A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek.
Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot, ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket
– áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.
A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét.
A londoni miniszterelnöki hivatal által is ismertetett kommüniké megfogalmazása szerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.
A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat.
A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket” szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban”.
Vasárnap megjelent cikkében a brit kormányfő ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy
„nagyobb bátorságot kell tanúsítani” a zárolt orosz vagyonok kisajátításának ügyében.
Rishi Sunak szerint bátrabbnak kell lenni a hadiipari termelés felfuttatásában is. A G7-országok együttes hazai összterméke (GDP) huszonötször, összesített védelmi költségvetése tizenötször nagyobb Oroszországénál, és „ideje, hogy ennek az erőnek gyakorlati jelentőséget adjunk” – hangsúlyozza írásában a brit miniszterelnök.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egyértelmű üzenetet küldött Kijev nyugati szövetségeseinek – adta hírül az MTI.
Ha Németország és a Nyugat nem tekint Ukrajnára Oroszország szemüvegén keresztül az ukrajnai függetlenség kezdete óta, és befogad bennünket az unióba és a NATO-ba, ez a háború sosem robbant volna ki
– jelentette ki Dmitro Kuleba.
Az Európai Unió decemberben döntött úgy, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, de a várakozások szerint sok évbe telik, mire Kijevet felveszik tagnak.
Az ukrán külügyminiszter azt is elmondta, hogy ha valamennyi, fegyverszállításra vonatkozó döntést időben meghozták és megvalósították volna a háború elején, akkor „most Luhanszkban tartanának sajtótájékoztatót egy Lisszabontól Luhanszkig húzódó Európáról”. Ezzel utalva arra, hogy Luhanszkot Oroszország a háborúban bekebelezte.
A tartós és igazságos békét csak az kényszerítheti ki, ha Oroszországot legyőzik a csatatéren
– mondta.
Az Európai Bizottság már megkezdte az ukrán jogszabályok átvilágítását az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából, és idén márciusban benyújtja Ukrajnának a tagsággal kapcsolatos tárgyalási keretet – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Már megkezdtük Ukrajna uniós csatlakozásra vonatkozó jogszabályainak átvilágítását. Rengeteg munka, ütemterv van. Arra bátorítom önöket, hogy hajtsák végre a Bizottság ajánlásait. Mi, a Bizottság, a magunk részéről március közepén általános keretet fogunk biztosítani önöknek a tárgyalásokhoz
– mondta von der Leyen az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel Kijevben tartott sajtótájékoztatón.
Mint megjegyezte, az ő és az európai államfők kijevi látogatása az orosz invázió második évfordulóján az Ukrajna iránti hosszú távú, rendíthetetlen támogatásról tanúskodik.
A kanadai parlament, az ottawai Peace Tower épületét sárga és kék színben világították ki Ukrajna iránti szolidaritásból – írja az Ukrinform.
Az erről készült fotókat a miniszterelnöki hivatal tette közzé az X-en.
Ma este és holnap este az ukrán nép iránti tisztelet jeléül a Peace Tower az ukrán zászló színeiben lesz kivilágítva. Két évvel azután, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját, Kanada továbbra is rendíthetetlenül és egyértelműen támogatja Ukrajnát
– olvasható a bejegyzésben.
A Peace Tower a kanadai parlament tornya. Általában a kanadai parlament épületének kivilágításával nem tisztelegnek semmi előtt, de Ukrajna esetében kivételt tesznek. Ez már az ötödik alkalom, hogy ez történik: a kanadai parlament már 2022. február végén, a teljes körű orosz invázió kezdete után, tavaly február 24-én, az első évfordulón és két egymást követő évben augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének napján is kék-sárgára világították ki.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati kijevi látogatásakor biztonsági megállapodást írtak alá, amely egyebek mellett több mint 3 milliárd kanadai dollár katonai és pénzügyi támogatás nyújtásáról rendelkezik Ukrajnának ebben az évben.
Ukrajnában már most is költségvetési hiány van a nyugati segélyek késedelme miatt, de a hatóságok még mindig találnak forrásokat a jelenlegi szükségletek fedezésére – mondta egy televíziós adásban Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.
Már most világos számításokat látunk az európai segélyekre vonatkozóan. Az első 4,5 milliárd eurót márciusban kapjuk meg, emellett mindent megtettünk, hogy a Világbanktól is kapjunk segítséget – 1,5 milliárd dollárt
– mondta a politikus a Strana szerint. Hozzátette, hogy ezek a pénzek lehetővé teszik, hogy fedezzék a szükségleteiket. „Arra számítunk, hogy az első fél évet ezen források terhére tudjuk majd fedezni” – mondta Marcsenko.
A DeepState ukrán katonai honlap megerősítette, hogy az oroszok elfoglalták az Avgyijivkától nyugatra fekvő Lasztocskino falut, amiről korábban az ukrán fegyveres erők és az orosz Telegram-csatornák is beszámoltak.
A DeepState azt is írja, hogy az orosz hadsereg tovább nyomul a közeli Szevernojé és Orlovka falvak felé.
Magyarország területére 2024. február 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 4853 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5910 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ezrek tüntettek Európa-szerte szombaton az orosz–ukrán háború kezdetének második évfordulóján Ukrajnát támogatva.
Németországban a rendőrség szerint mintegy ötezren gyülekeztek Berlinben ukrán zászlók alatt, illetve "Védjétek meg Ukrajnát" és "Fegyverezzétek fel Ukrajnát, most" feliratú molinókkal. Ötezren tüntettek Kölnben is, és több ezer tüntető jelent meg más városokban, így Frankfurtban, Münchenben és Stuttgartban is.
„Mindnyájunknak a szabadságért folytatott harcban és ukrán barátaink oldalán van a helye” – jelentette ki a berlini nagygyűlésen a város polgármestere, Kai Wegner. A hajdani berlini fal mentén fekvő Branderburgi kaput este az ukrán nemzeti színekben világították ki.
Franciaországban szintén ezrek vonultak fel Kijev iránti támogatásukat kifejezve, időnként „Putyin gyilkos”, „Oroszország, kifelé Ukrajnából” jelszavakat skandálva. Párizsban, Lille-ben, Rouenban, Nizzában és Toulouse-ban ukránok és franciák gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat, s egyben aggodalmukat is, amikor az ukrán hadsereg fegyverek és lőszerek híján nagyon nehéz helyzetben van az orosz csapatokkal szemben.
Nagy-Britanniában ezrek vonultak ukrán zászlók erdejében a londoni Hyde Parkból a Trafalgar térre. Dublinban szintén több ezren vettek részt az ukrán közösség szervezte menetben. Nagy-Britannia százezer ukrán menekültet fogadott be a háború kezdete óta. Bernben, ahol több ezren gyűltek össze, politikai vezetők arra kérték a semleges Svájcot, amely nem szállít svájci fegyvereket Ukrajnának, hogy kötelezze jobban el magát a háborút vívó ország megsegítésére.
Svédországban is ezrek tüntettek Stockholmban „Ki Oroszországgal Ukrajnából” jelszó alatt. Nagygyűlések voltak Belgrádban is, ahol több száz szerb és a háború kitörése után elmenekült orosz állampolgár csatlakozott az Ukrajna nagykövete vezette megmozduláshoz.
Olaszországban néhány száz ember tüntetett Milánóban a „Győzelmet a békének” jelszóval tartott megmozduláson.
Görögországban néhány százan jelentek meg Athén központjában.
Madridban mintegy ezerötszázan tüntettek, közöttük számos ukrán „A Donyec-medence Ukrajnáé” és „Putyin gyilkos” transzparensek alatt. Spanyolország 2022-ben 83 ezer ukrán menekültet fogadott be.
„Ukrajna nem fogja a nyugati szövetségesek által átadott fegyvereket az Orosz Föderáció vagy más államok területén lévő célpontok ellen használni, hanem csak az oroszok által elfoglalt ukrán földeken” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ukrajnának nincs joga, hogy partnerei fegyvereit használja más ország területén, kivéve az ideiglenesen megszállt ukrán területet
– mondta Volodimir Zelenszkij, aki egyúttal egyértelművé tette, hogy a lelőtt orosz A–50-est egy nyugati légvédelmi rendszer lőtte le.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!