Kedves olvasóink!

Véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Joe Biden közölte: Én vagyok az, aki megállította Putyint;
• Hatalmas robbanás rázta meg a Krím félszigetet, kigyulladt egy gázelosztó;
• Egyre több orosz tartja indokoltnak az Ukrajna elleni atomcsapást;
• Megszólalt a kormány Orbán békemissziójáról: Csatolják be a biztonsági öveiket, és nagyon figyeljenek;
• Zelenszkij volt tanácsadója szerint Oroszországnak és Ukrajnának ismét egyesülni kellene, együtt uralhatnák a világot;
• Orosz professzor: Ha Oroszország elveszíti a háborút, akkor megszűnik létezni.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

A Donyecki terület fölött az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz Szu 25–ös vadászgépet – írja a The Kyiv Independent egy ukrán katonai forrásra hivatkozva.

A múlt hónapban Ukrajna (saját beszámolója szerint) két orosz Szu–25-öst lőtt le, június 10-én és június 28-án. Májusban pedig hat különböző napon számoltak be ezeknek a gépeknek a megsemmisítéséről – tette hozzá a portál.

Varsónak és Londonnak közös stratégiai víziója van Ukrajnáról és a NATO-ról, és közös fenyegetések érik őket Oroszország és Fehéroroszország részéről – jelentette ki David Lammy új brit külügyminiszter vasárnap az északnyugat-lengyelországi Chobielinben.

Az MTI beszámolója szerint Lammy a lengyel hivatali partnerével, Radoslaw Sikorskival folytatott megbeszélést, ahol ismertette Lengyelország és az Egyesült Királyság „közös stratégiai vízióját, amely elsősorban Ukrajnát és a NATO-t illeti”. A tárcavezető utalt a brit katonák és a Sky Sabre légvédelmi rakétarendszer lengyelországi állomásoztatására. „Jelenleg közös, Oroszország és Belarusz irányából érkező fenyegetésekkel állunk szemben” – tette hozzá.

A kedden kezdődő washingtoni NATO-csúcstalálkozóra vonatkozó újságírói kérdésre Lammy elmondta: London aláhúzza majd az Ukrajna támogatására vonatkozó „megingathatatlan elköteleződését”.

Radoslaw Sikorski a NATO-csúcsról elmondta: a lengyel és a brit elvárások „nagyon hasonlóak”, fontos számukra az Ukrajna hosszú távú támogatását célzó politika, valamint a kölcsönös biztonsági garanciák megerősítése.

Bejelentette: brit mintára Lengyelország is a közeli napokban aláírja a biztonsági együttműködésről szóló kétoldalú szerződést Ukrajnával. Sikorski kijelentette, hogy Lengyelország és az Egyesült Királyság álláspontja azonos a globális biztonságot érintő több kérdésben, ezen belül Ukrajna állandó támogatásának szükségességében is egyetértenek. A két ország együtt fogja támogatni Ukrajnát, mégpedig még nagyobb mértékben – jelezte.

Az ukrán főváros helyreállította a közelmúltbeli orosz támadások miatt elvesztett saját termelőkapacitásainak kétharmadát – közölte Petro Panteleev, Kijev közigazgatási helyettese.

A The Kyiv Independent beszámolója szerint az orosz találatok Kijev termelőkapacitásának több mint felét megrongáltak. Az elmúlt hónapokban Oroszország fokozta támadásait Ukrajna infrastruktúrája ellen, és ismét megtámadta az ország energiahálózatát.

Felidézték, hogy a kijevi régiót kiszolgáló fő áramszolgáltató, a Tripiljai Hőerőmű április 11-én teljesen megsemmisült. 

Az orosz légvédelmi egységek több ukrán drónt is megsemmisítettek vasárnap hajnalban a dél-oroszországi Voronyezs régiónál, miután egy lőszerraktárat támadás ért – jelentette be Alekszandr Guszev, a terület kormányzója. 

A The Kyiv Independent beszámolója szerint a lezuhanó dróntörmelékek miatt az egyik lőszerraktárban tűz ütött ki, és robbanást okozott. Oroszország állítólag ebből a raktárból szállít lőszert az Ukrajnában harcoló csapatainak. 

A RIA Novosztyi közzétett egy felvételt, amelyen állításuk szerint az látható, amint négy ukrán katona átkel a Dnyeperen, amit követően megadják magukat az oroszoknak.

Az orosz állami hírügynökség – állítása szerint – egy biztonsági tisztviselőtől értesült az esetről (és tőle juthattak hozzá a felvételhez is).

„Négy ukrán katona üres műanyag palackokból összeragasztott, házi készítésű vízi járművekkel szervezetten átkelt a Dnyeper jobb partjáról a Dnyeper bal partjára Herszon térségében, és megadta magát. A mieink már várták őket, mivel előre felvették velük a kapcsolatot egy speciális csatornán keresztül, és megbeszélték a mentésük részleteit” – mondta a hírügynökség forrása, aki azt is megjegyezte, hogy az átkelés előtt a katonák a FREE_SOLDIER2022 nevű Telegram-csatornán jelezték a megadási szándékukat.

A Baltic Connection-hadgyakorlat keretében Patriot légvédelmi rendszert telepítenek Hollandiából Litvániába – írja az Euronews. 

A NATO szerint tavaly a vilniusi csúcstalálkozón állapodtak meg arról, hogy rotációs légvédelmi modellt hoznak létre. A Patriot légvédelmi rendszer még a hétvégén megérkezik a litván kikötőbe, ahonnan a siauliai légibázisra szállítják. A katonákat ezután képzik ki az eszközök használatára.

A litván hadsereg megerősítette, hogy a NATO-gyakorlatok célja, hogy javítsák a légvédelmi műveleteteket. Az orosz vezetés ellenséges lépésnek tekinti, hogy a NATO az elmúlt egy évben jelentősen megerősítette pozícióját a balti államokban és Lengyelországban is. 

Az orosz katonák birtokukba vették a Donyecki területen található Csihari települését – írja a RIA Novosztyi a védelmi tárcára hivatkozva. 

Közlésük szerint a Közép hadseregcsoport egységei vettek részt a műveletekben. Azt is hozzátették, hogy e csapatok öt ukrán dandár alakulataira mértek csapást több donyecki település térségében, ezenkívül visszavertek hat ellentámadást az Ukrán Fegyveres Erők három dandárja és a 425. „Skala” különálló rohamzászlóalj részéről.

Az orosz fél szerint e harcokban az Ukrán Fegyveres Erők 340 katonát, egy harckocsit, egy amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjárművet, két járművet, egy amerikai gyártmányú 155 mm-es M777-es légvédelmi ágyút, három 152 mm-es „Msta–B” légvédelmi ágyút, egy 122 mm-es D–30-as légvédelmi ágyút és egy 105 mm-es M119-es ágyút veszítettek (e számokat, akárcsak az orosz veszteségekről szóló ukrán közléseket, független forrásból nem lehet megerősíteni).

Az oroszok támadásának következtében 14 tűz ütött ki Herszonban – írja az Ukrinform. Erről az Állami Sürgősségi Szolgálat számolt be a Telegramon.

Lakóépületek, melléképületek, egy nyári konyha, egy kávézó, autók és garázsok égtek. Emellett hét tüzet oltottak el nyílt területeken

– áll a közleményben.

Az orosz hadsereg szombaton 17 települést támadott  Herszonban, négy ember meghalt.

Az ukrán katonai hírszerzés az ukrán fegyveres erők 45. tüzérdandárjával együttműködve csapást mért szombaton két orosz katonai létesítményre a kelet-ukrajnai Donyeck megye orosz megszállás alatti részében – közölte vasárnap a kijevi védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége a Telegramon.

A közlemény szerint Debalceve városában eltaláltak egy logisztikai központot, ahol az orosz erők lőszereket és harckocsikhoz való felszerelést tároltak. Novoluhanszke településen egy orosz automata zavaróállomásra mértek csapást.

Az ukrán védelmi minisztérium vasárnapi közlése szerint az orosz hadsereg szombaton 130 települést és 83 infrastrukturális létesítményt támadott meg Ukrajna tíz régiójában. A tárca hozzátette, hogy az orosz erők különféle fegyvereket vettek be, a többi között rakéta-sorozatvetőt, aknavetőt, harckocsit, drónokat, légvédelmi rendszereket és taktikai repülőgépeket.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán, melyben tovább áradozott Orbán Viktor miniszterelnökről, és leírta azt is, hogy szerinte az ukrajnai háborúra nincs katonai megoldás – írja a Bumm.

A szlovák miniszterelnök megjegyezte, hogy azon politikusok közé tartozik, akik támogatják az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió részvételével.

Ha a feszültségek további fokozódása előnyt élvez a béketárgyalásokkal szemben, ne lepődjünk meg az ukrajnai katonai konfliktus új, lényegesen borzalmasabb minőségén

– emelte ki, majd hozzátette, hogy szerinte „a békét nem lehet ultimátumokkal vagy irreális feltételek szabásával elérni, és a béketárgyalások rendkívül nehezek lesznek”.

Robert Fico Szent Cirill és Metód szláv apostolok tiszteletére a dévényi várban rendezett pénteki ünnepélyes rendezvényen jelent meg először a nyilvánosság előtt a május 15-i merénylet óta. Beszédében szót ejtett az orosz–ukrán háborúról, és dicsérte Orbán Viktort, amiért Moszkvába is ellátogatott.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor nem kapott felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától arra, hogy Moszkvába látogasson, és a magyar miniszterelnök semmilyen formában sem képviseli az Európai Uniót.

Orbán Viktor megteremtette Oroszország és Ukrajna között a béketárgyalás esélyét, miközben Brüsszel csak háborús kommunikációra képes Moszkvával szemben – mondta az M1 televízió vasárnap reggeli műsorában a svájci Weltwoche hetilap főszerkesztője.

Roger Köppel szerint nagyon fontos, hogy a magyar miniszterelnök „nyitva tartja a diplomáciai csatornákat”, hiszen az ukrajnai háború rengeteg életet követel nap mint nap. „Hősies küldetésének” köszönhetően az ukrán–magyar viszonyban már látszanak pozitív jelek, hiszen egy lapinterjúban Zelenszkij elnök is a megbeszélések folytatása mellett érvelt, miután a magyar kormányfő elhagyta Kijevet. Az ukrán fővárosban azelőtt „fagyos volt a hangulat”, de a visszajelzések szerint a tárgyalás nyitott és konstruktív volt – fogalmazott.

„Orbán Viktornak köszönhető a a fősodorral szembeni ellensúly”

A Weltwoche főszerkesztője előrelépésként értékeli, hogy a háborúban álló felek most legalább már hajlandók beszélni a békéről. Bár mind Moszkvában, mind Kijevben azt gondolják, hogy a tűzszünet a másik oldalt segítené, legalább megnyílt az esély a tárgyalásokra, mert Orbán Viktor elérte, hogy „nyíljanak a pozíciók”.

Teljesen abszurd, hogy Brüsszelben felháborodnak ezen, és elmondják mindennek a magyar kormányfőt, miközben persze nyilván irigységgel tekintenek rá – tette hozzá Roger Köppel, aki azt is a magyar miniszterelnök érdemének tekinti, hogy az ukrán államfő immáron hajlandó lenne tárgyalóasztalhoz ülni az orosz féllel.

A főszerkesztő elismerően szólt a Patrióták Európáért frakció létrehozásáról is, mondván, ez az EP-képviselőcsoport lehet a fősodorral szembeni ellensúly, az új konzervatív erő Brüsszelben.

Ukrajnában a háború miatt a szakemberek tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogyan segíthetnek a gyermekeknek megbirkózni a szorongással, amit az áramkimaradások okoznak – írja az RBK Ukrajina. 

Többek között olyan tanácsokkal látják el a szülőket, mint például szóljanak előre a gyerekeknek, hogy sötét lesz, tanítsák meg nekik a zseblámpahasználatot, figyelmeztessék őket arra, hogy megszűnik a mobilkommunikáció, vagy hogy időnként hívják össze a családot egy helyiségbe, oltsák le a villanyt, és mutassák be, hogy ilyen lesz az áramszünet.

Tanítsd meg a gyerekeket, hogy vegyenek fel dolgokat a padlóról, hogy ne botladozzanak bennük a sötétben

– áll a tájékoztatásban

Március óta az orosz csapatok mintegy nyolc támadásból álló sorozatot hajtottak végre az ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Ennek következtében nehéz helyzet alakult ki a villamosenergia-rendszerben.

Az áramszünet ütemezését és az iparági korlátozásokat országszerte be kellett vezetni.

A Kreml átneveli az ukrajnai megszállt területekről származó gyermekeket, és felkészíti őket az Oroszország biztonsági erőiben való szolgálatra – írja az RBC.

Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója leírta, hogy Melitopolban az orosz egyház papjai, akik az orosz gárda katonái, gyermekeket léptetnek elő az orosz hadseregben való szolgálatra.

A kormányzó azt is megjegyezte, hogy a gyerekeket megtanítják a drónok irányítására. Erre a célra olyan drónokat fognak használni, amelyeket Oroszország az Ukrajna elleni háborúban használ.

Az ideiglenesen megszállt területeken az oroszok deportálással fenyegetik az ukránokat.

Az ukrán hadsereg fejbe lőtt egy orosz foglyot, aki orvosi segítséget kért – írja a The New York Times című amerikai lap információira hivatkozva a RIA Novosztyi.

Kaspar Grosse, az alakulat német orvosa az amerikai lapnak elmondta, hogy szemtanúja volt, ahogyan a katona tört angol és orosz nyelv keverékével orvosi segítséget kért. Az egyik ukrán katona elkezdett kötszer után kutatni, míg egy másik egyszerűen gyomron lőtte. Ekkor a férfi összeesett, de még mindig lélegzett, így egy másik katona fejbe is lőtte. 

Grosse azt is beismerte, hogy nem ez volt az egyetlen eset, amikor indokolatlanul öltek a háborús övezetben. Arról is beszélt, hogy korábban az egység egyik tagja gránátot dobott egy felemelt kezű orosz katonatisztre. 

A news.ru portál egy biztonságpolitikai szakértőt, Vaszil Dandikint kérdezte az esetről, aki azt mondta a lapnak, hogy az ukránok a 2013–2014-es Majdan óta ellenségként tekintenek az oroszokra. Azt is elmondta, hogy nem ez az első eset, és hogy az ukrán nacionalisták „kannibalista” módon viszonyulnak az oroszokhoz, szemben az oroszokkal, akik állítása szerint minden egyezményt betartanak (az ukránok ennek ellentmondó információkat közöltek korábban).

Kárpátalján a Munkácsi Járási Parancsnokság Hrusevói Osztályának határőrei 50 méterre a romániai határtól négy határsértőt tartóztattak fel egy kísérővel együtt – írja az ukrán határőrség oldala. 

A férfiak közül hárman fejenként 8000 dollárt (mintegy 2 millió 900 ezer forintot) fizettek az őket kísérő férfinak, egy helyi lakosnak, míg egy másik velük tartó férfi 7 ezer dollárt (két és fél millió forintot). Miután a kísérő úszógumikat osztott szét a szökevényeknek, a férfiak a Tisza folyó felé vették az irányt, ahol a határőrök észrevették és feltartóztatták őket.

Az őrizetbe vétel alatt ketten megpróbáltak megszökni, figyelmen kívül hagyva a határőrök törvényes felszólításait. Őrizetbe vételükhöz nyomkereső kutyát vetettek be, és figyelmeztető lövéseket adtak le.

A férfiakat a határőrségre vitték, hogy az általuk elkövetett közigazgatási szabálysértésekről jegyzőkönyvet készítsenek. A határőrök jelentést küldtek a Nemzeti Rendőrségnek az Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 332. cikke szerinti „személyek illegális szállítása Ukrajna államhatárán át” bűncselekményre utaló jelek észleléséről.

Ezenkívül a különítmény munkatársai intézkedéseket tesznek az államhatáron át történő embercsempészés bűncselekmény szervezőjének felkutatására is.

Hatalmas robbanás hallatszott a Krímben, kigyulladt a gázelosztó, így Alusta település gáz nélkül maradhat – írja az ukrán 24tv.ua oldal. Az erős robbanás június 6-án éjjel történt.

A detonáció 23 óra 30 perc körül következett be a krími Alusta üdülőváros közelében. A tűz több tíz kilométerre is látható volt, a helyiek beszámolói alapján a házak ablakai megremegtek a robbanás következtében.

Az orosz média szerint a robbanás oka hálózati hiba lehetett. Hozzátették, hogy a tüzet állítólag megfékezték, és nem terjedt át az erdőre. Áldozatokról szintén nincs információ.

Az orosz csapatok vasárnap a Dnyipróban fekvő Pavlohradot támadták ballisztikus rakétákkal – írja a 24tv.ua.

Hajnali egy óra előtt nem sokkal hallatszottak az első robbanások a városban. Nem sokkal később, 00:58-kor ismételt robbanásokról érkeztek információk.

A várost Iskander–M ballisztikus rakéták találhatták el. A kilövéseket valószínűleg a Voronyezsi régióból hajtották végre. A Pavlohradban történt robbanásokról azonban egyelőre nincs hivatalos információ.

Július 4-én az oroszok Odessza térségében csapást mértek a polgári kikötői infrastruktúrára. Az ellenséges támadás következtében 7 ember megsérült.

Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 7255 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7684 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták közleményükben.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A végéhez közeledhet a háború, minden Putyinon múlik – közölte egy neves ukrán történész;
• Marine Le Pen megakadályozná a francia csapatok Ukrajnába küldését;
• A NATO főtitkára közölte: kizárt, hogy „földet békéért” megoldás szülessen;
• Amerikai szakértők szerint Putyin arra használta Orbán Viktort, hogy elutasítsa a tűzszünetet;
• Videó készült egy ukrán Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer megsemmisítéséről;
• Egy becslés szerint 120 ezer katonát veszíthettek eddig az oroszok, de Ukrajna ennek közel ötszörösét állítja;
• Dmitrij Medvegyev szerint a háborúpárti Nyugat hisztizik Orbán és Putyin találkozója miatt;
• Egy cseh politikus pedig azt mondta: csak Orbán Viktor képes Putyinnal és Zelenszkijjel is tárgyalni.

Tartsanak velünk ezúttal is!