Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
A biztonsági erők arról számoltak be, hogy megerősített információk állnak rendelkezésre César Aujard kapcsolatáról a francia hírszerző szolgálatokkal – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A francia neonáci vezetőt, César Aujard-t, aki az Ukrán Fegyveres Erők oldalán harcolt, Avgyijivka térségében likvidálták
– számoltak be a TASZSZ-nak a bűnüldöző szervek. A TASZSZ szerint megerősített információik vannak a francia különleges szolgálatokkal való kapcsolatáról is.
Korábban Szergej Ruckoj, az orosz fegyveres erők fő műveleti igazgatóságának vezetője és vezérkari főnökének első helyettese azt mondta, hogy a NATO katonái zsoldosoknak álcázva légvédelmi rendszereket, többszörös rakétavetőket és műveleti-taktikai rakétarendszereket működtetnek Ukrajnában.
A TASZSZ jelentése szerint a vezető tanácsadója, Igor Kimakovszkij elmondta, hogy Avgyijivka megtisztítása során amerikai és lengyel dögcédulával ellátott katonai személyek holttestét találták meg.
Viktor Vodolackij, az Állami Duma képviselője megjegyezte, hogy az orosz hadsereg a felszabadított Avgyijivkában külföldi zsoldosok holttestét találta meg, akik valójában a NATO-országok – Lengyelország, Németország, Franciaország és mások – katonái voltak.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz fegyveres erők precíziós csapást mértek külföldi fegyveresek ideiglenes állomáshelyére Harkivban. A csapás következtében több mint 60 fegyveres meghalt, és több mint 20-an megsebesültek. Ezt követően a moszkvai francia nagykövetet, Pierre Levyt az orosz külügyminisztériumba idézték. Rámutattak, hogy a francia katonák halála Franciaország lelkiismeretén szárad.
A lengyel miniszterelnök nem tudott megegyezni a gazdákkal az ukrán gabonaimport blokkolásának feloldásáról – írja a Strana.ua ukrán hírportál a Rzeczpospolita lengyel napilap beszámolójára hivatkozva.
Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek nem sikerült megállapodnia a gazdákkal az Ukrajnából származó gabonaimport blokkolásának megszüntetéséről.
A lap szerint a mezőgazdasági csúcstalálkozón, ahol Tuskkal tárgyaltak, a gazdák újabb tiltakozásokat jelentettek be, „de kisebb léptékben”.
Ugyanakkor az ukrán határon átmenő tranzit továbbra is zárva marad
– mondták a találkozó résztvevői. Úgy döntöttek, hogy lemondanak az olyan nagy tüntetésekről, mint a legutóbbi varsói, amikor a lengyel zászlókat lobogtató tiltakozók a belvároson át, a központi pályaudvartól a parlament épületéig, majd a kormányhivatal székháza elé vonultak.
Megértjük, hogy a helyzet egy kicsit kicsúszott a kezünkből, és elítéljük ezeket a vandál cselekedeteket
– mondta a lapnak az egyik forrás.
Az Ukrán Állami Határszolgálat közölte, hogy a lengyel gazdák március 13-tól ideiglenesen fel kívánják oldani a krakoveci ellenőrző pont felé irányuló forgalom blokádját. Ugyanakkor az ukrán határt blokkoló lengyel gazdák közölték, hogy április 30-ig meghosszabbítják tiltakozásukat.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök korábban azt mondta, hogy Kijevnek figyelembe kell vennie a lengyel és az európai gazdák érdekeit.
Az amerikai haditengerészet atlanti tengeralattjáró-parancsnoksága jelentette, hogy két Los Angeles-osztályú, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáró bukkant fel a sarkvidéki jég alól. A tájékoztatás szerint a tengeralattjárók az Ice Camp 2024 gyakorlat részeként bukkantak fel az Alaszkától északra fekvő Beaufort-tenger felszínén. A következő napokban a sarkvidéki jég alatt közlekednek majd – írta meg az mk.ru.
A parancsnokság közleményben tudatta, hogy a tengeralattjárók az Ice Camp Whale gyakorlatra érkeztek egy ideiglenes jégbázis területére, amely egy jégtáblán, a parttól 257 kilométerre található. A bázison egy parancsnoki központ és a 60 katona állandó telepítését támogató infrastruktúra található.
A hírek szerint a gyakorlaton az amerikai haditengerészet, a légierő, a tengerészgyalogság és az űrerők, valamint Franciaország, Nagy-Britannia és Ausztrália hadseregének alakulatai vesznek részt.
Ferenc pápa az MTI szerint egy interjúban kijelentette: Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljes körű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.
A Ferenc pápával készített interjút a múlt hónapban vette fel az RSI svájci televízió, jóval korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteki ajánlatánál, amely szerint hajlandó vendégül látni egy ukrán–orosz csúcstalálkozót, amelyen a háború lezárásáról tárgyalnának.
Erdogan a legújabb javaslatát az után tette meg, hogy Isztambulban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Zelenszkij hangsúlyozta: békét akar, de nem hajlandó egyetlen területet sem feladni.
Az ukrán vezető béketerve szerint minden orosz katonát ki kell vonni Ukrajna teljes területéről, és helyre kell állítani az államhatárokat. A Kreml kizárta, hogy a Kijev által megszabott feltételek alapján tárgyaljon a békéről.
A katolikus egyházfőt az interjúban arról kérdezték, mi az álláspontja arról a vitáról, amelyben az egyik fél szerint Ukrajnának fel kellene adnia azokat a területeket, amelyeket nem tudott visszafoglalni, a másik szerint viszont ez az erősebb fél lépéseit legitimálná. A pápa a „fehér zászló” kifejezést használta válaszában.
Bizonyos értelmezés szerint ez (utóbbi) igaz
– mondta a pápa a március 20-án adásba kerülő interjúban, amelynek az átirata és egy részleges videófelvétel szombaton került a Reuters brit hírügynökség birtokába.
Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága, és tárgyal
– jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni.
A tárgyalni szó bátor szó. Amikor látjuk, hogy vereséget szenvedünk, a dolgok nem mennek jól, bátornak kell lenni tárgyalni
– mondta Ferenc pápa.
Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló”, illetve a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét.
„Van, aki esetleg szégyent érez” – mondta Ferenc pápa a tárgyalásról szólva –, „de hányan halnak meg, mire véget ér a háború? Időben kell tárgyalni, találni kell olyan országot, amely közvetítő lehet” – szögezte le az egyházfő, Törökországot megemlítve a közvetítésre ajánlkozó államok közül.
Ne szégyelljenek tárgyalni, mielőtt a dolgok rosszabbra fordulnak
– mondta a pápa, aki már több száz felhívást tett az általa „vértanúságot szenvedőnek” nevezett Ukrajna érdekében.
Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e közvetíteni, kijelentette: „Itt vagyok”.
Az interjú egy másik részében az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúról szólva az egyházfő kijelentette: „A tárgyalás soha nem jelenti azt, hogy megadja magát az ember”.
David Cameron brit külügyminiszter ellenzi, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, akár kiképzési küldetésekre is – írja az Ukrajinszka Pravda David Cameron a Süddeutsche Zeitung német lapnak adott interjújára hivatkozva.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a jelenlegi helyzetben észszerűnek tartja-e kizárni a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét, Cameron azt válaszolta:
A kiképzési küldetéseket legjobb az országon kívül végrehajtani. 60 ezer ukrán katonát képeztünk ki az Egyesült Királyságban
– nyilatkozta Cameron, aki úgy véli, hogy egy külföldi misszió Ukrajnába telepítése célpontot jelentene Oroszország számára.
El kell kerülnünk, hogy nyilvánvaló célpontokat tegyünk Putyin számára
– tette hozzá a brit külügyminiszter.
Emmanuel Macron francia elnök korábban megjegyezte, hogy „nem zárható ki a nyugati csapatok esetleges telepítése Ukrajnába”. Macron a közelmúltban megismételte kijelentését. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter úgy véli, hogy a nyugati csapatok jelenléte Ukrajnában „nem valami elképzelhetetlen”.
A nyugati országok a teljes militarizáció felé tartanak, mivel nem tudják legyőzni az Orosz Föderációt – jelentette ki Alekszandar Vucsics szerb elnök az RT értesülései szerint, amit a Focus.ua szemlézett.
Vucsics azt állítja, hogy a Nyugat ötszörösére növeli a fegyvervásárlásait, mert szerinte nem sikerült az a tervük, miszerint Vlagyimir Putyint könnyen legyőzik.
Az Egyesült Államok készenléti terveket dolgozott ki egy orosz nukleáris támadás esetére és arra, hogy figyelmeztetéseket küldjön az orosz félnek egy csapás következményeiről. Ennek érdekében az amerikaiak nem csak szövetségeseikkel működtek együtt.
Amerikai tisztviselők szerint Joe Biden kormánya „kifejezetten aggódott” amiatt, hogy az orosz erők taktikai vagy harctéri nukleáris fegyvereket vetnének be.
A lap arra is emlékeztet, hogy március 8-án Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára elismerte, hogy nyugati csapatokat küldhetnek Ukrajnába. Elmondása szerint az Ukrajnába küldött egységek kérdése „rendkívül kényes”, és előzetes egyeztetést igényel.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna Fegyveres Erőinek volt vezetője, akit Ukrajna brit nagykövetévé nevezhetnek ki, átesett egy katonai orvosi vizsgálaton, amelyen alkalmatlannak találták – írja az ukrán Telegraf.
Egy helyi lap, a Dzerkalo Tizsnya szerint a volt főparancsnokot szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították, és nem sokkal később megírta a katonai szolgálatról való lemondólevelét.
Lemondását követően Zaluzsnijt a védelmi miniszter rendelkezésére bocsátották, de sem Rusztem Umerov, sem maga Volodimir Zelenszkij nem tudott neki olyan „jelentős katonai beosztást” felajánlani, amely megfelelt volna harci tapasztalatának és kiképzési szintjének.
Ezért a források szerint a fegyveres erők egykori vezetője úgy döntött, hogy lemond a katonai szolgálatról, hogy valami másban találja meg magát. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a védelmi minisztérium vezetője aláírta-e a lemondólevelét, miután Zelenszkij bejelentette, hogy Zaluzsnijt kinevezik nagykövetnek Nagy-Britanniába.
A döntés késedelmét az okozta, hogy adminisztratív-törvényi okok miatt nem volt világos, hogy a védelmi miniszter vagy az elnök jogszerűen, rendelet útján bocsássa-e el a tábornokot. Azonban Ukrajna törvényei szerint két hónappal az után, hogy a védelmi miniszter rendelkezésére bocsátották a lemondást, a katona nem kap többé fizetést és egyéb juttatásokat, kivéve a katonai rangjához tartozó fizetést.
Zaluzsnij tábornok esetében, tekintettel legmagasabb katonai rangjára, ez az összeg havi 1762 ukrán hrivnya, átszámolva 16 643 forint. Ukrajnában a havi átlagkereset az Állami Statisztikai Hivatal által közölt legutóbbi adatok alapján 17 937 hrivnya.
Ennek megfelelően a nagy tapasztalattal rendelkező volt főparancsnok az ukrán átlagkereset mindössze tizedét teheti zsebre havonta.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Szerhij Saptala altábornagyot, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének korábbi vezetőjét Zaluzsnijjal együtt elbocsátották a szolgálatból. A védelmi minisztérium forrásai szerint az elbocsátás oka az egészségügyi állapota volt. Mindkét tábornok a Katonai Minősítő Bizottságtól azt az eredményt kapta, hogy alkalmatlanok a katonai szolgálatra, ezért törölték őket a katonai nyilvántartásból.
Egyelőre nem tudni, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter aláírta-e Zaluzsnij jelentését.
2022 végén az Egyesült Államok „gondosan felkészült” arra a lehetőségre, hogy Oroszország potenciálisan atomcsapást mérhet Ukrajna területére. Joe Biden amerikai elnök kormánya különösen aggódott amiatt, hogy Oroszország taktikai vagy harci nukleáris fegyvereket vethet be – írja a CNN alapján az ukrán Telegraf.
Az amerikai csatorna két magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőre hivatkozva arról írt, hogy példátlan mértékű készenléti tervezést hajtottak végre. A kiadvány megjegyzi, hogy az orosz nukleáris csapás veszélyére vonatkozó következtetések nem egyetlen mutatóra, hanem események, elemzések és „nagyon érzékeny új hírszerzési adatok” kombinációjára épültek. Az egyik beszélgetőpartner hangsúlyozta, hogy a félelmek „nem csupán hipotetikusak”.
Terveznünk kellett, hogy a lehető legjobb helyzetben legyünk arra az esetre, ha ez az elképzelhetetlen esemény valóban bekövetkezik
– mondta a tisztviselő. A CNN szerint 2022 nyarán többször is összehívták a biztonsági tanácsot az akcióterv kidolgozására. Akkoriban – emlékeztet a lap – terjesztették az oroszok azt a hírt, hogy az ukránok úgynevezett „piszkos bombákat” vethetnek be. Az amerikai tisztviselők attól tartottak, hogy ezeket az állításokat egy orosz atomtámadás fedezésére használhatják fel.
A nyugati hírszerző szolgálatok olyan információkhoz jutottak, hogy orosz tisztviselők akkoriban olyan tárgyalásokat folytattak, amelyeken nyíltan tárgyaltak egy nukleáris csapásról. Az Egyesült Államok azonban egyetlen alkalommal sem kapott olyan információt, amely arra utalt volna, hogy Oroszország lépéseket tett volna nukleáris erőinek mozgósítására egy ilyen támadás végrehajtására. Az amerikai tisztviselők azonban nem voltak biztosak abban, hogy egy taktikai atomcsapás előkészületeiről értesülnének.
A stratégiai nukleáris fegyverekkel ellentétben, amelyek egész városokat képesek elpusztítani, a taktikai vagy harci nukleáris fegyverek elég kicsik ahhoz, hogy hangtalanul lehessen őket mozgatni, és az ukrán hadszíntéren már telepített hagyományos rendszerekből indíthatók
– fogalmaz a CNN, amely szerint a nukleáris csapás veszélye csökkent, mivel a háború „a viszonylagos stagnálás időszakába lépett”.
Az orosz csapatok tüzérségi csapást mértek Nyikopol területére, aminek következtében egy tinédzser fiú meghalt, a bátyja súlyos sérülésekkel került kórházba – írta Telegram-csatornáján Olekszij Kuleba, a kijevi elnöki hivatal helyettes vezetője.
A 16 éves – Dnyipróban tanuló – áldozat és testvére hétvégén a nagymamáját és családját látogatta meg. A testvérpár épp együtt sétált haza egy istentiszteletről, amikor tűz alá kerültek – írta meg az Unian.
Kuleba azt nyilatkozta, hogy a helyi és regionális hatóságok a lehető leghamarabb kártérítést nyújtanak a fiúk hozzátartozóinak.
Egy 51 éves férfi megsérült egy Csernyihivi terület elleni orosz bombázásban március 9-én, szombaton – jelentette be Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihivi terület kormányzója a Telegramon.
Az oroszok ma 12:07-kor eltalálták a Szemenivka hromada [a hromada Ukrajna közigazgatási felosztásának alapegysége – a szerk.] egyik háztartását
– írta a kormányzó.
A robbanás hatására beomlott a pince mennyezete, ahol egy 51 éves férfi tartózkodott. A lábai megsérültek. A sérült férfit kórházba szállították.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter korábban arról beszélt, semmi valószínűtlent nem lát a NATO-csapatok ukrajnai jelenlétében, támogatja ennek a tervnek a megvitatását. Alekszej Puskov orosz politikus szerint ebből, valamint Boris Pistorius német védelmi miniszter nyilatkozataiból három következtetést lehet levonni:
Macron most ezzel az érvvel hárítja el a franciák részéről a kijelentéseivel kapcsolatos kritikákat: „valamit nem kizárni nem jelenti azt, hogy meg is tesszük”.
Pedig mindenki számára világos, hogy a »nem kizárni«-tól a »csinálni«-ig csak egy lépést kell tenni
– vélekedik az orosz politikus, aki azt tanácsolja Macronnak és Sikorskinak, hogy nyilvánosan is vitassák meg, hová vezethetik ezek a tervek Franciaországot és Lengyelországot. Végül is semmit sem lehet kizárni, n’est-ce pas (magyarul: nemde?)?
A de facto Donyecki Népköztársaságban lévő Pokrovszk közelében egy Iszkander–M rakéta csapása által megsemmisített légvédelmi rendszerek között volt két amerikai Patriot is – közölte a RIA Novosztyi a biztonsági szolgálatok egyik forrására hivatkozva.
A felvételen nem csak S–300-asok szerepelnek, ahogyan azt korábban állították, a három megsemmisített jármű közül kettő Patriot légvédelmi rendszer
– mondta a forrás.
A RIA egy videót is megosztott.
A Német Városok és Közösségek Szövetsége felszólította a szövetségi kormányt, hogy ne csak a Bundeswehr felfegyverzésén, hanem a polgári lakosság védelmén is gondolkodjon – írja a német sajtó. A szövetség vezetője, André Berghegger szerint a biztonságot többé nem lehet magától értetődőnek tekinteni.
Nem csak a Bundeswehr védhetővé tételéről van szó. Általánosságban arról van szó, hogy meg kell védeni a lakosságot a háborúkkal járó veszélyektől
– mondta Berghegger. A szövetség vezetője szerint a németországi civilek védelme a szövetségi, a tartományi és a helyi hatóságok közös feladata. Ehhez szerinte a következő tíz évben legalább egymilliárd euróra lesz szükség, és ez nem a fegyveres erők újbóli felszerelésére szolgáló különalapból származó pénz.
A Német Városok és Községek Szövetségének vezetője különösen a bombaelhárítók számának növelését szorgalmazta az országban. A hidegháború idején épített kétezer polgári óvóhelyből mindössze 600 maradt, amelyek mintegy 500 ezer ember befogadására alkalmasak.
Sürgősen szükség van arra, hogy a használaton kívüli óvóhelyeket újra üzembe helyezzük
– mondta Berghegger. Emellett úgy véli, hogy új, modern óvóhelyeket kell építeni, és további légvédelmi szirénákat kell telepíteni.
Megsemmisült az Ukrán Fegyveres Erők Odessza közelében található Ovidiopol–2 űr- és rádiótechnikai felderítő komplexuma – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Március 8-án éjszaka Odessza közelében megsemmisítették az Ovidiopol–2 űr- és rádiótechnikai felderítő komplexumot
– közölték. Hozzátették, hogy 2020-ban a NATO szakembereit fogadták be a létesítménybe.
Több mint 4400, az orosz–ukrán háború kezdete óta kezelésre szoruló ukrán állampolgárt evakuáltak külföldi kezelésre, köztük több mint 600 gyermeket – számolt be róla Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai lap szerint.
Összesen 4417 állampolgárt evakuáltunk már, köztük aknarobbanásos sérülteket, protézisre szorulókat és rákos betegeket is. Emellett több mint 600 sérült és onkológiai betegségben szenvedő gyermek van a kimenekítettek között
– áll a közleményben.
Több mint 30 ország – többek között Németország, Norvégia, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Franciaország, Olaszország, Dánia, Svédország, Belgium, Spanyolország, Hollandia – fogadott be ukrán személyeket kezelésre a minisztérium szerint.
Az egészségügyi tárca beszámolója alapján Németország fogadta a legtöbb sebesült ukránt, 1078 főt. Lengyelország a képzeletbeli dobogó második fokát szerezte meg 383 fővel, míg Norvégia – 347 fővel – a harmadik helyet.
Nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter – írta meg az MTI.
A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését
– írta Radoslaw Sikorski péntek este az X platformon.
„Macron javaslata azt jelenti, hogy Putyinnak kell félnie, ahelyett, hogy mi félnénk Putyintól” – közölte Sikorski.
További tíz gyermeket küldtek vissza Ukrajnába az Oroszország által ideiglenesen megszállt területekről – írja az Ukrajinszka Pravda.
Úgy tudni, a gyerekek és családjaik már biztonságban vannak. A portál szerint az orosz megszállók arra kényszerítették volna a gyerekeket, hogy orosz nyelvű iskolába járjanak, és orosz himnuszt énekeljenek. Emellett az is kötelező lett volna számukra, hogy orosz imázsfilmeket nézzenek a tanórákon.
Az érintettek elmondása alapján ha valamelyik gyerek megtagadta volna a kitételeket, akkor rossz osztályzattal büntették volna.
Családjaik már mind biztonságban vannak.
Idén nyár végéig 60 ezer ukrán katona vesz részt kiképzésen az EU-tagállamok területén az EU katonai segítségnyújtási missziója keretében – írta a Kárpáti Igaz Szó az Európai Unió közleményére hivatkozva.
Az EU arról is írt, hogy tagállamai eddig több mint 28 milliárd euró értékű katonai segélyt adtak át Ukrajnának. Hozzátették, az EU és tagállamai „továbbra is kielégítik Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteit, beleértve a sürgős lőszer- és rakétaszállítást”.
Az Egyesült Államok „gondosan felkészült” arra a lehetőségre, hogy Oroszország 2022 végén nukleáris fegyverekkel csapást mérhet Ukrajnára – közölte két magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő – jelentette a CNN alapján az ukrán Unian.
A tisztviselők szerint a Biden-kormányzat különösen aggódott amiatt, hogy Oroszország taktikai vagy harctéri nukleáris fegyvereket vethet be. A kiadvány ugyanakkor rámutat a „vészhelyzetekre” vonatkozó példátlan szintű tervezésre.
A CNN azt írja, hogy a nukleáris csapás kockázatára vonatkozó következtetést „nem egyetlen mutató, hanem események, elemzések és – ami a legfontosabb – rendkívül érzékeny új hírszerzési adatok kombinációja vezérelte”. A kormányzat egyik tisztviselője szerint az aggodalmak „nem csak hipotetikusak voltak”.
Terveznünk kellett, hogy a lehető legjobb helyzetben legyünk arra az esetre, ha ez a már most is elképzelhetetlen esemény valóban bekövetkezik
– mondta a forrás.
Megjegyzik, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács 2022 késő nyara és ősze között egy sor ülést hívott össze, hogy készenléti terveket dolgozzon ki arra az esetre, ha nagyon egyértelmű jelek utalnának arra, hogy az oroszok atomfegyverrel készülnek támadni.
Mint a CNN rámutat, Oroszország a taktikai atomcsapást a megszállt ukrán területek további veszteségeitől való elrettentés, valamint az Oroszország elleni esetleges támadás elrettentésének eszközeként is fontolóra vehette.
A kiadvány emlékeztet arra, hogy ugyanebben az időben az orosz propagandagépezet egy „ukrán piszkos bombáról” szóló hamisítványt terjesztett, amelynek kapcsán az amerikai tisztviselők attól tartottak, hogy egy orosz atomtámadás álcájául szolgálhat.
Emellett megjegyzik, hogy a nyugati hírszerző ügynökségek olyan információkhoz jutottak, hogy abban az időben orosz tisztviselők között olyan megbeszélések zajlottak, amelyeken nyíltan szóba került egy nukleáris csapás.
Az Egyesült Államok azonban soha nem kapott olyan hírszerzési információkat, amelyek arra utaltak volna, hogy Oroszország lépéseket tett volna nukleáris erőinek mozgósítására egy ilyen támadáshoz – jelentette a CNN.
Az amerikai tisztviselők azonban nem voltak biztosak abban, hogy tudnák, hogy taktikai nukleáris csapásra készülnek – teszi hozzá a kiadvány:
A stratégiai nukleáris fegyverekkel ellentétben, amelyek egész városokat pusztíthatnak el, a taktikai vagy harctéri nukleáris fegyverek elég kicsik ahhoz, hogy hangtalanul mozgathatók legyenek, és az ukrán harctéren már telepített hagyományos rendszerekből indíthatók.
A CNN rámutat, hogy a nukleáris csapás veszélye csökkent, mivel a háború „a viszonylagos stagnálás időszakába lépett”, de az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is éberek maradnak.
Szakértők becslései szerint Oroszország jelenleg összesen 5580 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, de ezek közül csak 1710 van aktív szolgálatban a különböző típusú hordozókon.
Ugyanakkor Oroszország „aktív” nukleáris arzenáljából további 2670 robbanófej van tartalékban, további 1200 pedig lejárt élettartamú robbanófej, amelyeket Oroszország még nem ártalmatlanított, és továbbra is tárolja raktáraiban.
Délelőtt orosz csapás érte a Dnyipropetrovszki területen található Cservonogrihorivszka települést – írja az Ukrajinszka Pravda.
Információik szerint a támadásban egy 16 éves fiú meghalt, egy 22 éves fiatal pedig súlyosan megsérült.
A csapás miatt megrongálódott egy villany- és egy gázvezeték is.
Herszonban két ember meghalt, két másik pedig megsebesült szombaton az oroszok támadásában – írja az Ukrinform.
Erről Olekszandr Prokudin, a Herszoni Regionális Katonai Adminisztráció vezetője számolt be a Facebookon. Elmondása szerint az elmúlt napon számos települést támadtak az oroszok.
Éjszaka Oroszország légibombát dobott Herszonra. Később Prokudin közzétett egy videót a bombázás helyszínéről. A lövedékek egy egészségügyi létesítményt és a kikötői infrastruktúrát is megrongálták a régióközpontban.
Az orosz agresszió következtében két ember meghalt, két másik pedig megsebesült, köztük egy gyermek.
Március 9-én reggel az oroszok 24-szer lőtték a Donyecki területen lévő településeket, három ember megsebesült – írja az Interfax.
Vadim Filascskin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetőjének közlése szerint egy személy Pivdennében, két személy pedig a Bahmutban sebesült meg.
Volt, ahol 19 ház, egy közigazgatási épület és egy infrastrukturális létesítmény is megrongálódott.
A frontvonalról 187 embert evakuáltak, köztük 21 gyermeket.
A Közvélemény Alapítvány (FOM) felmérése alapján az oroszok mintegy 83 százaléka pozitívan értékeli Vlagyimir Putyin orosz elnök munkáját – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az adatokból az is kiderült, hogy az oroszok Putyin iránti bizalmi szintje körülbelül 82 százalékos.
A FOM közölte, felmérését 1500 felnőtt részvételével végezte 53 oroszországi régió, 104 városi és vidéki lakta település bevonásával március 1. és 3. között.
Az ukrán erőket arról tájékoztatták szombat reggel, hogy az oroszok rakétát indítottak Odessza régió irányába – írta az Ukrajinszka Pravda.
A légierő tájékoztatása szerint a rakéta Dnyeszterfehérvár felé repül. Az érintett térségben riasztást adtak ki.
Az orosz légierő Szu–25-ös harci repülőgépei irányítatlan légirakétákkal támadták az ukrán fegyveres erők erődítményeit és személyi állományát az észak-donyecki régióban – jelentette az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.
A Szu–25-ös támadó repülőgépek személyzete irányítatlan légi rakétákkal csapást mért az ellenséges erődökre és embertömegekre az észak-donyecki régióban, a »különleges katonai művelet« zónájában
– áll a közleményben.
Pontosítják, hogy a légifegyverek bevetése után a személyzet rakétaelhárító manővert hajtott végre, hőcsapdákat oldottak ki és visszatértek az indulási repülőtérre. Az előretolt légi tüzérség jelentései szerint valamennyi célpontot sikeresen eltalálták.
„A harci feladat egy ellenséges erődítmény megsemmisítése volt, páros felszállást hajtottak végre a bázisrepülőtérről, beléptek a célterületre, és irányítatlan légi rakétákat lőttek ki. Ezt követően aktív manővereket hajtottak végre hőcsapdák kilövésével” – mondta egy Lemur hívójelű Szu–25-ös pilóta, akit a katonai minisztérium idézett.
Leminősítette a hosszú futamú ukrán devizaadósság-állomány eddigi besorolását az S&P Global Ratings. A nemzetközi hitelminősítő indoklása szerint gyakorlatilag biztos, hogy Ukrajna törlesztési csődhelyzetbe kerül a kereskedelmi hitelezőkkel szemben fennálló külső kötelezettségeivel.
A hitelminősítő kiemelte, hogy adósságátrendezés nélkül az ukrán kormánynak az idén 4,5 milliárd dollárt, a 2025-2027-es időszakban évente hozzávetőleg 3 milliárd dollárt kellene törlesztenie eurokötvény-kötelezettségei után.
A leminősítési döntéshez fűzött általános helyzetértékelésében az S&P kiemelte, hogy az orosz fegyveres erők Ukrajna területének mintegy 15 százalékát tartják megszállás alatt, és ez a terület állította elő a háború előtti időszak ukrajnai hazai össztermékének (GDP) 8-9 százalékát, az ipari termelés 14 százalékát és a mezőgazdasági termelés 10 százalékát.
A cég 2024-ben 3,9 százalékra lassuló növekedést vár az ukrán gazdaságban, tekintettel a magas bázishatásokra, de a későbbiekben 4,5-5 százalékos GDP-növekedéseket valószínűsít éves átlagban.
Az S&P Global Ratings hangsúlyozza ugyanakkor: nem számít arra, hogy az ukrán hazai össztermék a 2027-ig terjedő előrejelzési távlatban reálértéken számolva ismét eléri a háború előtti szintet.
A képviselőház republikánusai, Mike Johnson házelnök és a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó képviselőházi bizottságok elnökei saját segélycsomagot dolgoznak ki Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda az NBC News alapján.
A törvényhozók remélik, hogy az új törvényjavaslat átmehet a kongresszuson anélkül, hogy elidegenítené a konzervatívokat, akik ellenzik Ukrajna további finanszírozását.
A tervek még csak előzetes stádiumban vannak és messze nem véglegesek, de az Ukrajna-párti republikánusok készen akarnak állni a jogszabály elfogadására, amint a kongresszus március 22-én jóváhagyja a következő kormányfinanszírozási törvényt.
Két forrás szerint a további várakozás áprilisra tolhatja ki az Ukrajnának szánt kritikus fontosságú segélyek elfogadását, tekintettel a március végére tervezett kéthetes kongresszusi szünetre.
A csomag egy része kölcsön lenne, mellyel a képviselőház konzervatív képviselőinek aggodalmait kívánják enyhíteni, akik bírálták az Ukrajnának nyújtott több milliárd dolláros amerikai segélyeket.
Oroszország március 22-re az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülését kérte. Ezt pénteken jelentette be Oroszország első helyettes állandó képviselője, Dmitrij Poljanszkij a világszervezetnél– számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Jó lenne, ha a NATO képviselői a Biztonsági Tanácsban elmagyaráznák nekünk a szövetség fondorlatos logikáját
– mondta a képviselő.
„Először a vezetői azt mondták, hogy a NATO-nak Ukrajnába kell terjeszkednie, mert Oroszország nem támadna meg egy NATO-tagországot. Ma viszont azt halljuk, hogy nem szabad hagyni, hogy Oroszország győzzön Ukrajnában, mert akkor továbbáll és megtámadja a NATO-t. Hol van a józan ész az Önök nyilatkozataiban, uraim, és hol van a következetesség?” – tette fel a kérdést Poljanszkij.
„Ez azonban ékesszólóan megnyilvánul abban, ahogyan önök Oroszországról ellenségként és agresszorként alkotnak képet, elhallgatva a tényeket, hogy az önök Oroszország elleni agressziója Ukrajna bevonásával legalább 10 évvel ezelőtt kezdődött. Mindezekről a nem túl hízelgő dolgokról részletesen beszélni fogunk a Biztonsági Tanács külön ülésén, amelyet március 22-re kértünk” – mondta a képviselő.
A diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy Nicolas de Rivière, Franciaország állandó ENSZ-képviselője beszédében semmit sem mondott Emmanuel Macron francia elnök azon kezdeményezéséről, hogy nyugati országok csapatait küldjék Ukrajnába. Robert Wood, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese pedig „szerényen semmit sem mondott” arról a titkos bázishálózatról, amelyet az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség az elmúlt nyolc évben hozott létre ukrán területen.
„Az is sajnálatos, hogy a mai ülésen felszólalásra felkértek között nem látjuk Németország általában igen aktív képviselőjét. Érdekes lett volna hallani egy megjegyzést a médiának kiszivárgott beszélgetéssel kapcsolatban, amelyben magas rangú német katonatisztek arról beszéltek, hogyan segíthetnének az ukránoknak lerombolni a krími Kercsi hidat és mélyen orosz területre csapást mérni" – mondta Poljanszkij, hozzátéve, hogy Oroszország nem tervezi Volodimir Zelenszkij ukrán elnök likvidálását.
Tényleg azt hiszi, hogy ha le akarnánk csapni Zelenszkij konvojára, akkor nem tudnánk megtenni? És próbáljon meg válaszolni, őszintén
– fogalmazott a képviselő.
A légvédelmi eszközök visszaverték a pilóta nélküli légi járművek (UAV) tömeges támadását Taganrogban – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Erről Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója számolt be Telegram-csatornáján. „Taganrogban légvédelmi erőink visszaverték az drónok tömeges támadását. A földi következményeket pontosítják” – írta a kormányzó bejegyzésében.