Az ukrajnai háború és a mianmari konfliktus miatt több mint 50 százalékkal, 414-ről 628-ra emelkedett tavaly a világszerte elhelyezett taposóaknák halálos áldozatainak száma – tette közzé kedden éves jelentésében a Taposóaknák és Kazettás lőszerek Megfigyelőközpontja Genfben.
Az MTI beszámolója szerint Mark Hiznay, a jelentés egyik szerzője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy noha az előző évi 5544-ről 4710-re csökkent 2022-ben a taposóaknák és robbanóanyag-maradványok felrobbanása miatt meghalt vagy megsérült emberek száma, a csak a taposóaknák miatt meghalt vagy megsérült személyek száma viszont úgy is nőtt, hogy a jelentés adatai az afganisztáni adatgyűjtés akadozása miatt nem is teljesek.
A jelentésből kiderült, hogy a taposóaknák legtöbb áldozatát már a harmadik egymás utáni évben Szíriában regisztrálták 834 fővel.
Ezután Ukrajna következik, ahol a tízszeresére, 608-ra emelkedett az áldozatok száma.
Ukrajnával kapcsolatban ugyanakkor kiemelték, hogy a háborús viszonyok nem teszik lehetővé a halálozási és a sebesülési adatok pontos okainak teljes körű beazonosítását. A halottak száma Jemenben és Mianmarban is meghaladta az 500-at, miután Mianmarban is jelentősen emelkedett a taposóaknák alkalmazása.
Az adatok szerint tavaly a világ 60 országában voltak telepítve taposóaknák. A taposóaknák megfigyelőközpontja összesen 164 olyan országot és földrajzi területet tart nyilván, amelyek aláírták a taposóaknák betiltását célzó és vállaló nemzetközi egyezményt.
Az éves jelentés ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az új aknákat elhelyező országok közül Ukrajna tagja, Oroszország és Mianmar viszont nem tagja az egyezménynek.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a közösségi oldalán arról írt, hogy „a pokolba vezető út diplomáciai illúziókkal van kikövezve”.
Ezért amikor Oroszországról beszélünk, rá kell jönnünk, hogy csak Oroszország veresége nyitja meg a rendezés lehetőségét. Minden más csak illúzió
– fogalmazott Podoljak az X-en.
Elmondása szerint az orosz csapatok kivonása vagy kiutasítása Ukrajna területéről az egyetlen módja az igazságosság, a nemzetközi jog helyreállításának és a globális de-eszkaláció biztosításának.
„Ezért nem szabad Oroszországot az agresszió folytatására és eszkalálására bátorítani azzal, hogy kétségeket fogalmazunk meg Ukrajna ellentámadási és előrenyomulási képességével kapcsolatban” – tette hozzá a tanácsadó.
Szerinte „ma már csak a fegyvergyártásba való beruházás, a fegyverek fokozott átadása Ukrajnának és az Oroszországgal szembeni heves elítélő retorika indokolt”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!