Kapu Tibor űrhajós egy lengyel, egy amerikai és egy indiai kollégájával indul a Nemzetközi Űrállomásra. A négy űrhajós 14 napot tölt majd el az objektum fedélzetén.
Slawosz Uznanski lengyel űrhajós magyar kollégájával, Kapu Tiborral, valamint egy amerikai és egy indiai űrhajóssal együtt indul majd a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – közölte a Lengyel Űrügynökség (POLSA), melyet az MTI tett közzé.
A POLSA honlapján olvasható közlemény szerint Uznanski jövő hétfőn kezdi el kiképzését az Európai Űrügynökség (ESA) projektje keretében. Uznanski részvételével az AX-4 nevű misszió tervek szerint 2025-ben indul az ISS-re.
A misszió további tagjaiként a közlemény Peggy Whitson amerikai és Shubhanshu Shukla indiai űrhajóst említi. A személyzet összetételét még az ISS-t felügyelő nemzetközi bizottságnak (MCOP) kell jóváhagynia. A négy űrhajós 14 napot tölt majd el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
Korábban Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszter biztos az Indexnek úgy nyilatkozott: a világűr meghódításával óriási hasznot lehet realizálni, a befektetők hatszoros megtérüléssel számolnak. Szerinte az reális cél, hogy a „nagyfiúk játékába” több magyar kkv is beszállító lehet. Az űrkutató részleteket árult el arról a stresszkamráról, ahol a magyar űrhajósjelölteknek 48 négyzetméteren összesen 144 órát kellett eltölteniük.
A globális problémákat, mint például a globális felmelegedés, csak globális tudással és eszközrendszerrel lehet megoldani. A valóság azonban éppen az ellenkezőjét mutatja. 2004-ben a NASA elutasította Kína csatlakozását a Nemzetközi Űrállomáshoz, ezért a kínaiak már két évtizede saját útjukat járják. Az ukrajnai háború miatt az oroszellenesség a tudományos életet is elérte. Bizonyos orosz tudósok publikációit egyes nyugati szaklapoknál azért utasítják vissza, mert oroszok.
Magyarország álláspontja, hogy az Európai Unió tagállamainak közösen kell fejlesztenie űrképességüket, mert Európa csupán egy játékos ebben a globális térben
– fogalmazott Ferencz Orsolya. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kínának, Indiának és Izraelnek már saját Holdprogramja van.
„Bizonyos szempontból idejétmúlttá válik a nemzeti szintű űrszabályozás, hiszen annak addig lehetett szerepe, amíg nem indították el a nemzetközi tárgyalásokat, illetve amíg volt némi relevanciája nemzeti hatásköröknek” – mondta a miniszteri biztos.
Reméli, hogy a magyar elnökség alatt elkezdhetik megtárgyalni az uniós űrszabályozás dossziéját.
Ferencz Orsolya úgy látja, az ügy Achilles-sarka, hogy a tagállamok egyet tudnak-e érteni egy ilyen témában, de a tendenciák azt mutatják, hogy egyre növekszik az igény a magas szintű szabályozásra és kooperációra az EU-ban.