A The New York Times részletes cikket közölt arról, hogy nincs elegendő lőszere az ukrán hadseregnek.
A lap azt írta, hogy egyes lőszertípusokból relatíve nagy tartaléka van az ukránoknak, de ezek nem minden célpont ellen hatásosak. Konkrét példaként említették azokat a kazettás lőszereket, amelyeket Ukrajna tavaly kapott meg az Egyesült Államoktól.
Mint írták, a kazettás lőszerek hatékonyak lehetnek az orosz gyalogság ellen, a páncélozott járművek, harckocsik ellen viszont nem,
és az ukrán hadseregnek elsősorban az ilyen lőszerekből van most nagy hiánya.
Ezen kívül gazdasági szempontból is problémákat okoz a lőszerhiány: a lap szerint például az egyik, darabonként nagyjából 1000 dollárba kerülő lőszerből is hiány van, és ezek miatt az ukrán parancsnokoknak nagyobb hatású, de jóval drágább (3000 dollárba kerülő) lőszereket kell felhasználniuk bizonyos frontszakaszokon.
Továbbá az is problémát jelent, hogy Ukrajnának jelenlegi a NATO-kaliberű lőszerekből van nagy tartaléka, miközben a szovjet-kaliberűekből (amelyek Ukrajna szinte csak saját gyártásból tud pótolni) hiány van – és nyugati támogatások ide vagy oda, az ukrán tüzérség zöme még mindig a régebbi, szovjet-gyártmányú lövegekből áll. Ráadásul a nyugati lövegek egy részét vissza is kellett küldeni javításra a lap szerint.
Mint a The New York Times is írta: mindez negatívan befolyásolhatja az ukrán hadsereg harcképességét, miközben küszöbön állhat egy orosz offenzíva idén nyáron. A lap azt is megjegyezte., hogy Ukrajna az utóbbi időben jelentős lépéseket tett azért, hogy a hazai lőszergyártást felpörgessék, de – ukrán tisztviselők szerint – maga a gyártás még nem kezdődött el.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), valamint a kárpátaljai Técsői járás rendőrsége közölte, hogy nyomozás indult egy 43 éves oroszbarát pap ellen Kárpátalján.
A lelki vezető – aki az ukrajnai ortodox egyház Huszti egyházmegyéjében dolgozott – arról prédikált a híveknek, hogy
Oroszország jogos agressziót folytat Ukrajna ellen, valamint arra szólította fel őket, hogy bújjanak ki a kötelező katonai szolgálat alól.
Prédikációiban „polgárháborúnak” nevezte az ukrajnai konfliktust. Sőt, az SZBU szerint a fentieken kívül a pap még antiszemita is volt, és
gyűlöletet keltett egy ukrajnai nemzeti kisebbség, valamint más vallások hívei ellen is.
Azt, hogy mely kisebbségről van szó, nem nevezték meg a közleményben, de a Técsői járás demográfiai adatai alapján valószínűleg vagy románokról, vagy magyarokról lehetett szó (ebben a járásban egyébként messze a románok képezik a legnagyobb kisebbséget a népszámlálási adatok szerint, és a magyarok csak kisebb arányban vannak jelen, mint más kárpátaljai területeken).
A pap ezeket az üzeneteket nemcsak a prédikációiban, hanem a Facebook-oldalán is terjesztette.
Ezek által az érintett személy megpróbálta destabilizálni a térség társadalmi-politikai helyzetét az agresszor ország [Oroszország] javára
– összegezte az SZBU.
A papnál a rendvédelmi szervek házkutatást tartottak, és több kommunikációs eszközt is lefoglaltak tőle bizonyítékként. A közleményből az is kiderült, hogy a fenti cselekményekkel az illető két büntetőjogi tételt is kimerített (egyrészt a faji, vallási, etnikai stb. alapú gyűlöletkeltést, másrészt pedig a háborúval kapcsolatos dezinformációk terjesztését). Ha bűnösnek találják, akár 5 év börtönt is kaphat ezekért.
Az SZBU-nak a háború kezdete óta jópár akciója volt Kárpátalján: volt, hogy apácák közt razziáztak, de a magyargyűlölő munkácsi polgármesterrel szemben is kellett már intézkedniük.
Az orosz fél pénteken közölte, hogy katonáik bevonultak a Bahmuttól nem messze lévő Csasziv Jár külvárosába. Az ukrán fél nem sokkal később cáfolta ezt az információt.
A térségben folyó harcokról azóta több nyilvános videó is megjelent. Az egyiket a 98. orosz légideszantos hadosztály Telegram-oldalán osztották meg, és állítólag a külvárosi harcok láthatóak rajta:
Ezzel szemben ukrán oldalról is napvilágot látott egy videó. Ők azt közölték,hogy a 92. ukrán rohamdandár visszaverte a gépesített eszközökkel is támogatott orosz gyalogsági támadást a térségben, és 10 páncélozott járművet meg is semmisítettek.
Azt elismerték, hogy a térségben nehéz az ukrán hadsereg helyzete, de azt állították, hogy az orosz csapatokat nem engedték be a városba.
Egy harmadik videón szintén a térségben zajló harcok láthatóak, ukrán szemszögből. Az oroszok állítólag négy Szu-25-ös géppel légi támogatást is adtak a támadáshoz, de egy alkalommal az orosz gépek véletlenül a sajátjaikat bombázták le.
Végül az ukrán 225. különálló rohamzászlóalj is posztolt egy felvételt, amely állítólag Csasziv Jar és Ivanovszk település közt készült, és amelyen egy kilőtt orosz harcjármű látható.
A fenti információk, videók hitelességét más forrásból egyelőre nem lehet ellenőrizni.
A Csasziv Jarban történekről péntek este az Ukrajinszka Pravda is közölt egy cikket, amelyben részben saját katonai forrásokra is hivatkozva.
Ennek alapján azt írták, hogy
az orosz katonák csütörtökön és pénteken valóban megpróbáltak behatolni a városba, de nem tudták tartósan megvetni a lábukat ott.
Pénteken az ukrán hadsereg teljes mértékben ellenőrizte a várost: péntek este a legközelebbi állásaik is több száz méterre voltak Csasziv Jar első épületeitől, de állandóan újabb és újabb támadásokat indítottak.
A Csasziv Jartól délkeletre lévő Ivanovszkében már más a helyzet: annak a településnek csak nagyjából a harmadát irányítja az ukrán hadsereg, és állandó utcai harcok folynak az irányításáért – írta az Ukrajinszka Pravda. Megjegyezték azt is, hogy mindkét településnek nagy szerepe van abban, hogy megállítsák a további orosz előrenyomulást.
Arról, hogy – az állítólag már 70 százalékban egyébként már elpusztított – Csasziv Jar elfoglalása miért lehetne jelentős lépés, egy orosz szakértő is beszélt a napokban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!