Ukrajna és Románia megoldotta a Duna–Fekete-tenger mélytengeri hajóút ukrán oldalának rendezésével kapcsolatos, két évtizede húzódó vitát – közölte szombaton Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi és természetierőforrás-miniszter a közösségi oldalán, írta meg a karpatalja.info az Ukrajinszka Pravda nyomán.
A vita Ukrajnának a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálatról szóló egyezmény (espooi egyezmény) szerinti kötelezettségeire vonatkozott. A nézeteltéréseket az espooi egyezmény tagállamainak 9. genfi találkozóján rendezték a felek, jelezte a tárcavezető.
A Duna-delta Kili- és Sztarosztambul- (Bisztre-) torkolatán áthaladó Duna–Fekete-tenger-csatornával kapcsolatos államközi vita 2004-ben robbant ki, amikor Ukrajna elindította a navigációs csatornát kísérleti üzemmódban.
Az Európai Bizottság és Románia a hajózásnak a delta környezetvédelmi állapotára és a környezetre gyakorolt hatása felmérésének hiányára hivatkozva heves tiltakozásba kezdett, és mostanáig ez feszültséget okozott a két ország között.
Törökország, Románia és Bulgária januárban megállapodást tervez aláírni egy közös tervről, amelynek célja az ukrajnai háború következtében a Fekete-tengeren sodródó tengeri aknák eltávolítása, közölte Yasar Guler török védelmi miniszter szombaton.
A fekete-tengeri államok, Törökország, Románia és Bulgária először 2022 áprilisában találkozott Grúzia, Lengyelország és Ukrajna tisztviselőivel, hogy megvitassák az aknák eltávolításának módját.
A három ország védelmi miniszterei októberben Brüsszelben és a múlt hónapban Ankarában tartott NATO-találkozón is tárgyaltak a tervről, most már a kezdeményezés véglegesítésén dolgoznak nagy erőkkel, írja a Reuters.
Ukrajna újabb ellenoffezívára készülhet 2024 nyarán – értesült a német Die Welt című lap. A lap szerint a tervezett új ellentámadás hasonló jellegű és célú lehet, mint amilyennek az idén nyáron végrehajtott műveletnek kellett volna lennie az eredeti tervek értelmében.
Nico Lange biztonságpolitikai szakértő, a német védelmi minisztérium korábbi tisztviselője arról beszélt a lapnak, hogy az ukránok valószínűleg már gyűjtik az erőforrásokat az újabb támadáshoz.
Mint a lap írta, az idei offenzíva ugyan nem ért el jelentős eredményeket, de a Nyugatról érkezett harckocsik és páncélozott járművek zöme harcképes maradt, és Ukrajnába még mindig érkeznek újabb fegyverszállítmányok. Példaként említették, hogy a Leopard-1-es harckocsikból Ukrajnának 200 darabot ígértek, amiből csak nagyjából 30 érkezett meg eddig.
Ukrajnának még mindig nagy tervei vannak. Ezt bizonyítja, hogy milyen fegyvereket kérnek az Egyesült Államoktól. Szerepelnek köztük a Black Hawk és Apache helikopterek, az F-16-os és F-18-as vadászgépek, nagy hatótávolságú rakétarendszerek, Abrams harckocsik, illetve drónok és lövedékek nagy mennyiségben
– mondta Nico Lange a Die Weltnek.
Megjegyezte azt is, hogy ha megérkeznek ezek az eszközök, akkor az ukránok új helyeken (például akár Herszonnál is) támadást indíthatnak. Szerinte egy ilyen támadás egy olyan forgatókönyv szerint mehetne végbe, mint amilyet Valerij Zaluzsnij eredetileg az idei ellentámadásra vizionált, és amit végül a beérkező eszközök hiánya miatt nem tudtak megvalósítani.
Sergio Mattarella olasz elnök egy pénteki rendezvényen arról beszélt, hogy egy sajátos formában már zajlik a harmadik világháború.
Az olasz elnöki hivatal közleménye szerint az államfő egy olasz nagykövetekkel tartott találkozón mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy tavaly ugyanezen az eseményen az ukrajnai béke fontosságáról beszélt, de ehhez képest szerinte még romlott is a biztonsági helyzet a Föld egészét nézve. Több régió is destabilizálódott, főként Afrikában (de példaként említette Afganisztánt is, ahol nincs aktív konfliktus, azonban így is sok nőnek okoznak szenvedést a tálibok).
Arra is kitért, hogy világszerte már most is számos konfliktus zajlik (többek közt Ukrajnában és Gázában), és emiatt szerinte lehet beszélni arról, hogy egyfajta „töredezett világháború” van folyamatban, amely akár egy nagyobb konfliktus kitörésével is fenyeget, és azzal, hogy a világ darabjaira szakad. Szerinte az ellenszer az lehet, ha megerősítik a nemzetközi, multilaterális intézményeket.
Méltatta Ferenc pápa szavait is, aki állítása szerint már tíz évvel ezelőtt is beszélt egy efféle világháborúnak a veszélyéről. Továbbá kitért arra is, hogy az Európai Uniót meg kell reformálni, annak érdekében, hogy a nemzetközi blokk hatékonyan és gyorsan reagálhasson napjaink kihívásaira.
A gránátokat robbantó kárpátaljai képviselő egyik áldozata a kórházban belehalt sérüléseibe – tudta meg az Ukrajinszka Pravda a rendvédelmi szerveknél dolgozó forrásoktól.
Az áldozat lábát amputálták, és egyéb súlyos szervi károsodást is szenvedett. A hírportál úgy tudja, hogy a robbantásért felelős Szerhij Batrin elleni vádat átminősítik egy olyan jellegű terrorcselekménnyé, amely halálhoz is vezetett.
Az Indexen először itt számoltunk be a tragikus esetről. Szombaton a robbantó állapotáról is hírek érkeztek.
Az ukrán tengerészgyalogosok szerint „öngyilkosság” és „pazarlás” a Dnyeper folyó keleti partján, a Herszoni területen zajló hadműveletek folytatása a rendkívül nehéz körülmények és a védelmi erők súlyos veszteségei miatt – írta meg a The New York Times hat ukrán katona és tengerészgyalogos beszámolójára hivatkozva, akik részt vettek a szóban forgó műveletekben.
Az ukrán harcosok azután minősítették brutálisnak és hiábavalónak az offenzívát, hogy csapataik vereséget szenvedtek a folyónál még azelőtt, hogy átértek volna a túlpartra.
A katonák szerint a keleti (folyásirány szerint bal) parton a legtöbb helyen nem volt hová beásni magukat. Több katona és tengerészgyalogos beszélt újságírókkal, aggodalmukat kifejezve a súlyos veszteségek és amiatt, hogy szerintük a tisztviselők túlságosan optimista jelentéseket adtak ki az offenzíva előrehaladásáról – idézte a The New York Times információit az Ukrajinszka Pravda.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!