A finn belügyminisztérium március 15-én véleményezésre elküldte a nyilvánosságnak a migráció elleni küzdelemre vonatkozó ideiglenes intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az ellenőrzőpontok megnyitását az orosz határon – közölte a finn minisztérium március 15-én a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A törvény lehetővé teszi „a nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadásának korlátozását egy behatárolt területen, a finn nemzeti határon és annak közvetlen közelében” – közölte a belügyminisztérium.
A törvény lehetővé teszi, hogy a keleti határon lévő határátkelőhelyek továbbra is nyitva maradjanak az egyéb forgalom előtt, mivel csak az eszközös migráció esetében korlátozza a nemzetközi védelem iránti kérelmek elfogadását
– tájékoztatott a finn minisztérium.
Az észrevételeket március 25-ig fogadják, a minisztérium reméli, hogy a törvényjavaslatot a parlament minél hamarabb elfogadja, az elfogadásától számított egy évig lesz érvényes.
A finn kormány döntése értelmében 2023. november végétől április 14-ig lezárják a közúti közlekedési ellenőrző pontokat az orosz határon a menekültek ellenőrizetlen érkezése miatt – jelentette korábban a finn belügyminisztérium sajtószolgálata.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő korábban azt mondta, hogy Finnország döntése a határátkelők lezárásáról új választóvonalakat hoz létre Európában, és Moszkva válaszát ezekre az intézkedésekre dolgozzák ki.
Svédország csatlakozik Csehország kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy Ukrajna számára lőszert vásároljanak harmadik országokból. Most 30 millió eurót különítettek el erre a célra – írja az Ukrinform.
Ez Svédország csehországi nagykövetségének közleményéből derül ki.
Svédország 30 millió euróval csatlakozik a cseh kezdeményezéshez, hogy Ukrajnát ellássák a szükséges tüzérségi lőszerrel
– áll a nagykövetség Facebook-bejegyzésében.
Svédország nemrég jelentette be a 15., legnagyobb segélycsomagot Ukrajnának 7,1 milliárd svéd korona (körülbelül 683 millió dollár) értékben.
Az ukrán védelmi minisztérium javaslatára az ukrán parlament elfogadhatja az új mozgósítási törvénytervezetet, hogy le tudják váltani a fronton harcoló fáradt katonákat, akiknek a száma jelenleg 330 ezerre tehető. A jogszabályok frissítése után
akár 500 ezer embert is be tud sorozni Ukrajna,
amely ezzel a lépéssel kívánja biztosítani a folyamatos rotációt a harctéren. A törvénytervezetet március végéig bocsáthatják szavazásra, írja a Kárpáti Igaz Szó.
Egy ismert orosz blogger, Alekszandr Spak ellen, aki korábban azt mondta, hogy le akar mondani állampolgárságáról és elítéli a Kreml politikáját, büntetőeljárást indítottak – írja az Unian. Ez már a második ügye, amelyben az oroszok azzal vádolják, hogy lejáratja az orosz hadsereget és támogatja Ukrajnát.
A férfi ellen március 12-én indult eljárás. 2023 augusztusában már felelősségre vonták a Telegramon közzétett kommentárjai miatt.
A bloggert 5 év börtönnel fenyegetik, pedig már régen elhagyta a Oroszországot, a férfi a családjával külföldön tartózkodik.
Ellenzem az ukrajnai háborút és nem az Orosz Föderációban élek. Ez már a második ügy, de már van egy harmadik is. A harmadik ügy a szélsőségesség és a terrorizmus miatt, mert támogatom Ukrajnát, és mert szponzorálom az ukrán hadsereget
– írta a közösségi médiában.
Magyarország területére 2024. március 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 5310 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5267 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A NATO-ba tömörült szövetségesek Ukrajnának nyújtott támogatásával és az élvonalbeli katonai felszerelések biztosításával Ukrajna jelentős ellenállást fog tudni tanúsítani az orosz támadásokkal szemben, és meg tudja állítani az agresszort – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a NATO brüsszeli székházában csütörtökön, írja az MTI.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján a lengyel elnök elismerését fejezte ki azon tagállamoknak, melyek lőszerekkel látják el a megtámadott országot, és reményét fejezte ki, hogy a szükséges eszközök mihamarabbi biztosítása segíteni fogja Ukrajna védelmi felkészültségét, elrettentve ezzel Oroszországot a további támadási kísérletektől.
Mivel tudjuk, milyen orosz megszállás alatt élni, a kezdetektől abban reménykedünk, hogy az orosz imperializmust meg lehet állítani. Abban, hogy Oroszország nem akar többé elvenni földeket másik országoktól, megfosztani más országokat a szabadságuktól, vagy erőt alkalmazni velük szemben, hogy rabszolga módjára szolgálják
– fogalmazott.
Jens Stoltenberg az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, hogy Ukrajnának azonnali lőszerutánpótlásra van szüksége, és az amerikai kongresszus döntésének késlekedése látható hatással van a harctereken, azonban Ukrajna megmutatta, hogy bátorsággal és kreativitással az orosz hadsereg legyőzhető, és Oroszország nagyon magas árat fizet jelentéktelen eredményekért.
Oroszország újabb 227 olyan amerikai állampolgár számára tiltotta meg a beutazást, akik megítélése szerint részesei az amerikai kormányzat oroszellenes politikájának – írja az MTI az orosz külügyminisztérium közleménye alapján.
Az orosz tilalmi listán összesen 2078 amerikai állampolgár szerepel jelenleg.
Most a listára került mások mellett Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Sullivan volt moszkvai nagykövet, Wendy Sherman volt amerikai külügyminiszter-helyettes, Neil Somers és Aaron Steketee, az FBI különleges ügynökei, Andrew Rohling, az amerikai hadsereg parancsnokhelyettese és más hivatalos személyek.
Az érintettek között vannak amerikai fegyvergyárak és katonai magánvállalatok vezetői is, valamint a lajstromba bekerültek publicisták, újságírók is.
Emellett nemkívánatosnak nyilvánítottak több humanitárius profilú amerikai nem kormányzati szervezetet, amelyeket Moszkva szerint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége „befolyásoló ügynökök” toborzására használ fel Oroszországban.
A tárca szerint a stoplista azt a célt is szolgálja, hogy Washingtonban „a reflexek szintjén tudatosítsa azt az egyszerű igazságot, hogy semmilyen agresszív lépés nem marad büntetlenül”, és ezekre Moszkva határozott válaszlépéseket fog adni.
Az elmúlt 24 órában az oroszok 103 légicsapást mértek Ukrajnára, mintegy 160 települést bombáztak – írja az Interfax az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleménye alapján.
Oroszország emellett 45 alkalommal lőtte az ukrán csapatok állásait, valamint ukrán településeket többszörös rakétakilövő rendszerekből.
Sajnos az orosz terrortámadások civil áldozatokkal jártak. Többemeletes és magánházak, valamint más infrastrukturális létesítmények megsemmisültek és megrongálódtak
– közölte a vezérkar.
Oroszország taktikai atomfegyvereket szállított át határairól a szomszédos Belaruszba. Erről nyugati tisztviselők számoltak be a Foreign Policynak, írja a Sztrana.
Véleményük szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök így szélesebb körű katonai konfrontációval fenyegeti a NATO-t, mivel az továbbra is fegyverekkel támogatja Ukrajnát.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök korábban arról számolt be, hogy Oroszország 2023-ban nukleáris fegyvereket adott át Belarusznak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!