A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek.
Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot; ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket – áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.
A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét. Eszerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.
A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat. A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket” szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban” – számolt be az MTI.
Március 4-én hétfőn az ukrán légierő egy ellenséges célpontot talált el az ideiglenesen megszállt területen, a Herszon régióban – jelentette be Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegramon.
Ellenséges tárgy eltalálása irányított légibombával. Égjetek a pokolban, orkok!
– írta bejegyzésében Olescsuk. Közlése alapján egy francia AASM–250 Hammer légibombáról van szó.
A kupjanszki és az avgyijivkai frontszakaszról számolt be orosz előretörésről hétfőn a moszkvai védelmi tárca.
Az MTI híradása szerint az orosz hadijelentés arról írt, hogy az ukrán fél a harci „érintkezési vonal” mentén az elmúlt napon több mint 1200 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy ötszázan az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett két drónirányítási pontot, két HIMARS sorozatvetőt, két harckocsit – az egyikük egy Abrams volt –, hat gyalogsági harcjárművet – köztük négy Bradleyt –, két páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot és 81 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn élesen bírálta a magyar és a szlovák külügyminisztert, amiért találkoztak orosz kollégájukkal egy törökországi regionális fórumon – írja az Associated Press.
Tusk azt mondta, hogy a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való találkozás ugyanazon a napon, amikor Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt Moszkvában eltemették, „nem csak a jó vagy rossz ízlés megnyilvánulása”.
Szijjártó Péter magyar és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter pénteken az Antalyai Diplomáciai Fórumon találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.
„A pozsonyi és a budapesti kollégák ismét bebizonyítják, hogy bizonyos kérdésekben túlságosan eltérő a véleményünk” – mondta Donald Tusk, hozzátéve: „Bizonyára ami az Oroszországhoz való hozzáállást és az Ukrajna elleni támadást illeti.”
„A jelenlegi kijevi vezetéssel nem lehet tárgyalni az ukrajnai helyzet megoldásáról, csak új emberekkel, akik elismerik a terepen kialakult realitásokat” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke egy tanácskozáson a dél-oroszországi Sziriuszban.
Az ukrán vezetésre utalva leszögezte, hogy az orosz „különleges hadművelet a neonácik kapitulációjáig” fog tartani – adta hírül az MTI.
Fejtegetésében a volt elnök elmondta, hogy az országhatárok jellegüknél fogva földrajziak és stratégiaiak lehetnek, és a kétfajta határ csak olyan államok esetében esik egybe, amelyek nincsenek befolyással a kulcsfontosságú globális döntésekre.
Dmitrij Medvegyev szerint az egypólusú világrend halálával „a bolygó minden jelentős központja megpróbálja majd tartósan megteremteni stratégiai határait”.
„A mi fő érdekünk nem az, hogy új területeket szerezzünk meg, amint ezzel vádolnak bennünket [...] Számunkra az a fontos, hogy a szomszédos országokban kompetens, kiszámítható, szuverén hatalom legyen, amely állampolgárai és a nemzetközi közösség jóléte érdekében cselekszik” – mondta.
Dmitrij Medvegyev úgy vélekedett, hogy Moszkva „különleges, sorsdöntő küldetést teljesít a globális világban”. Meglátása szerint az orosz állásponttal mindenkinek számolnia kell, annál is inkább, mert a világ legtöbb országának szüksége van egy erős Oroszországra.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!