A Fülöp-szigeteken rengeteg olyan házasság van, amelyben a felek külön élnek, sőt évek óta nem is látták egymást. A helyzet egyre kevésbé tartható, az elégedetlenség folyamatosan nő, így végül hosszú idő után engedélyezhetik a válást, a katolikus egyház hatalma ugyanis lassan erodálódik.
Férje egy évtizeden át pokollá tette Michelle Bulang, egy 44 éves, négygyermekes anya életét. Ivott, és szerencsejátékot játszott, nem tudta eltartani őt és négy gyermeküket, miközben megtiltotta neki, hogy dolgozzon. Rendszeresen bántalmazta fizikailag, érzelmileg, verbálisan és szexuálisan – mondta Bulang, visszafojtva a könnyeit. Egyszer forró vízzel öntötte le – a hátán és a lábán még mindig ott vannak a hegek.
Bulang azóta kilépett a kapcsolatból, és évek óta nem látta a bántalmazóját, aki papíron még mindig a férje. A Fülöp-szigeteken a katolikus egyház elsöprő hatalma miatt a válás nem törvényes. Ez azonban hamarosan megváltozhat. Egy válási törvényjavaslat már átment a képviselőházon, és a szenátus elé kerül, ahogy az egyház hatalma csökken – írja a Foreign Policy.
Két olyan politika van, amelyet a katolikus befolyás lakmuszpapírjának tekintenek. Az első az abortusz, amelyet az alkotmány tilt. A második pedig a válás
– mondta Manolo Quezon, Benigno „Ninoy” Aquino Jr. filippínó elnök egykori beszédírója. A világon csak két olyan ország van, ahol a válás még mindig nem törvényes – a Vatikán és a Fülöp-szigetek. Más, erősen katolikus nemzetek már régen legalizálták a gyakorlatot, például Spanyolország 1981-ben és Írország 1995-ben. De az egyház tartós befolyása egy olyan államban, ahol a lakosság közel 80 százaléka katolikus, gyakorlatilag mindent felülír.
Mégis, 1917 és 1949 között a válás legális volt a Fülöp-szigeteken. A jogot csak 1949-ben törölték el, amikor az amerikai ellenőrzés megszűnt, és a Fülöp-szigeteki forradalom egyházellenes örökségei elhalványultak. Idősebb Ferdinand Marcos diktatúrája alatt az egyház a demokratikus ellenzék egyik központjává vált – még akkor is, amikor az elnök a pletykák szerint egy válási törvénytervezetet tartott az íróasztalán, amelyet a püspökök előtt mutogatott a találkozókon, amikor kordában akarta tartani őket.
Az 1986-os forradalom, amely Marcos hatalmának végét jelentette, az egyházi tekintély csúcspontját is elhozta. A nagyra becsült Jaime Sin bíboros, Manila érseke az utcára hívta az embereket, hogy tiltakozzanak a manipulált választások ellen. A Fülöp-szigetek egy potenciális Tiananmen-pillanatnak nézett elébe, amikor tankok jelentek meg a közterületeken. De megálltak, amikor a rózsafüzérrel imádkozó apácák letérdeltek a katonák előtt, és a tömegek összekulcsolták a karjukat mögöttük. Marcos megbukott, és száműzetésbe ment. Az új elnök, az odaadásáról ismert Corazon „Cory” Aquino új alkotmányt iktatott be, amely rögzítette a demokráciát, betiltotta az abortuszt, és elkötelezte magát a családi értékek megőrzése mellett.
Azok az idők lassan elmúltak.
Fel kell ismernünk, hogy a Fülöp-szigetek egy szekuláris állam, és nem szabad egyházi elveket vagy tanokat követnie. Ezeket tiszteletben tartjuk, de nem irányíthatják a politikai döntéshozatali folyamatokat
− mondta Edcel Lagman képviselő, aki élére állt a válási törvényjavaslat támogatóinak. Május 22-én a törvényjavaslat 131 igen szavazattal, 109 nem ellenében és 20 tartózkodással szűk többséggel átment a képviselőházon.
A jelenlegi rendszer szerint a muszlimok, akik az ország lakosságának mintegy 5 százalékát teszik ki, elválhatnak. A keresztények számára az a lehetőség van meg, hogy vagy polgári bíróságon érvénytelenítik a házasságukat a katolikus eljárás mintájára – ez többek között bigámia, pszichológiai alkalmatlanság a házasságkötéskor, csalás vagy fenyegetés esetén lehetséges –, vagy különválásért folyamodnak – többek között fizikai bántalmazás, házasságtörés, elhagyás, homoszexualitás, kábítószer- és alkoholfüggőség esetén. Az új törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy azok az emberek, akik jelenleg ilyen okokból kérik a különválást, mostantól egyszerűen válást kérjenek.
E rendszer hiányosságai jól ismertek. Egyrészt rendkívül költséges, másrészt nagyon lassú, így az áldozatok, általában nők szörnyeteg házastársaik csapdájában maradnak. Stella Sibonga, a 47 éves, háromgyermekes anya évtizedekig nem tudott mit kezdeni a férjével. A férfi előbújt a rejtekhelyéről, és az oltár elé vonult, miután teherbe ejtette a 18 éves Sibongát, aki részegen tette le a fogadalmat, majd folytatta Sibonga és az általa szült gyermekek bántalmazását. Kétségbeesésében a nő kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg. Később férje megpróbálta megölni őt és gyermekeit egy machetével.
2005-ben, 27 évesen Sibonga elhagyta a férfit, és 2012-ben jogi eljárást kezdeményezett a házassága érvénytelenné nyilvánítása érdekében férje „pszichológiai alkalmatlanságára” hivatkozva. 2017-ben egy bíró az ő javára döntött, de a kormány által a házasság fenntartásával megbízott főügyészi hivatal fellebbezett, és 2019-ben nyert. Az ügy még mindig folyamatban van. Sibonga becslése szerint körülbelül 300 ezer pesóba – több mint 5000 dollárba – került neki eddig az ügy lefolytatása. Ez több, mint amennyit a legtöbb filippínó egy év alatt keres. A bírósági rendszerrel kapcsolatos tapasztalatai nem szokatlanok.
Azok, akik megreformálnák ezt a rendszert, győzelmet szimatolnak, de óvatosan lépkednek előre, és igyekeznek megnyugtatni a bizonytalanokat.
Megértjük néhány konzervatív aggodalmát, mivel egyes államok rossz hírét keltették a válásnak. Ezért nem akarják, hogy Las Vegas-i típusú válási rendszerünk legyen
– mondta Paul Roxas, a Divorce Pilipinas Coalition aktivistája. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a filippínók pontosan 50 százaléka támogatja a válást a kibékíthetetlenül külön élő párok körében, 31 százalék ellenzi, 17 százalék pedig bizonytalan.
A javaslat szenátuson való átvitele trükkös lesz. Egy válási törvényjavaslat már korábban, 2018-ban átment a képviselőházon, de a szenátusban elakadt. Eddig a Fülöp-szigetek 24 szenátora közül legalább hétről úgy tudni, hogy támogatja a törvényjavaslatot. Négyen azonban ellenezték a törvényjavaslatot, további 8 pedig korábban a válás ellen nyilatkozott. Roxas ennek ellenére optimista:
A szenátorok jelentős része kivár, mert nem döntött még, hogy melyik oldalhoz csatlakozzon.
A Divorce Pilipinas Coalition keményen lobbizik azoknál, akiket meggyőzhetőnek tartanak, és olyan engedményeket fogalmazott meg, mint például hogy az emberek csak egyszer válhassanak el életük során.
Ha a törvényjavaslat átmegy, ez lesz a negyedik nagy vereség, amellyel a katolikus egyház 12 év alatt szembesül. 2012-ben a Fülöp-szigeteki kormány az egyház heves ellenállásával szemben legalizálta a fogamzásgátlást. 2016-ban az elnökséget Rodrigo Duterte nyerte meg, aki a kampánya során megátkozta a pápát. A férfit és a „drogellenes háborúja” során elkövetett, bíróságon kívüli gyilkosságokat elítélő egyház nem tudták csorbítani hatalmas népszerűségét. 2022-ben pedig az egyház szinte nyíltan ellenezte az ifjabb Ferdinand „Bongbong” Marcos, az egykori diktátor fia jelölését. Ennek ellenére Duterte támogatásával győzelmet aratott.
Minden egyes vereséggel úgy tűnik, hogy az egyházi hatalommal szembeni óvatosság elhalványul.
A Fülöp-szigeteken nincs katolikus szavazat – más szóval nem kell félnünk az egyház megtorlásától a választásokon
– mondta Lagman. Sőt, azt állítja, hogy a privát közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy azok a kongresszusi képviselők, akik támogatják a válási törvényjavaslatot, valójában a támogatottságuk növekedésével számolhatnak.
(Borítókép: A váláspárti tüntetők Valentin-napi tüntetésen vesznek részt a szenátus épülete előtt Pasayban, Metro Manila városában 2023. február 14-én. Fotó: JAM STA ROSA / AFP)