús bűncselekmény ügyében – írja a Kijev Independent.
Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter és Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere konkrét lépésekről tárgyalt, hogyan biztosítsák Ukrajna győzelmét a háborúban.
Reggel beszéltem Lloyd Austinnal, az Egyesült Államok védelmi miniszterével, de beszélgetésünk alatt Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet. Úgy gondoltam, hogy illő megköszönni Austin miniszter úrnak az Egyesült Államok által biztosított légvédelmi rendszereket
– fogalmazott az ukrán védelmi miniszter.
Tájékoztatta amerikai kollégáját a fronton kialakult helyzetről és Ukrajna sürgős szükségleteiről is. Megvitatták, milyen konkrét lépéseket fognak tenni Ukrajna győzelmének biztosítása érdekében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Finnország délkeleti utasforgalmát tekintve a legnagyobb ellenőrző pontjain keresztül megtiltották az orosz állampolgároknak, hogy kerékpárral behajtsanak az országba – számolt be a határőrség ügyeletesére hivatkozva az aif.ru.
A forrás nem részletezte a tiltás okát, az orosz hírügynökségi oldal azt sem közölte, hogy Finnország más régióiban szintén lezárták-e az orosz kerékpárosok belépését.
Szemtanúk szerint az orosz határőrök már elkezdték figyelmeztetni az állampolgárokat az új tilalomra, és megfordítják őket.
Ezenkívül a finn ellenőrzőpontokon a tiltásnak megfelelő útjelző táblákat helyeznek ki.
Egy magas rangú ukrán katonatiszt, akinek szoros kapcsolatai vannak az ország hírszerző szolgálataival, központi szerepet játszott az Északi Áramlat földgázvezeték tavalyi felrobbantásában – írja a The Washington Post ukrajnai és más európai tisztviselőkre hivatkozva, akik ismerik a művelet részleteit.
A tiszt szerepe az eddigi legközvetlenebb bizonyítékot szolgáltatja arra, hogy Ukrajna katonai és biztonsági vezetése részt vett a szabotázsakcióban. A lap szerint Roman Cservinszkij – egy kitüntetett 48 éves ezredes, aki az ukrán különleges műveleti erőknél szolgált – volt az Északi Áramlat-művelet koordinátora.
Cservinszkij egy hatfős csapatot irányított, amely hamis személyazonosság alatt bérelt egy hajót, és mélytengeri búvárfelszereléssel robbanótölteteket helyezett el a gázvezetékeken.
2022. szeptember 26-án három robbanás hatalmas szivárgást okozott az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeken, amelyek Oroszországból Németországba vezetnek a Balti-tenger alatt. A támadás következtében a tél közeledtével a hálózat négy gázvezetékéből csak egy maradt sértetlen.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!