„Putyin diszkréten mozgósítást hirdetett: mindenkinek meg kell értenie, milyen időket élünk” – ezzel a címmel írt cikket a Moszkovszkij Komszomolec arról, hogy az orosz elnöktől érdekes mondatok hangzottak el egy múlt heti megbeszélésen.
A cikkben (amelyben egyébként az előző hét legfontosabb fejleményeit foglalták össze) kitértek többek közt arra a progresszív adótervezetre, amelyet a minap ismertetett az orosz elnök.
Ezzel kapcsolatban megjegyezték: nyilvánvaló, hogy az utóbbi évtizedek alatt kialakult adórendszer nem az orosz polgárok túlnyomó többségének érdekeit szolgálta, és „szomorúnak és jelentőségteljesnek” nevezték, hogy csak a háború kényszeríthette a hatalmat erre a változtatásra. Megjegyezték azt is, hogy ugyanez igaz a többi területre is: az ukrajnai konfliktus kellett ahhoz, hogy pozitív változások induljanak el, máskülönben „ellopják és felfalják” Oroszországot.
A fentiekkel kapcsolatban idézték Dmitrij Medvegyev volt orosz elnököt is, aki a múlt hét végén egy Telegram-posztban közölte, hogy „elszámolták” magukat a Nyugattal kapcsolatban. Oroszország már „háborút” vív (a szóhasználat azért jelentős, mert korábban csak „különleges hadműveletként” lehetett emlegetni az ukrajnai konfliktust). Majd kitértek arra is, hogy Vlagyimir Putyin az előző héten a Nemzeti Projektek Tanácsának ülésén szóba hozta a mozgósítást is, és gyakorlatilag a szó tág értelmében be is jelentette azt.
Nem akarok semmit sem erőltetni, de arra kérem önöket, hogy figyeljenek oda erre – mindannyian értjük, mindenkinek meg kell értenie, hogy milyen korban élünk, és milyen történelmi szakaszon megy keresztül Oroszország. És ha ezt megértjük, akkor mindenkinek, mindenkinek úgy kell dolgoznia, mintha a fronton lenne. Mindenkinek mozgósítva kell éreznie magát, és csak így érhetjük el a kitűzött célokat. A modern körülmények között nem lehet másképp dolgozni.
A Moszkovszkij Komszomolec szerzője hangsúlyozta, hogy Putyin tényleg csak tág értelemben vett mozgósításról beszélt, de szerinte az orosz elnök szavai azért lehetnek jelzésértékűek, mert ezzel az egész államigazgatást elkezdte háborús alapokra helyezni, „láthatóan bízva abban, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy ne kelljen az egész ország életét háborús alapokra helyezni”.
És, meg kell mondanom, egyelőre elég finoman teszi ezt, azt mondván, hogy »mi mindent megértünk, mindenesetre mindenkinek meg kell értenie, milyen időket élünk«. Vagyis azoknak, »akik nem értették«, még van esélyük megérteni. De ha nem akarják... Persze, még korai lenne bekészíteni a popcornt, de az ország tényleg változik – talán valami váratlan, vagy akár régen várt dolgot látunk majd. Ahogy vártuk a progresszív adótáblát is
– vélekedett a szerző.
Szaúd-Arábia képviselői nem kívánnak részt venni az ukrán békecsúcson Svájcban – számolt be a Bild.
A lap információi szerint az ország azért döntött így, mert Oroszország sem vesz részt a június 15. és 16. között megrendezett találkozón. A hírt azonban egyelőre nem erősítették meg hivatalosan.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap arról számolt be, hogy eddig 106 ország képviselője erősítette meg, hogy ott lesz a svájci Burgenstockban megrendezett globális békecsúcson.
Öt, francia zászlóba tekert koporsót találtak Párizsban az Eiffel-torony közelében, melyeken „Francia katonák Ukrajnában” felirat volt olvasható. Az Ukrajinszka Pravda szerint a rendőrség három embert tartóztatott le a provokációval kapcsolatban.
A szombat reggel 9 óra körül elhelyezett, életnagyságú koporsók gipszet tartalmaztak. A koporsókat szállító kisteherautó sofőrjét a közelben fogták el. Azt mondta a párizsi rendőrségnek, hogy 40 eurót fizettek neki azért, hogy elvigyen két másik embert és a rakományukat. A sofőr előző este érkezett Bulgáriából.
Később további két érintett személyt vettek őrizetbe Párizsban, akik a Bercy buszpályaudvaron épp egy berlini járatra készültek felszállni. Az egyik letartóztatott ukrán, a másik pedig német állampolgár.
Az elkövetők indítéka egyelőre tisztázatlan, de a koporsók felirata egyértelműen a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről szóló vitára utal, amelyet Franciaország kezdeményezett elsőként.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) védelmi szakértője az Oroszország által jelentett fenyegetésre hivatkozva 900 ezer németországi tartalékos katona mozgósítását szorgalmazza.
Putyin háborúra képzi a népét, és a Nyugat ellen pozicionálja őket. Ezért a lehető leggyorsabban védekezésre alkalmassá kell válnunk
– fogalmazott a német képviselő a Bild szerint.
Hozzátette: a Bundestag évek óta nem vette nyilvántartásba az aktív szolgálatból visszavonult katonákat, ezért ha csak a felét tudnák tartalékosként ismét betoborozni, a szaktudásuk nagy értéket jelentene.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!