Riasztóan megnőtt az embercsempész-tevékenység Románia fekete-tengeri partvidékén. A korábban élénk turizmusáról ismert dobrudzsai régió nyugalmát Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkező migránsok és menekültek zavarják.
Európa egyik legnagyobb zenei fesztiválját rendezik meg július 10–14. között Romániában, a Fekete-tenger partján fekvő Costineștiben. A „Beach, Please!” több tízezer fiatalt vár. A szervezők reményei szerint a nyugat-európai vendégek számára a barátságos romániai árak mellett az is vonzó lehet, hogy a részleges schengeni csatlakozás nyomán immár útlevél nélkül utazhatnak, ha bizonyos járatokra váltanak jegyet. A fesztiválnak is helyet adó partvidék azonban a Fekete-tenger felől is látogatók ezreivel számol, azonban ők nem bulizni jönnek.
Románia fekete-tengeri partvidékén egyre inkább virágzik az embercsempészet. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsia egyes részein uralkodó geopolitikai instabilitás miatt egyre többen vágynak Európába. A Földközi-tenger hagyományos bevándorlási útvonalain azonban a korábbiaknál szigorúbb lett az ellenőrzés, így felértékelődtek az alternatív útvonalak.
Románia elhelyezkedése miatt vált vonzó tranzitországgá. Keleti határai és tengerpartjai viszonylag őrizetlenek, az embereket szállító kis halászhajók így szinte zavartalanul köthetnek ki. Románia 2023. decemberi részleges schengeni csatlakozása nyomán pedig viszonylag szabad a szárazföldi bejutás Nyugat-Európába.
A statisztikai adatok mögött azonban emberi történetek húzódnak meg. A 24 éves Sitna férjével és kétéves kislányával érkezett Irakból.
„Hazudtak, amikor azt mondták, hogy 80 fős csapatban utazunk majd hajókon Törökországból Romániába. Több mint 150-en voltunk, azt hittem, ott halok meg, mert nem volt oxigén” – fogalmazott az Al Jazeerának.
Sitna története közel sem egyedi. Ezreket tévesztenek meg a romániai embercsempészek, hogy bevételre tegyenek szert. A Romániába vezető út veszélyes: alattomos vizek, könyörtelen embercsempészek és az elmúlt időben egyre intenzívebb hatósági ellenőrzés kiszámíthatatlanná teszi a viszonylag új útvonalat.
A romániai embercsempészek rendkívül szervezettek, hálózatuk több országra kiterjed, kapcsolataik pedig a legmagasabb állami szintekig is elvezethetnek. Hálózataikban ott vannak a helyi együttműködők, köztük korrupt tisztviselők és extra bevételben reménykedő, a Fekete-tengert jól ismerő halászok is.
Az embercsempészek gyakran magas díjakat számítanak fel, hamisan biztonságos átkelést és újrakezdést ígérve. A megtévesztett migránsokat aztán hajózásra alkalmatlan eszközökbe zsúfolják, minimális élelemmel és vízzel, brutális bánásmód mellett. Sokan nem élik túl a Törökországból Romániába vezető utat, reményeiket a Fekete-tenger nyeli el.
A román hatóságok, bár kis gőzzel, de 2017 óta próbálkoznak a hálózatok felszámolásával. Azóta viszont a probléma egyre nagyobb, az embercsempészek alkalmazkodóképessége és műveleteik komplex természete nagy kihívást jelent a hatóságoknak. Míg 2018-ban még csak 2137 főt számláltak össze, addig 2023-ban már 7400-an próbáltak illegálisan bejutni a Fekete-tengeren keresztül Romániába. És ez csak azoknak a száma, akiket elcsíptek.
A migránsok beáramlása a dobrudzsai közösségekre is kihat, az adminisztrációs teher nő, az ellátókapacitások pedig túlterheltek. Különösen, hogy az elmúlt két évben az ukrajnai háború miatt Romániának egy intenzív menekültválsággal is szembe kellett néznie.
A közelmúltban elfogadott új európai migrációs és menekültügyi paktum végrehajtási terveit idén decemberig kell leadniuk a kormányoknak. Felmerül a kérdés: mely országok részesülhetnek a szolidaritási hozzájárulásokból? A paktum egyik javaslata egy olyan kosár létrehozása volt, melyből központilag tudják a tagállamok támogatni egymás küzdelmét az illegális migrációval szemben. Lengyelország azonban többször is felhívta rá a figyelmet, hogy az Európai Bizottság figyelmen kívül hagy számtalan kisebb intenzitású, ám nagy terhet jelentő migrációs válságot, így például a lengyel–belorusz határ menti kihívásokat.
Könnyen lehet, hogy Románia is hasonló sorsra jut, hiszen a fekete-tengeri migráció intenzitása nem éri el azt a szintet, hogy az EU határvédelmi szerve, a Frontex fontos útvonalként kezelje azt. Különösen, hogy míg a Földközi-tengeren zajló illegális migráció számai jól ismertek, addig a Fekete-tengerről rendelkezésre álló adatok hiányosak. Az Európát Észak-Afrikától elválasztó vizeken 2015 óta mintegy harmincezer menekült vesztette életét. Ám azt, hogy Törökországból Románia felé tartva hányan haltak meg, nem tudjuk.
Románia kritikus helyzetbe került, hiszen egyszerre kell eleget tennie a teljes körű schengeni tagság megszerzése feltételeinek, megküzdenie az ukrajnai menekültválsággal, felvennie a harcot a balkáni útvonalakról átszivárgó migránsokkalés immáron a fekete-tengeri embercsempész-hálózatokkal is. Mindezt alapvetően önerőből, külső segítség nélkül úgy, hogy Bukarest súlyos forráshiányban szenved, melynek fő oka a strukturális problémák mellett az, hogy lakossága egyre fogyatkozik.
Románia példája jól mutatja, hogy a migráció olyan, mint a vízfolyás, mely mindig a legkisebb ellenállás felé tart. Az embercsempészek kreativitása nem ismer határokat, így ha a fekete-tengeri útvonal egyszer bezárul, az emberáradat más irányból próbál majd meg utat találni Európába.
A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.
(Borítókép: ramonageorgescu / Getty Images / iStockphoto)