A mai napon az ukránok azt állították, hogy sikeresen támadták meg az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik hajóját támadó drónokkal. Az ukrán támadás célpontja a Szergej Kotov volt, az orosz haditengerészet egyik járőrhajója, amely a flotta egyik legmodernebbje is egyben, és amelyet 2021-ben állították szolgálatba – írta meg a Sky News.
Bár a Szergej Kotov minden védelemmel el volt látva, az ukrán támadó drónokra nem volt ellenszere. Ukrajna most valóban azt állítja, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta hajója elsüllyedt. Az ukránok a Magura V5 tengeri támadó drónt használták, amelyet már korábban is sikeresen alkalmaztak Kijevben az orosz flotta tartós célba vételére.
Az ukránok egyidejű támadások hullámával okoztak kárt a járőrhajó hátuljában és mindkét oldalán, a videofelvételek a támadások pusztító hatását mutatják. A Magura V5 egy nagyméretű drón, több mint 5 méter hosszú, és több mint 1000 kilogramm súlyú, 400 mérföldes (körülbelül 650 kilométeres) hatótávolsággal, 200 kilogrammos robbanófejjel, és közel 50 mérföld/órás (80 kilométer/óra) sebességre képes a víz felett.
Ukrajna a fejlődő védelmi ipari bázisának nagy részét arra összpontosította, hogy idén akár egymillió drónt állítson elő, és a Magura csak egy példa ennek a programnak a sikerére.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta elleni ukrán támadások sikeresen keletebbre szorították az orosz haditengerészetet, és Ukrajnának nagyobb hajózási szabadságot biztosítottak a Fekete-tenger nagy részén. Ez lehetővé tette Ukrajna számára, hogy növelje gabonaexportját, amely felbecsülhetetlen értékű bevételt termel a háború finanszírozásához.
Március 4-én hétfőn az ukrán légierő egy ellenséges célpontot talált el az ideiglenesen megszállt területen, a Herszon régióban – jelentette be Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegramon.
Ellenséges tárgy eltalálása irányított légibombával. Égjetek a pokolban, orkok!
– írta bejegyzésében Olescsuk. Közlése alapján egy francia AASM–250 Hammer légibombáról van szó.
A kupjanszki és az avgyijivkai frontszakaszról számolt be orosz előretörésről hétfőn a moszkvai védelmi tárca.
Az MTI híradása szerint az orosz hadijelentés arról írt, hogy az ukrán fél a harci „érintkezési vonal” mentén az elmúlt napon több mint 1200 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy ötszázan az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett két drónirányítási pontot, két HIMARS sorozatvetőt, két harckocsit – az egyikük egy Abrams volt –, hat gyalogsági harcjárművet – köztük négy Bradleyt –, két páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot és 81 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn élesen bírálta a magyar és a szlovák külügyminisztert, amiért találkoztak orosz kollégájukkal egy törökországi regionális fórumon – írja az Associated Press.
Tusk azt mondta, hogy a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való találkozás ugyanazon a napon, amikor Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt Moszkvában eltemették, „nem csak a jó vagy rossz ízlés megnyilvánulása”.
Szijjártó Péter magyar és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter pénteken az Antalyai Diplomáciai Fórumon találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.
„A pozsonyi és a budapesti kollégák ismét bebizonyítják, hogy bizonyos kérdésekben túlságosan eltérő a véleményünk” – mondta Donald Tusk, hozzátéve: „Bizonyára ami az Oroszországhoz való hozzáállást és az Ukrajna elleni támadást illeti.”
„A jelenlegi kijevi vezetéssel nem lehet tárgyalni az ukrajnai helyzet megoldásáról, csak új emberekkel, akik elismerik a terepen kialakult realitásokat” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke egy tanácskozáson a dél-oroszországi Sziriuszban.
Az ukrán vezetésre utalva leszögezte, hogy az orosz „különleges hadművelet a neonácik kapitulációjáig” fog tartani – adta hírül az MTI.
Fejtegetésében a volt elnök elmondta, hogy az országhatárok jellegüknél fogva földrajziak és stratégiaiak lehetnek, és a kétfajta határ csak olyan államok esetében esik egybe, amelyek nincsenek befolyással a kulcsfontosságú globális döntésekre.
Dmitrij Medvegyev szerint az egypólusú világrend halálával „a bolygó minden jelentős központja megpróbálja majd tartósan megteremteni stratégiai határait”.
„A mi fő érdekünk nem az, hogy új területeket szerezzünk meg, amint ezzel vádolnak bennünket [...] Számunkra az a fontos, hogy a szomszédos országokban kompetens, kiszámítható, szuverén hatalom legyen, amely állampolgárai és a nemzetközi közösség jóléte érdekében cselekszik” – mondta.
Dmitrij Medvegyev úgy vélekedett, hogy Moszkva „különleges, sorsdöntő küldetést teljesít a globális világban”. Meglátása szerint az orosz állásponttal mindenkinek számolnia kell, annál is inkább, mert a világ legtöbb országának szüksége van egy erős Oroszországra.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!