A NATO–Ukrajna Tanács március 28-án Kijev kérésére rendkívüli ülést tartott, válaszul a kritikus infrastruktúra elleni orosz rakétatámadásokra – közölte Ukrajna NATO-képviselete.
Oroszország március 22-én indította el legnagyobb támadását Ukrajna elektromos hálózata ellen, áramszünetet okozva Harkivban, és súlyos károkat a zaporizzsjai Dnyeperi vízerőműben. A találkozót a NATO brüsszeli központjában tartották, nagyköveti szinten.
Rusztem Umerov Ukrajna védelmi minisztere online beszédet mondott az ülésen, és tájékoztatta a szövetségeseket az orosz támadások következményeiről és Ukrajna válaszlépéseiről. Umerov arra is felszólította a NATO-partnereket, hogy biztosítsanak további légvédelmi rendszereket és rakétákat az ukrán városok és polgárok jobb védelme érdekében.
A partnerek támogatása ebben az ügyben kulcsfontosságú. Ez több ezer ártatlan életet ment meg. Minél több orosz rakétát lőnek le Ukrajna egén, annál kisebb veszélyt jelentenek az Ukrajnával határos NATO-tagállamokra
– írta Rusztem Umerov az X közösségi oldalon.
Egyes szakértők az orosz rakétatámadások közelmúltbeli megugrását Ukrajna légvédelmi lőszerkészleteinek csökkenésével hozták összefüggésbe. A hiányt nagyrészt az amerikai segítségnyújtás késedelme okozza, amely hónapokkal ezelőtt elakadt a Kongresszusban.
Az amerikai szenátus februárban fogadta el a 95 milliárd dolláros külföldi segélyekről szóló törvényjavaslatot, amely 60 milliárd dollárt különített el Ukrajnának, de Mike Johnson képviselőházi elnök még nem bocsátotta szavazásra az alsóházban. Egyes amerikai törvényhozók szerint Johnson valószínűleg húsvét után terjeszti elő az ukrán segélytörvényt.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5614 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4495 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
Kedd éjszaka, légiriadót követően robbanások voltak Zaporizzsjában: az orosz hadsereg magánházakat támadott – írja az Ukrajinszka Pravda Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Államigazgatás vezetőjének bejegyzése alapján.
Fedorov később pontosított, kiderült, hogy az oroszok dróncsapásokat mértek polgári infrastruktúrákra Zaporizzsja három kerületében. Elmondása szerint a csapások áldozatokkal is jártak. Öt ház félig megsemmisült, több mint 40 pedig megrongálódott.
Két ember könnyebb sérüléseket szenvedett, őket ellátták.
A járőröző rendőrség felvételeket mutatott be Harkivból egy szerdai orosz bombatámadás után.
A videón éppen az látható, ahogy egy rendőr egy kisgyermekes család segítségére siet, akik megsérültek az orosz támadásban – tette közzé az Ukrajinszka Pravda.
Egy másik videót a harkivi terület rendőrsége tett közzé.
A március 27-i harkivi támadás következtében 19 ember halt meg és sebesült meg az előzetes adatok szerint, köztük négy 3 hónapos és 9 éves kor közötti gyermek.
A harkivi járőrszolgálat egyik alkalmazottjának testkamerája rögzítette, ahogyan egy bomba többemeletes lakóházat rongál meg Harkivban. A felvételt a Strana tette közzé, és az látható rajta, amint a robbanás után sűrű szürke füstgomba száll fel a házak fölé.
A rendőr később beszaladt az egyik lakásba, ahol két kisgyermek tartózkodott, majd visszatért az utcára, és jelzett a mentősöknek. Egy lakó meghalt és több mint tízen megsérültek.
Harkivot 2022 óta most érte először légibomba-támadás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy 19-re emelkedett az orosz hadsereg által Harkivra ledobott bombák következtében megsérült emberek száma, és hogy az embereknek biztosítják a szükséges segítséget.
Harkiv. A város elleni orosz terror különösen elvetemültté vált. Megkísérelték több mint egymillió ember elsötétítését, folyamatosak a rakétatámadások és Sahíd drónok. Támadják az utcákat, a házakat, az iskolákat, a közönséges polgári infrastruktúrát. Jelenleg egy halottról tudunk. Részvétem a családnak és a barátoknak
– írta Telegramon az elnök.
Elmondása szerint legalább 19 ember megsérült, köztük gyermekek is. „Egy 2022-ben született lány és egy 2023-ban született fiú is a sérültek között van. Minden áldozatnak megadják a szükséges segítséget. Minden szolgálat dolgozik a találat helyszínén, és hálás vagyok mindenkinek, aki nap mint nap megteremti a normális életet Harkiv számára” – írta Zelenszkij.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajna légvédelmének megerősítése és az F–16-osok partnerek általi szállításának felgyorsítása létfontosságú feladat.
Nincs racionális magyarázat arra, hogy a világban bőségesen rendelkezésre álló Patriot rakéták miért nem fedik még mindig Harkiv és más, az orosz terroristáktól szenvedő városaink és közösségeink egét. Mindennap azon dolgozunk, hogy még jobban megvédjük népünk, Ukrajnánk életét
– mondta az államfő.
Az Interfax szemléje szerint korábban a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleg Szinyegubov elmondta, hogy az oroszok egy nagy erejű UMPB–30-as irányított lőszerrel (egy légibomba és egy rakéta átlagos robbanóereje) támadták Harkivot.
A tél három hónapja alatt az oroszok 32 ukrán hadifoglyot végeztek ki. Ez több, mint bármely korábbi időszakban – áll az ENSZ Emberi Jogokat Megfigyelő Missziójának ukrajnai jelentésében.
12 alkalommal összesen 32, nemrégiben elfogott ukrán hadifoglyot végeztek ki. Az ENSZ ezek közül három esetet megerősített, amelyek során orosz katonák hét ukrán disszidens katonát végeztek ki
– áll a jelentésben.
Emellett a szakértők elbeszélgettek 60 ukrán katonával, akik nemrégiben szabadultak a fogságból. Elmondásuk szerint legtöbbjüket szexuálisan bántalmazták. Nemi erőszakkal és kasztrálással, a nemi szerveket ért veréssel vagy áramütéssel kínozták őket, valamint a kihallgatások során is gyakran ki voltak téve erőszakos cselekményeknek – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A Miniszteri Kabinet további ötmilliárd hrivnyát különített el drónok beszerzésére az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) számára.
Denisz Smihal ukrán kormányfő leszögezte: minden egyes hrivnyát, amely adó formájában az állami költségvetésbe érkezik, védelmi képességük megerősítésére fordítanak – írta meg a Strana.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy nem fog háborúzni a NATO hadseregével, és „teljes képtelenségnek” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadná Európát.
A Lengyelország, a Baltikum és Csehország elleni esetleges támadásról szóló szavak az országok lakosságának megtévesztésére szolgálnak
– tette hozzá az orosz elnök. Putyin ugyanakkor kijelentette, hogy ha harmadik országok repülőtereiről F–16-osokat vetnek be az orosz hadsereg ellen, akkor ezek a repülőterek „legitim célponttá” válnak Oroszország számára. Korábban Európa azt mondta, hogy az ukrán F–16-os vadászgépek NATO-országok légibázisairól végrehajtott bevetései „vörös vonallá” válnak.
Ez Lubos Blaha, a szlovák parlament alelnökének véleménye. Szerinte ez nyílt összecsapáshoz vezet Oroszországgal, és a harmadik világháborúhoz.
Volodimir Gavrilov, a biztonsági kérdésekkel foglalkozó bécsi orosz küldöttség vezetője a maga részéről azt mondta, hogy Oroszország a lengyelországi, romániai és szlovákiai légibázisokról indított F–16-osok bevetését ezen országok részvételének tekinti az ukrajnai háborúban, és „megtorló intézkedéseket fog kikényszeríteni”.
A Strana emlékeztet arra, hogy az elmúlt hónapokban több uniós ország politikusa is olyan kijelentéseket tett, hogy Oroszország megtámadja Európát, ha Ukrajna vereséget szenved. A lengyelek emiatt elkezdtek ingatlant vásárolni Spanyolországban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!