Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 három vezetékének felrobbantását már 2014-ben tervezték, még a Krím Oroszországhoz való csatolása és az ukrajnai fegyveres konfliktus 2022 februári kirobbanása előtt – írja a Welt am Sonntag nevű lap német és nemzetközi nyomozók, illetve különleges szolgálatok adataira hivatkozva. Az oknyomozók szerint egy ukrán csoportnak is köze lehetett a robbantásokhoz, ám a megrendelő nem feltétlen Ukrajna.
Mint arról az Index is beszámolt, a 2022. szeptember 26-i robbanások jelentős károkat okoztak az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat két vezetékpárja közül három vezetékben a Balti-tenger fenekén. A robbantással megszakították a fő energiakapcsolatot Oroszország és a Nyugat között. A tél közeledtével a hálózat négy gázvezetékéből csak egy maradt sértetlen, így veszélybe került Európa energiabiztonsága is.
AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT ELLENI MERÉNYLET ELKÖVETŐIRŐL MÉG MINDIG NEM SIKERÜLT MINDEN KÉTSÉGET KIZÁRÓ BIZONYÍTÉKOKAT ÖSSZEGYŰJTENI.
Az érintett országok egymásra mutogatnak és határozottan tagadják a felelősségüket. Erős kérdőjel, hogy valóban az ukránok állnak-e az Északi Áramlat vezeték felrobbantása mögött –jegyezte meg korábban az Indexnek Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.
Központi szerepet játszott az Északi Áramlat földgázvezeték felrobbantásában egy magas rangú ukrán katonatiszt, akinek szoros kapcsolatai vannak az ország hírszerző szolgálataival – állította tavaly novemberben a The Washington Post és a Der Spiegel közös oknyomozó írása.
A két forrás olyan ukrajnai és más európai tisztviselőkre hivatkozik, akik ismerik a művelet részleteit. Mint írták, a robbantásban kulcsszereplő lehetett Roman Cservinszkij, egy 48 éves, korábban kitüntetésben részesült ezredes, aki az ukrán különleges műveleti erőknél szolgált, amikor az Északi Áramlat-művelet koordinátora volt.
A The Washington Post szerint Cservinszkij egy hatfős csapatot irányított, amely hamis személyazonosság alatt bérelt egy hajót, és mélytengeri búvárfelszereléssel robbanótölteteket helyezett el a gázvezetékeken.
A Welt am Sonntag német lap német és nemzetközi nyomozók, illetve különleges szolgálatok adataira hivatkozva szintén azt állítja, hogy
köze lehetett a robbantásokhoz egy ukrán csoportnak.
Ugyanakkor Gerhard Schindler, aki 2011–2016 között a német hírszerző szolgálatot, a BND-t vezette, megjegyezte, hogy a robbantásokban egy ukrán csoport részvételére utaló bizonyítékok nem jelentik egyértelműen, hogy Ukrajna volt a megrendelő.
2023 nyarán a lengyel hírszerzés átadta a BND-nek a robbantásokkal kapcsolatba hozható, feltehetően „Moszkvával kapcsolatban álló” személyek adatait – írja a Welt am Sonntag. Köztük voltak az „Andromeda" nevű jacht legénységének tagjai, akik orosz állampolgársággal rendelkeztek, ezért a lengyel hírszerzés Oroszországot tartja a robbantások megrendelőjének.
A Welt am Sonntag szerint egy héttel a robbanások előtt a jacht a lengyelországi Kołobrzegben volt. A Die Welt am Sonntag szerint a lengyel fél még nem adta át a német nyomozóknak a jacht átvizsgálása során készült videofelvételeket. A lap lehetséges oknak nevezi, hogy a felvételeken nemcsak az Andromeda legénysége, hanem „amerikai és lengyel ügynökök” is láthatók.
Habár Svédország és Dánia gazdasági övezetében történtek a robbanások, mostanra mindkét ország lezárta a nyomozást az ügyben. Németország azonban még folytatja a vizsgálatot.
A svédországi vizsgálat lezárása után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy
mostantól a németországi nyomozás eredménye lesz érdekes.
A legtöbb nyugati tisztviselő szerint a szabotázs mögött egy ukrán csapat állt, bár Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az „angolszász országokat” tette felelőssé a történtekért.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat 1 2012-től működött, az Északi Áramlat 2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.
(Borítókép: Az Északi Áramlat 2 gázvezeték szivárgásából származó gáz felszabadulása a Balti-tengeren 2022. szeptember 28-án. Fotó: Swedish Coast Guard / Getty Images)