Index Vakbarát Hírportál

Oroszország kemény figyelmeztetést küldött Németországnak

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2023.12.20. 22:00
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

  • Az orosz védelmi minisztérium elutasította, hogy egy évre korlátozza a 2022-ben részlegesen mozgósítottak szolgálati idejét – közölte az ország Jabloko pártja 

    A mozgósított férfiak feleségei megpróbálták felhívni a figyelmet a problémára, mondván, hogy férjeik lényegében határozatlan ideig szolgálnak.

    Az orosz védelmi minisztérium Borisz Visnyevszkij képviselőnek adott válaszára hivatkozva a párt közleményében azt írta: „Az Orosz Föderáció részleges mozgósítás során behívott állampolgárai számára eltérő katonai szolgálati idő megállapítását nem tartjuk helyénvalónak". 

    Vlagyimir Putyin a múlt héten közölte, hogy tavaly ősszel 318 ezer embert hívtak be a részleges mozgósítás keretében, és közülük 244 ezren harcolnak az ukrajnai harctéren. 

    A liberális Jabloko egykor az Állami Dumában volt jelen, de 2003 óta nem került be a szövetségi parlamentbe – írja aSky News.

  • Mint írtuk, megsemmisült az Ukrán Vöröskereszt egyik raktára egy orosz bombázás következtében Herszonban. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint azonban nem ez volt az egyetlen olyan létesítmény, amely megsemmisült a támadásban – írta a Sky News.

    Mint írták, két másik épület is megsemmisült, köztük az egyik „porig égett”.

    Az OCHA szerint ezek a támadások súlyos problémát jelentenek a régiónak, ugyanis a segélykészletek hiánya nagyban nehezíti az önkéntesek életmentő munkáját, és megakadályozzák, hogy szükség esetén a civilek segítséget kapjanak.

  • Egy jelentés szerint Ukrajna lakossága súlyos fűtési kihívásokkal néz szembe ezen a télen – írja a Sky News.

    A Nemzetközi Migrációs Szervezet megállapítása szerint Ukrajnában mindenütt „nagy szükség van a téli alapanyagokra, például ágyneműre és fűtőberendezésekre".

    Leginkább a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek szenvednek.

    Az ENSZ-ügynökség szerint a gazdasági nehézségek az alapvető élelmiszerek biztosítása terén „mindenütt jelen vannak", és a legtöbb ukrán nem tudja megfizetni a szükséges szilárd tüzelőanyagokat.

    A Nemzetközi Migrációs Szervezet a következő adatokat tette közzé 20 ezer ukrán megkérdezésével készült felmérésükből:

    • 20 százalékuknak nincsenek a téli időszakban nélkülözhetetlen fűtőberendezések, különösen Harkiv, Herszon és Donyeck érintett,
    • 67 százalékuknak nem volt pénze a télre szükséges szilárd tüzelőanyagokra,
    • 41 százaléknak nem volt a télre szükséges meleg ruházatuk, ami a belső menekültek körében 59 százalékra emelkedett.
    • 93 százalékuk úgy vélte, hogy lakása alkalmas a télre, de ez az arány a déli belső menekültek körében 75 százalékra csökkent.
  • A katonai szolgálatra kötelezettek nemrégiben elindított elektronikus nyilvántartása hamarosan lehetővé teszi annak nyomon követését, hogy egy személy hol dolgozik és fizet adót, ez pedig megkönnyíti a behívók kézbesítését – mondta el Volodimir Fityo, az ukrán szárazföldi erők tájékoztatási részlegének vezetője szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában.

    A tisztségviselő kifejtette, hogy már működik a katonai szolgálatra kötelezettek Oberih elnevezésű elektronikus nyilvántartása, amely azonban még nincs szinkronban más állami nyilvántartásokkal. Kiemelte, hogy amint a vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja a parlament, ez is megtörténik – adta hírül az MTI.

  • „Németország azon terve, hogy 2027-ben egy dandárt telepít Litvániába, a katonai feszültség fokozódásához vezethet Oroszország és a NATO között – közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője.

    Sky News szerint Maria Zaharova azt követően nyilatkozott így, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn bejelentette: aláírták az egyezséget, amelynek értelmében Németország 2027-ben katonákat küld Litvániába, hogy elrettentsék Oroszországot a NATO keleti szárnya elleni támadástól. 

  • Az ukrán légierő december 20-án délután megsemmisített egy orosz Kh-59 irányított légi rakétát Dnyipropetrovszk régió térségében – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A közlemény szerint a rakéta megsemmisítése előtt légiriadót rendeltek el az egész térségben.

  • Az orosz–ukrán háború kezdete egyesítette az európai országokat, Washingtonban azonban kétpártiság alakult ki – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A Bloomberg elemzésében azt írja, hogy Ukrajna egyre kevesebb sikert ér el Oroszországgal szemben, miközben a nyugati támogatás csökken. Joe Biden és az Európai Unió továbbra is segíteni próbálják Ukrajnát, azonban a háború befejezéséről is tárgyalnak. Putyin hallani sem akar ilyesmiről.

    Hozzáteszik, hogy az ukránok és az oroszok is számos veszteséget szenvedtek el az idei évben. Előbbi számára a nyugati fegyverek érkezése lehet a megoldás.

  • Megsemmisült az Ukrán Vöröskereszt egyik raktára egy orosz ágyúzás következtében – közölte a szervezet közösségi oldalán. A Sky News szerint a herszoni létesítményben több fontos segélyeszközt tároltak.

    Korábban az ukrán állam katasztrófavédelmi szolgálata közölte, hogy a Herszont ért támadásban egy „kritikus infrastrukturális létesítmény”, egy iskola, egy posta épülete és egy raktár is megsemmisült.

  • Litvánia, Lettország és Észtország közös nyilatkozatot írt alá az Oroszországgal és Belarusszal szembeni uniós szankciók egységes regionális alkalmazásáról.

    A nyilatkozat szerint a kiskapuk bezárása és az uniós szankciók hatékony alkalmazásának biztosítása kulcsfontosságú a szankciók hatásának erősítéséhez, és annak aláásásához, hogy Oroszország folytatni tudja háborúját.

    A három állam kötelezettséget vállalt az egységes vámellenőrzés és információcsere biztosítására, és a balti államok illetékes hatóságainak legkésőbb 2024. január 31-ig regionális megközelítést kell elfogadniuk.

    A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a balti államok számára kulcsfontosságú, hogy együttműködjenek a szankciók szigorú és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • Vlagyimir Putyin azokat az orosz tisztviselőket méltatta, akik Ukrajna azon régióiban dolgoznak, amelyek a Kreml ellenőrzése alatt állnak – írta a Sky News.

    Az orosz vezető szerint ugyanis a tisztviselők munkája Ukrajnában „nem biztonságos” és „nem is könnyű”.

    Putyin ugyanakkor kiemelte, hogy „az ott dolgozók közül mindenki erős és megbízható, tudja, mit csinál, és azt is, hogy miért ment ezekre a területekre dolgozni: az emberek érdekében" – mondta az elnök.

  • Ukrajnában jövőre egymillió felderítő, több mint 10 ezer közepes hatótávolságú támadó és több mint ezer darab ezer kilométeres hatótávolságú drón gyártását tervezik – közölte Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszter szerdán a Telegramon.

    A tárcavezető Volodimir Zelenszkij elnök bejelentését erősítette meg. Elmondása szerint decemberben több mint 50 ezer drónt gyártottak Ukrajnában.

    A Nemzetközi Vöröskereszt ukrajnai szervezete arról adott hírt, hogy Herszon városának éjszakai orosz ágyúzása következtében megsemmisült egy raktár, amelyben a régió lakosainak szánt humanitárius segélycsomagokat tároltak. Senki sem sérült meg, de az összes humanitárius segély elégett – adta hírül az MTI.

  • Hosszú szünet után a Fekete-tengeren egy orosz rakétavető jelent meg harci szolgálatban – számoltak be a dél-ukrajnai védelmi erők.

    „A Fekete-tengeren háromhetes szünet után az ellenség egy víz alatti rakétahordozót vonultatott fel, amelynek felszereltsége legfeljebb négy Kalibr típusú rakéta" – értesült az Unian ukrán hírügynökség.

    Összesen öt orosz hajó teljesít szolgálatot a Fekete-tengeren, egy másik pedig az Azovi-tengeren.

    A Fekete-tengeren már régóta nem észlelték ellenséges rakétahordozók jelenlétét.  

    Az Azovi-tengeren általában egy egység teljesít szolgálatot, amely a felszíni helyzetet és a Kercsi-szorost ellenőrzi. A Fekete-tengeren többnyire a szokásos járőrözést és a támaszpontok védelmét figyelték meg.

  • Az oroszok ballisztikus fegyvereket vethetnek be, ezért nagyszabású légiriadót rendeltek el Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A légierő közleményében a lakosságot arra kéri, hogyha megszólalnak a szirénák, akkor vonuljanak óvóhelyre.

    Ezért támadnak az oroszok ballisztikus rakétákkal

    December 13-án, szerdán hajnalban Oroszország három napon belül másodszor támadta Kijevet ballisztikus rakétákkal. Ezzel kapcsolatban Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának szóvivője interjút adott a Radio NV-nek.

    Jurij Ignat szerint kétféle rakétatípus jöhet szóba: az Iszkander–M vagy az S-400, amelyek ballisztikus pályán repülnek. Miért az S–400, és nem az S–300? Mert az S-400-nak nagy hatótávolsága van, és csak egy adott ballisztikus röppálya mentén használható.

    Szerintem az Iszkander a legvalószínűbb, de az is elképzelhető, hogy ezeket a rakétákat és másokat is egyszerre használják, ahogyan az a főváros elleni korábbi támadásokban is történt. Az ellenség mindkét típusú rakétát használhatja. De ez nem teszi könnyebbé a helyzetet, mert a rakéták ballisztikus röppályán repülnek

    – fogalmazott.

  • Az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFS) szerdán úgy döntött nem hagyja el az európai szövetséget (UEFA) és nem csatlakozik az ázsiai konföderációhoz.

    A kérdésről szerdán délelőtt tartott szavazást az RFS.

    „Úgy határoztunk, nem megyünk Európából Ázsiába. Valamennyi tagunk támogatta ezt a döntést" – nyilatkozta Ahmed Adamirov, az RFS alelnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

    Mindehhez Mihail Gurcskovics, a szövetség végrehajtó bizottságának tagja annyit tett hozzá: a nemzetközi szövetség (FIFA) nem adott garanciát arra, hogy elfogadja majd a kontinensváltást.

    Az orosz futballcsapatokat 2022 februárjában, négy nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdetét követően zárta ki minden sorozatából az UEFA és a nemzetközi szövetség, így az orosz klubok a mostani szezonban sem indulhattak el a nemzetközi kupákban, a válogatott pedig nem vehetett részt a jövő évi németországi Európa-bajnokság selejtezőiben.

    A szigorú döntést szeptember végén némileg enyhítette az UEFA azzal, hogy engedélyezte az orosz korosztályos válogatottak visszatérését a 17 éven aluliaknak kiírt tornákra – adta hírül az MTI.

  • Egy orosz bíróság 4,6 milliárd rubel bírságot szabott ki a Google-re – írja a Reuters információi alapján a The Guardian.

    A TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint a vállalatot azért büntették meg, mert nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló, valótlannak minősített információkat. A Google nem reagált azonnal a megkeresésre.

    A bírságot a Google oroszországi éves forgalmának arányában számították ki. A vállalat 2021 végén 7,2 milliárd rubel, 2022 augusztusában pedig 21,1 milliárd rubel hasonló, forgalomalapú büntetést kapott az országtól.

  • Volodimir Zelenszkij elutasította az ukrán hadsereg főparancsnokával való konfliktusról szóló híreket, és kijelentette, „jó munkakapcsolatban” áll Valerij Zaluzsnijjal – írja az Independent.

    Zaluzsnijjal munkakapcsolatban állok. Az ő felelőssége, hogy mi történik a hadszíntéren és a katonák között

    – mondta év végi kijevi sajtótájékoztatóján, ahol a közönség kérdéseire is válaszolt.

  • Rendkívül súlyos, 21 éves börtönbüntetést kapott az a cseh állampolgár, aki 2014 és 2018 között a Moszkva-párti szakadár fegyvereseket segítette Kelet-Ukrajnában – írja az MTI.

    Martin Sukup volt hivatásos katonát, aki 2019 óta szökésben van, ukrajnai tevékenysége miatt korábban terrorizmusért, illetve terrorista csoportban való aktív részvételért ítélték el 21 évre.

    Védőügyvédje fellebbezésére ezt a döntést később 4 évre mérsékelték, ami ellen viszont az államügyész tiltakozott. A büntetés mérséklését tavaly ősszel a cseh legfelsőbb bíróság megsemmisítette, és az ügyet újratárgyalásra visszautalta a prágai városi bíróságnak. Ez megismételte korábbi ítéletét, amelyet kedden a fellebbviteli testület is megerősített, s ezzel a bírósági döntés jogerőssé vált.

    A védelem érvelését, miszerint nem léteznek konkrét bizonyítékok Martin Sukup ukrajnai tevékenységéről, s csak újságcikkekben, valamint a közösségi hálózatokon megjelent anyagok alapján döntött a prágai bíróság, a fellebbviteli testület elutasította.

    Nincsenek kétségeink afelől, hogy a bűncselekmény megtörtént, és azt konkrétan Martin Sukup követte el

    – indokolta a döntést Vladimír Stiborík, a fellebbviteli testület elnöke a televízióban.

    Csehországban nem ez az első eset, hogy a bíróságok rendkívül súlyos börtönbüntetést szabnak ki a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán folytatott aktív harci tevékenységért. Martin Kantor volt hivatásos katona 20 évet, míg a fehérorosz származású Aljakszej Fagyejev 21 évet kapott. Ők szintén szökésben vannak.

    Cseh állampolgárok a hatályos szabályok szerint csak konkrét, személyre szóló államfői engedéllyel csatlakozhatnak külföldi hadseregekhez.

    Eddig mintegy 160 cseh állampolgár kapott engedélyt, hogy belépjen az ukrán hadseregbe. A cseh védelmi tárcához beérkezett kérvények száma már meghaladja a háromszáza.

  • Oroszország jelentős előnyre tett szert Kupjanszk északkeleti részén, a Bahmuttól északra és Avdijivkától délnyugatra fekvő területen – közölte az Institute for the Study of War (IWS) jelentése alapján az Independent.

    Hozzátették, hogy a Kreml csapatai a teljes frontvonal mentén folytatták a harcokat.

  • Az Egyesült Államoktól függ, hogy a török parlament ratifikálja Svédország NATO-tagságát – írja az Independent.

    Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy a kongresszus jóváhagyta Törökország F–16-os vadászrepülőgépek vásárlási kérelmét, és felszólította a két törvényhozást, hogy „egyidejűleg lépjenek fel az ügyben”.

    Erdogan keddi kommentárjában azt is kijelentette, Kanadának és más NATO-szövetségeseknek fel kell oldaniuk a Törökországgal szemben elrendelt fegyverembargót.

  • „Vlagyimir Putyin azt akarja, hogy Donald Trump nyerje meg az amerikai választásokat, mert úgy véli, ezzel a maga javára fordítja az orosz–ukrán háború menetét” – mondta a cseh elnök.

    Petr Pavel cseh elnök a Seznam Zpravy című cseh lapnak elmondta, a háború kimenetele az amerikai elnökválasztás novemberi eredményétől függhet – írja az Independent.

    Választások lesznek Oroszországban, ahol Vlagyimir Putyin valószínűleg különösebb meglepetés nélkül győz, választások lesznek az Egyesült Államokban, ahol a kimenetel korántsem biztos, és feltételezhető, hogy a választások bizonyos változásokat hoznak a harctéren is

    – fogalmazott Pavel.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, az ukrán csapatok engedélyt kértek további 500 ezer ember mozgósítására az orosz–ukrán háborúba. 

    Az elnök elmondta, hogy a csapatok vezetői egy nemrég tartott megbeszélésen kérték az engedélyt, ugyanis azonnali erősítésre van szükségük a fronton – írja az Independent.

  • Az Európai Unió legfelsőbb bírósága szerdán fenntartotta az orosz milliárdos Roman Abramovics ellen hozott szankciókat, amelyeket az ukrajnai orosz invázió után hoztak ellene – írja a The Guardian.

    Miután Vlagyimir Putyin elnök 2022 februárjában orosz csapatokat vezényelt Ukrajnába, az EU szankciókkal sújtotta az orosz tisztviselőket és számos orosz üzletembert, így Abramovicsot is, miközben több százmilliárd dollárnyi orosz vagyont befagyasztott.

    Abramovics jogi eljárást indított az ügyben.

    A Törvényszék elutasítja az Abramovics által benyújtott keresetet, és ezzel fenntartja az ellene hozott korlátozó intézkedéseket

    – áll az EU legfelsőbb bíróságának határozatában.

    Abramovics, aki izraeli állampolgársággal is rendelkezik, és a Chelsea labdarúgóklub korábbi tulajdonosa, a Szovjetunió 1991-es felbomlása után vált a világ egyik legbefolyásosabb üzletemberévé. A Forbes 9,2 milliárd dollárra becsüli nettó vagyonát.

  • Új időszámítás kezdődik Ukrajnában, ugyanis az ukrán egyház idén beleegyezett, hogy áttérjenek az Oroszországban is használt Julián naptárról – amelyet az ortodox vallásúak használnak – az európai Gergely–naptárra.

    Ennek értelmében mostantól Ukrajnában is december 25-én ünneplik a karácsony ünnepét – írja a The Guardian.

    A lakosság nagy része elmondta, életükben először „nem orosz módra” ünnepelik a karácsonyt. „Kicsit szokatlan ugyan, de ez a helyes” – fogalmazott egy kijevi nő.

    Az ukrán katonák felkészültek rá, hogy nem tudnak otthon ünnepelni december 25-én.

    Tisztában vagyunk vele, hogy az ellenségünk istentelen, így egyértelmű, hogy ez csak egy újabb háborús nap lesz

    – fogalmazott egyikük.

  • Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben találkozott Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel. Hszi méltatta a két ország közötti kétoldalú kereskedelem növekedését, amely 2023 első 11 hónapjában elérte a 200 milliárd dollárt, ami rekordnak számít a kínai hivatalos állami adatok szerint.

    Novemberben a kétoldalú kereskedelem meghaladta a 21 milliárd dollárt, ami a legmagasabb az ukrajnai háború 2022 februári kezdete óta.

    A kínai–orosz kapcsolatok fejlesztése mindkét fél stratégiai döntése a két nép alapvető érdekei alapján

    – mondta Hszi

    Kedden Misusztyin találkozott kínai kollégájával, Li Csianggal, és azt mondta, hogy Moszkva és Peking kapcsolata sosem volt még ennyire jó.

  • A kongresszus az év végig már nem hagyja jóvá a Kijev és a Fehér Ház által szorgalmazott 61 milliárd dolláros csomagot – adta hírül az MTI.

    A republikánus és demokrata tárgyalófeleknek nem sikerült megegyezniük a csomag finanszírozásának részleteiben kedden, annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök többször sürgette őket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ügy érdekében az Egyesült Államokba is elutazott.

    A szenátus képviselőcsoportjainak vezetői, a demokrata Chuck Schumer és a republikánus Mitch McConnell azt mondták, remélik, hogy a jövő év elején szavazhatnak a támogatásról.

    A kongresszus január 8-án folytatja munkáját. A megállapodást a korábbi nyilatkozatok szerint egyebek között az hátráltatja, hogy a republikánusok túlzottnak tartják a csomagban szereplő támogatás mértékét, ráadásul az amerikai bevándorlási politika szigorításához kötik beleegyezésüket.

  • Kedd este az oroszok Shahed kamikázedrónokkal támadták Ukrajnát. Kijevet legalább két csapás érte, majd a kelet-ukrajnai Harkiv városát és Herszont is célba vették. 

    A támadásban csaknem húsz ember sérült meg, köztük gyermekek is. A legfiatalabb alig kétéves – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Roman Mrocsko, Herszon polgármestere Telegram-csatornáján jelezte, hogy a sebesültek közül egy anya és három gyermeke kórházba került. Az állapotuk közepesen súlyos. A helyszínen másik öt sebesültet is ellátták.

  • Az olasz kabinet rendeletet fogadott el, amely 2024 végéig meghosszabbítja a fegyverek szállítását Ukrajnába – írja a Sky News. Kijevet így a továbbiakban is harci felszerelésekkel támogathatják. 

    Az olasz védelmi minisztérium közleménye szerint a szállítmányok fegyvereket és „katonai műveletek támogatásához szükséges” eszközöket tartalmaznának. A döntést  a parlamentnek kell véglegesen jóváhagynia.

  • A saját gyártású lőszerek elégtelensége miatt az orosz csapatok kénytelenek voltak Észak-Koreából származó, rossz minőségű tüzérségi és aknavető tölteteket használni az orosz–ukrán háború elmúlt időszakában – írja az Unian.

    Az ukrán fegyveres erők (AFU) megjegyezte, hogy az oroszok lőszereinek rossz állapota miatt gyakran előfordul, hogy azok berobbannak ágyúik és lőfegyvereik csövében, ami jelentős veszteségekhez vezet.

    Ezenkívül hozzátették, hogy kedden az ukrán védelmi erők légiereje hat olyan területre csapott le, ahol az oroszok személyzete, fegyverei és katonai felszerelései összpontosultak.

  • Törökország elnöke kijelentette, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezést „bármi áron” újra kell indítani, és a török média szerint felkéri Vlagyimir Putyint, hogy élesítse fel az üzletet – írja a Sky News.

    A Haberturk és más oldalak idézték Recep Tayyip Erdogant, aki azt mondta, hamarosan Moszkvában tárgyal orosz kollégájával az egyezségről, amely korábban lehetővé tette a gabona biztonságos exportját Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből.

    Oroszország júliusban lépett ki a háborús megállapodásból a saját importjának korlátozásával kapcsolatos aggodalmak miatt.

    Hamarosan beszélünk Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és megmondjuk neki, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót mindenképpen működtetnünk kell. Ha Isten is úgy akarja, hogy pozitív választ kapjunk tőle, akkor folytathatjuk az utunkat

    – mondta Erdogan.

Rovatok