Magyar–ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető a Magyar–Bahreini Gazdasági Vegyes Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva megismételte, hogy magyar–ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek.
Hosszú az út odáig, hogy felső szintű találkozóra kerüljön sor, de mi készen állunk ezen közös munka elvégzésére
– jelentette ki.
„Tegnap fontos lépéseket tettünk. A következő napokban, hetekben az oktatási kormányközi munkacsoportnak kell elvégezni azt a munkát, amelynek nyomán lehetővé válik, hogy a 2015-ben már a magyar közösség rendelkezésére álló jogokat a magyarok Kárpátalján visszakapják” – mutatott rá.
„Dolgozunk azon, hogy a két országot összekötő infrastrukturális fejlesztések sikeresek legyenek, hogy a határtérségben közlekedési fejlesztéseket tudjunk végrehajtani. Mindezek maradéktalan teljesülése tud új dimenziót, új korszakot jelenteni [...] És ha ez megvan, akkor van értelme arról beszélni, hogy a felső szintű találkozó megtartása hogyan és mikor történjen” – fűzte hozzá.
Az Európai Unió e heti csúcsértekezletével kapcsolatban hangsúlyozta, Magyarország továbbra is úgy látja, hogy az ukrajnai háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ezért nem fegyverszállításokra, hanem tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
„És éppen ezért mi nem tartjuk jó javaslatnak azt, hogy újabb sokmilliárd eurót szánjunk arra, hogy a háború folytatódhasson. De értjük, hogy az európai uniós tagországok többsége a háborús pszichózis állapotában van, ezért kompromisszumos megoldást jelenthet, ha az Ukrajnának szánt pénzösszegek biztosítása esetében évről évre újra és újra az egyhangúság követelményével kell döntést hozni” – mondta.
Tehát hogyha minden évben újra döntésre kerül sor, akkor az lehet egy kompromisszum
– fűzte hozzá.
Az EU állandó képviselői megállapodtak abban, hogy külön számlát hoznak létre a befagyasztott orosz vagyonból származó adóköteles nyereség kamatainak jóváírására.
A belga elnökség minden részletezés nélkül megjegyezte, hogy az uniós nagykövetek „elvben megállapodtak egy olyan javaslatról, amely szerint a zárolt vagyontárgyakhoz kapcsolódó többletnyereséget Ukrajna talpra állításának támogatására használják fel”.
Az Egyesült Államok szintén támogatja a befagyasztott vagyonok elkobzásának ötletét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Magyarország területére 2024. január 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 3936 fő lépett be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 3770 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ismeretlen helyre helyezhették át az Oroszországban bebörtönzött Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust abból a szibériai fegyházból, ahol szeptember óta raboskodott – közölte hétfőn felesége és ügyvédjei az MTI beszámolója szerint.
Jevgenyija Kara-Murza az X-en azt írta, hogy férje, aki két mérgezéses támadást is túlélt és emiatt idegrendszeri betegsége alakult ki, az utóbbi négy hónapot magánzárkában töltötte az omszki fegyházban.
Mindazonáltal azoknak a foglyoknak, akiket vasúti úton vagy rabszállítóval helyeznek át Oroszország egymástól távoli büntetés-végrehajtási intézetei között, sokáig „nyomuk veszhet”. Decemberben hasonló dolog esett meg Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikussal, akinek hollétéről hetekig nem voltak értesülések.
Az orosz büntetés-végrehajtási hivatal egyelőre nem reagált megkeresésre az orosz mellett brit állampolgársággal is rendelkező Kara-Murza hollétének ügyében, akit tavaly áprilisban huszonöt évi fegyházbüntetésre ítéltek hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások vádjával.
David Cameron brit külügyminiszter hétfőn felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tájékoztassa az ellenzéki politikus jogi képviselőit Kara-Murza hollétéről.
„Mélyen aggódom Kara-Murzáért, egy brit állampolgárért, akit azért börtönöztek be Oroszországban, mert szót emelt az ukrajnai invázió ellen” – írta Cameron az X-en.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!