Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Moszkva azzal vádolja az ukránokat, hogy a Kurszki területre való behatolásuk egyik célja, hogy elfoglalják vagy megtámadják az ott található atomerőművet. Ehhez az ukránoknak sem ereje, sem indítéka nincsen, viszont a téma az orosz dezinformáció számára hasznos muníciót jelent.
Részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak.
Egy poltavai kiképzőközpontra és lembergi (Lviv) hadiipari üzemekre mért csapásokról számolt be szerdán az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai „különleges hadművelet” friss fejleményeit ismertetve – közölte az MTI.
A tárca szerint kedden Poltavában az ukrán fegyveres erők 179. egyesített oktató- és kiképzőközpontját érte precíziós csapás. A tájékoztatás szerint a létesítményben külföldi oktatók irányításával az ukrán hadsereg kommunikációs és elektronikai hadviselési szakembereit, valamint az orosz területen lévő polgári objektumok elleni csapásokban részt vevő drónkezelőket képezték ki.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének kormányzója azt mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy
az eltalált poltavai katonai intézmény a mozgósított ukránok kiképzőközpontja volt, ahol külföldi oktatók tanítottak.
Szaldo szerint a NATO-országok vezetése támogatja a „zsoldosok” bevetését, amihez viszont meg kell ismerniük a terepet. Mint mondta, erre a célra és a kiképzésre olyan bázisokat hoztak létre, mint amilyet kedden ért orosz találat.
Az orosz védelmi minisztérium közleményében azt írta, hogy Lembergben szerdán az orosz hadsereg nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rendszerekkel és drónokkal mért csoportos csapást repülőgépek és rakétafegyverek elektronikus alkatrészeit gyártó és javító hadiipari vállalatokra.
Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki régióban található Karlivka és Precsisztivka települést,
és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az elmúlt nap folyamán, miközben a frontszakaszokon 11, az oroszországi Kurszk megyében pedig két ukrán támadást és ellentámadást vert vissza.
A tárca összesítése a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát több mint 1900-ban, a Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 450-ben adta meg. Az orosz beszámoló az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között kilenc lőszerraktárt, négy páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú, 155 milliméteres vontatott tarackot, 11 HIMARS-rakétát, továbbá 30 drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között egy harckocsit, 16 páncélozott harcjárművet, három francia CAESAR 155 milliméteres önjáró, és egy amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint egy-egy amerikai M142-es HIMARS- és egy MRLS-sorozatvetőt vesztettek. Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 9700 embert, 81 harckocsit, 39 gyalogsági harcjárművet, 70 páncélozott személyszállító járművet, 576 páncélozott harcjárművet, 313 gépkocsit, 72 tüzérségi löveget és 22 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki Szokol piacot ért ukrán csapás következtében nyolc civil megsebesült. A Belgorod megyei Novaja Tavolzsankában egy férfi és egy nő szenvedett sérüléseket.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerdán szemlét tartott a zaporizzsjai atomerőműben.
Alekszej Szmirnov, Kurszk megye megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy a megyében eddig több mint 500, korábban eltűntnek nyilvánított személyt találtak meg az Orosz Vöröskereszt, a kurszki területi kormány és a rendfenntartó erők együttműködésének köszönhetően. A vöröskereszt regionális kirendeltségén mintegy 70 önkéntes dolgozik, aki a régió 50 ezer lakosának osztott élelmiszer- és higiéniai csomagokat.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációjáért felelős minisztere az elnöki hivatal szociálpolitikai helyettes vezetője lehet, miután lemondott, amire szerdán nem volt elég szavazat a Verhovna Rada (ukrán parlament) ülésén – írja a Strana.
Verescsuk az elnöki hivatalban Julia Szokolovszka helyére kerülhet, aki viszont diplomáciai munkára megy.
„A CMU személyi állományának több mint 50 százalékában változások történnek. Csütörtökön az elbocsátások napja vár ránk, holnapután pedig a kinevezések napja” – írta Arahamia a Telegram-csatornáján.
Az orosz katonai légierő rakétacsapást mért az ukrán fegyveres erők csapataira és felszerelésükre a Kurszki területen − közölte az orosz védelmi minisztérium.
A légierő Szu−25-ös repülőgépeinek személyzete légi fegyverekkel mért csapást az ukrán fegyveres erők embereinek, páncélosainak és járművei katonai felszerelésének koncentrációjára a Kurszki régió határvidékén
− közölte az orosz minisztérium, amely szerint a támadást végrehajtó repülőgép épségben visszatért a kiindulási pontra.
A hírszerzés jelentése szerint minden megadott célpontot megsemmisítettek − állapította meg az orosz védelmi minisztérium.
Az Enerhoatom tagadja a dél-ukrajnai atomerőműben történt balesetről szóló információkat, megerősíti azonban az egyik erőműegység teljesítményének csökkentését – számolt be a vállalat sajtószolgálata.
„A dél-ukrajnai atomerőműben nem történt baleset. Az erőmű egyik blokkjának működésében problémát észleltek, és kapacitását 33 százalékkal csökkentették” – áll a jelentésben.
A jelentés szerint ez a helyzet nem a javításokkal függ össze, hanem az Ukrenerho infrastruktúrájának bombázása miatt bekövetkezett „komplex átmeneti állapotok” következtében alakult ki, és „jelentős ingadozásokkal jártak a hálózat paramétereiben (frekvencia, feszültség, áram)” – közölte a Sztrana.
Bemutatták Andreas Moskin ukrán divattervező legújabb kollekcióját, amelyet Jurij Iljenko Fekete tollú fehér madár című filmjének jelmezei ihlettek – tették közzé az Ukrinform X-oldalán.
A film arról szól, hogy három fiútestvér ugyanabba a lányba szeret bele, de ez a szerelem egyiküknek sem hoz boldogságot. A második világháború kitörésével a testvérek kénytelenek egymás ellen harcolni. A film 1972-ben Ezüst Szirén-díjat nyert a Sorrentói Filmfesztiválon.
A divatbemutató attól is kuriózum, hogy a modellek ezúttal az orosz–ukrán háborúban megsérült veterán katonák voltak, akiknek végtagjait protézissel pótolták.
Több szereplő például olyan ruhát kapott, ami kifejezetten felhívja a figyelmet a műlábára, azaz térdnadrágot viselt.
Olaf Scholz bejelentette, hogy 17 különböző konfigurációjú rendszert szereznek be Ukrajna számára. Hét közepes és további három rövid hatótávolságú rendszerről van szó. Hét ilyen fegyver már Ukrajnában van – írja az Ukrajinszka Pravda.
A német kancellár elmondta, hogy ezek a rendszerek mintegy 250 orosz rakéta, drón lelövésében, és sok ember életének megmentésében segítettek. „Ez azt mutatja, hogy az Ukrajnának nyújtott német támogatást nem függesztik fel” – tette hozzá Scholz.
Vlagyimir Zelenszkij is részt vesz a Nép Szolgája frakció ülésén, miután a Verhovna Rada (ukrán parlament) nem szavazott több miniszter lemondásáról. Az elnök szerint a lemondásokra azért van szükség, hogy „új struktúrát” hozzanak létre, és megerősítsék Ukrajnát.
Már beszéltem a vezetőségünk, számos minisztérium minisztereinek lemondásáról. Ma új struktúrára van szükségünk, és ezek a lépések az államunk megerősítéséhez kapcsolódnak a különböző szakaszokban
– mondta az ukrán elnök.
Dmitro Kuleba külügyminiszter jövőbeli pozíciójával kapcsolatban hozzátette, nem tudja megjósolni, „hogy pontosan mit fog csinálni ez vagy az a miniszter”.
Sajtóértesülések szerint Kuleba „Ukrajna NATO-val való kapcsolatainak megerősítésére fog összpontosítani”.
Az ülés lezárása előtt a parlamentnek még sikerült menesztenie Olekszandr Kamisint, a stratégiai ipari minisztérium vezetőjét, Olha Sztefanyisina európai integrációs minisztert, Ruszlan Sztrelcov ökológiai minisztert és Denisz Maljuska igazságügyi minisztert. Nem sikerült elbocsátaniuk Irina Verescsukot és az Ukrán Állami Vagyonalap vezetőjét, Vitalij Kovalt – közölte a Sztrana.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, Bendarzsevszkij Anton szerint − aki az Infostartnak beszélt a lemondások okáról − „Zelenszkij a változásokkal saját népszerűségét próbálja fenntartani, és a miniszterek cseréjével rájuk tudja hárítani a felelősséget”.
Egy amerikai szakértő, a CIA volt elemzője, Peter Schroeder szerint csupán egyetlen út mutatkozik az orosz–ukrán konfliktus lezárására, ez pedig nem más, mint „kivárni Putyint”. Véleménye szerint a Nyugat azon módszere, hogy megpróbálja térdre kényszeríteni Oroszországot a szankciókkal és Ukrajna támogatásával, nem fog működni, viszont mindkettőt fenn kell tartani, csak teljesen más aspektusból kell megközelíteni a dolgokat.
A témával bővebben ebben a cikkben foglalkozunk.
A mai napon kétoldalú biztonsági megállapodást írtunk alá Ukrajna és Írország között, ami lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben kiaknázzuk az országaink közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket, valamint partnereinkkel a biztonsági megállapodások teljes keretén belül – írta Volodimir Zelenszkij az X-en.
Az elnök közölte: a megállapodás biztosítja a humanitárius és infrastrukturális szükségleteik folyamatos támogatását is, erre az évre mintegy 170 millió eurót különítettek el. Ez 10 éves kötelezettségvállalás.
Külön hálámat fejezem ki Írországnak a területeink aknamentesítésében tett közös erőfeszítésért, amellyel számtalan életet mentettünk meg
– írta Zelenszkij, aki azt is leszögezte, hogy továbbra is együtt fognak dolgozni Ukrajna, Írország és egész Európa ellenálló képességének erősítése érdekében, többek között olyan területeken is, mint a kiberbiztonság.
„Egy vérből valók vagyunk!” címmel rendeztek Ballószögön jótékonysági futóversenyt, amelyen Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter is részt vett. A politikus Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy több száz ballószögi kisiskolással közösen kísérték azokat az ultrafutókat, akik a következő napokban több mint 400 kilométert tesznek meg Kárpátaljáig.
Minden erőnkkel, Kárpát-medencei kulturális programokkal, a felsőoktatás, a szakképzés magyar modelljének bevezetésével, a Köldökzsinór program kiszélesítésével erősítjük nemzetünk összetartozását, mert egy vérből valók vagyunk
– írta a miniszter.
Ukrajna arra készül, hogy „győzelmi terve” részeként meghatározatlan ideig ellenőrzése alatt tartja azokat a területeket, amelyeket Oroszországban foglaltak el az ukrán erők augusztusban − jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
„Mi nem akarjuk az ő területüket, a mi célunk az, hogy helyreállítsuk a saját területi integritásunkat. Azért ejtettünk orosz hadifoglyokat, hogy ukrán foglyokra tudjuk majd kicserélni őket” − mondta Zelenszkij az interjúban.
„Nem akarjuk az elfoglalt orosz térségekben elterjeszteni az ukrán életmódot. Azt a területet egyelőre tartani fogjuk a győzelmi tervünk részeként, hogy lezárjuk a háborút” − fogalmazott az NBC honlapján közölt leirat szerint, hozzátéve, hogy az erre vonatkozó javaslatot hamarosan ismertetik nemzetközi partnereikkel. A riporter kérdésére válaszolva leszögezte: nincs szükségük orosz területekre, azokat egyelőre „elméleti szinten” tartják ukrán ellenőrzés alatt.
Ukrán csapatok augusztus elején meglepetésszerűen betörtek az oroszországi Kurszk megyébe. Kijev azt állítja, hogy csaknem 500 négyzetkilométernyi orosz területet tart ellenőrzése alatt, és több száz orosz hadifoglyot ejtett. Zelenszkij azt mondta, a kurszki akció „megelőző csapás” volt annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország ütközőzónát alakíthasson ki az ukrán határ mentén.
Az ukrán elnök szerint a washingtoni vezetésnek nem volt tudomása az oroszországi betörés tervéről, amit még Ukrajnán belül is gondosan titokban tartottak. „Valóban senkit nem tájékoztattunk erről, és ez nem bizalmatlanság kérdése” − mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy a tavaly nyári ukrán ellentámadás sok tekintetben azért vallott kudarcot, mert olyan sokat reklámozták és beszéltek róla, és ezzel lehetőséget adtak az oroszoknak, hogy felkészüljenek.
„Ezúttal még az ukrán hírszerzés sem volt beavatva, csak a legszűkebb kör tudott róla, és azt hiszem, ez volt a siker egyik kulcsa” − jelentette ki az ukrán elnök. Az interjúban Zelenszkij azt is kijelentette, arról nem beszélhet, hogy Ukrajna készül-e további orosz területek megszerzésére.
Májusban bejelentették, hogy megkezdődtek az előkészítő munkálatok a dél-ukrajnai atomerőmű két új, a 4. és az 5. blokkjának az építéséhez. Azonban az Energiakutatási Központ igazgatója, Alekszandr Harcsenko most arról számolt be, hogy a létesítmény egyik blokkja meghibásodott – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A szakértő úgy véli, hogy ha az egységekkel télen lenne probléma, az ország rendkívül nehéz helyzetbe kerülne. A dél-ukrajnai atomerőmű a Juzsnyij Bug folyó bal partján, Juzsnoukrajinszktól nem messze, a sztyeppei övezetben található.
Az erőmű három egységgel rendelkezik, és mintegy 3 ezer megawatt a termelőkapacitása. Májusban vált ismertté, hogy megkezdődtek az előkészítő munkálatok az erőmű két új blokkjának építéséhez, az oroszok azonban augusztus 26-án Ukrajna energetikai létesítményei ellen végrehajtott masszív rakéta- és dróntámadása miatt leállították a dél-ukrajnai atomerőmű 3. blokkját.
Az ukrán parlament szerdán megszavazta Alekszandr Kamisin stratégiai ipari miniszter lemondását, az indítványt 243 törvényhozó támogatta – írja a The Kyiv Independent. A hír hátterében az áll, hogy több magas rangú miniszter, köztük Dmitro Kuleba külügyminiszter is benyújtotta lemondólevelét a kabinet jelentős átalakítása végett.
A parlament nem tudott elegendő szavazatot gyűjteni Vitalij Koval, az Állami Vagyonalap vezetőjének és Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és reintegrációs miniszter lemondásához.
Jaroszlav Zhelezniak törvényhozó szerint Koval lemondására 225, Verescsuk lemondására pedig 214 törvényhozó szavazott, ami a jelen lévő képviselők többségét jelentette, ám ez nem volt elég a szavazáshoz.
Megkezdi a tárgyalásokat az ukrán hatóságokkal az 1,1 milliárd dolláros kibővített alapfinanszírozási program felülvizsgálatáról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Gavin Gray vezette IMF-misszió ma megkezdi a megbeszéléseket az ukrán hatóságokkal a Kiterjesztett Alapeszköz (EFF) ötödik felülvizsgálatának keretében
– áll az IMF közleményében.
Simon Harris ír miniszterelnök szerdán Kijevbe érkezett, ahol kétoldalú megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij elnökkel – írja a The Kyiv Independent.
Az ír kormány sajtóközleménye szerint a két vezető várhatóan aláírja az Írország és Ukrajna közötti támogatási és együttműködési megállapodást.
A Donyecki területen nyomult előre az orosz haderő, és sikerült elfoglalnia Precsisztovka falut − jelentették a DeepState elemzői az Unian híradása szerint. Információik szerint az Ugledar város közelében fekvő Vodjanoje falu közelében is folytatódtak az orosz támadások.
A DeepState friss térképet is mellékelt a harcokról, ami az ellenség előrenyomulásának irányait ábrázolja. Ezen látható, hogy az orosz csapatok elfoglalták a Donyecki területen lévő Precsisztovka falut.
Oroszország 620 350 katonát vesztett az ukrajnai teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1390 fős veszteségét, akiket az elmúlt napon, szombaton veszítettek el – írták.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8618 harckocsit, 16 848 páncélozott harcjárművet, 24 007 járművet és üzemanyagtartályt, 17 694 tüzérségi rendszert, 1177 többszörös rakétaindító rendszert, 940 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 helikoptert, 14 573 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Moszkva ipari és kereskedelmi minisztériuma, amely Vlagyimir Putyin ukrajnai teljes körű invázióját támogató védelmi termelését felügyeli, 2022 októberében titkos terveket készített arról, hogy mintegy 82 milliárd rúpiát (347 milliárd forintot) költene kritikus elektronikai cikkek biztosítására a nyugati kormányok elől elrejtett csatornákon keresztül – írja a Financial Times brit gazdasági lap, amelynek a birtokába jutott egy titkos orosz állami levelezés.
Az orosz biztonsági szolgálatokkal szoros kapcsolatban álló levelekből derült ki, az Indiába irányuló virágzó olajeladásokból az orosz bankok által felhalmozott „jelentős rúpiatartalékok” felhasználását célozta. Indiában alternatív piacot látott a „korábban barátságtalan országokból” szállított létfontosságú áruk beszerzésére.
A dokumentumok szerint Oroszország és indiai partnerei kettős felhasználású technológiákat – többek között polgári és katonai felhasználású árukat – céloztak meg, amelyek nyugati exportellenőrzés alá tartoznak, valamint nyugati tisztviselőket és két, korábban a kereskedelemben részt vevő üzletembert. Moszkva még beruházásokat is kilátásba helyezett orosz–indiai elektronikai fejlesztő és gyártó létesítményekbe a kiszivárgott akták szerint.
India Moszkvához fűződő kapcsolatai egyre nagyobb feszültséget okoz Washingtonnal. Wally Adeyemo, az amerikai pénzügyminiszter-helyettes júliusban egy levélben figyelmeztette India három vezető üzleti szervezetét, hogy minden olyan külföldi pénzintézet, amely Oroszország hadiipari bázisával üzletel, azt kockáztatja, hogy maga is szankciókat kap.
Ez a fokozott szankciós kockázat a tranzakcióban használt pénznemtől függetlenül fennáll
– tette hozzá.
A Poltava ellen elkövetett orosz támadás halálos áldozatainak száma 53-ra emelkedett, miután egy újabb holttestet találtak a romok között – írja a The Kyiv Independent.
Oroszország kedden két ballisztikus rakétát indított a város ellen, amik eltalálták a Katonai Távközlési Intézetet és egy szomszédos egészségügyi létesítményt. Az oktatási intézmény épülete részben megsemmisült.
A mentők egész éjjel dolgoztak műszakokba szerveződve
– mondta Olekszandr Khoruzsnij, az Állami Sürgősségi Szolgálat szóvivője.
Makszim Rizsenkov belorusz külügyminiszter elmondta, hogy néhány uniós ország minisztereit várják az „illegális migráció elleni küzdelemről” szóló nemzetközi konferenciára, amelyet 2024 novemberében rendeznek Minszkben – számolt be az Eurointegration a BelTa belorusz állami hírügynökségre hivatkozva.
A külügyminiszter szerint a minszki konferenciára „Belarusz szomszédainak”, valamint más uniós és a Független Államok Közössége (FÁK) államainak képviselőit is meg akarja hívni. „Az Európai Unió több minisztere már megerősítette részvételét a konferencia potenciális résztvevői között” − tette hozzá.
A szóban forgó konferencia a Belarusz által az illegális migráció elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekről szól. Aljakszandr Lukasenka 2021 óta egyenesen azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy zsarolja a migránsokat. A hírforrás megjegyzi, hogy egyedül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter járt Belaruszban az elmúlt években.
Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatot tett közzé a Poltavát ért orosz rakétatámadásról, amelyben 51 ember meghalt, valamint 271-en megsebesültek.
Biden megjegyezte, hogy az ukrajnai katonai kiképzőközpontot és kórházat eltaláló orosz rakéták több mint 50 embert megöltek, és többtucatnyian megsebesültek.
Ez a támadás tragikusan emlékeztet Putyin folyamatos és felháborító kísérleteire, hogy megtörje egy szabad nép akaratát. De Ukrajna népe két és fél éve kitart. Az Egyesült Államok pedig továbbra is kiáll mellettük – többek között azzal, hogy biztosítja a légvédelmi rendszereket, amelyekre szükségük van országuk védelméhez
– idézi az Ukrajinszka Pravda az amerikai elnököt.
„Félreértés ne essék, Oroszország nem fogja megnyerni ezt a háborút. Ukrajna népe fog győzni. És ezen a tragikus napon és mindennap az Egyesült Államok mellettük áll” – jegyezte meg Joe Biden.
Négyre nőtt azoknak a halottaknak a száma, akik az oroszok szerda délelőtti rakétatámadásában vesztették életüket Lvivben, a sebesültek száma már 35 – idézi az Interfax Andrij Szadovit, a város polgármesterét.
Adatai szerint reggel 8 óra 5 perckor 35-en – köztük 5 gyermek – fordultak orvoshoz, több mint 50 ház megrongálódott, továbbá két iskola és két egészségügyi intézmény épülete is megsérült.
Ukrajna azt tervezi, hogy „határozatlan ideig” megtartja az oroszországi Kurszki terület elkobzott területeit, miközben megpróbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt – idézi a The Kyiv Independent Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC Newsnak adott interjúját.
A kurszki hadműveletet a „háború befejezésének egyik szakaszaként” jellemezte, mondván, hogy az Ukrajna második békecsúcsához kapcsolódik.
„Egyelőre szükségünk van rá” – mondta az ukrán elnök, utalva az Oroszországban elfoglalt területekre.
Ukrajna Olekszandr Szirszkij főparancsnok jelentése szerint a behatolás óta több mint 1290 négyzetkilométert és 100 települést tart az ellenőrzése alatt, ráadásul az ukrán katonák állítólag több mint 600 orosz foglyot is ejtettek.
Nincs szükségünk a földjükre. Nem akarjuk az ukrán életmódunkat oda vinni
– hangsúlyozta ugyanakkor Zelenszkij az interjúban, hozzátéve, hogy csak a győzelmi terv részeként diszponálnának a területek felett. A győzelmi tervről elmondta még, hogy azt szeptemberben fogja bemutatni az Amerikai Egyesült Államoknak.
Benyújtotta lemondását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – jelentette be a kijevi parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk, amelyet az MTI adott hírül.
A lemondási kérelmet a törvényhozók hamarosan megvitatják, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban bejelentette, hogy a kormányban átalakítást hajtanak végre. A cél, hogy megerősítsék a kabinetet, valamint Ukrajna számára a szükséges eredményeket elérjék.
Cikkünket teljes egészében itt olvashatja el.
„A békéért dolgozni kell, először tűzszünetre van szükség, csak ez után lehet kidolgozni a konfliktust lezáró béketervet. Aki ezt nem fogadja el, az nincs tisztában a békekötés tudományával” – adta hírül az MTI a miniszterelnök politikai igazgatójának Mandineren megjelent véleménycikkét.
Orbán Balázs többek között arról írt, hogy a békekötés folyamatának tudományos alapjai is vannak, és a múltbéli háborúk adatainak elemzése azt mutatja, hogy egy fegyveres konfliktus első 30 napja után folyamatosan romlik a békekötés esélye, ráadásul ha az államközi háborúk egy évnél tovább húzódnak, akkor jellemzően több mint egy évtizedig is eltarthatnak. Vagyis minél régebb óta zajlik egy háború, annál nehezebb befejezni – fejtette ki Orbán Balázs.
Mint írta, kifejezetten üdvös, ha a háború résztvevői már az első pillanatban hallgatnak a magyar kormány békefelhívására, vagy legalább folytatják a 2022 márciusában megkezdett törökországi tárgyalásokat. Ez a felismerés tovább növeli a béketárgyalások megkezdésének mielőbbi szükségességét, és ez újfent a magyar kormány béke iránti elkötelezettségét igazolja – hangsúlyozta a szerző.
Orbán Balázs azzal zárta véleménycikkét, hogy a magyar álláspont nemcsak érdekeink szerint való, hanem helyes is. A békéhez előbb tűzszünetre van szükség, s csak ez után lehet elkezdeni a konkrét béketerv kidolgozását.
Legkevesebb hat civil megsérült Lvivben kedd éjszaka, az Ukrajna elleni orosz támadásban – jelentette Andrij Szadovij lvvi polgármester.
A The Kyiv Independent információi szerint több robbanás is hallatszott a városban az országos légiriadó alatt. A sebesültek között van egy 10 éves fiú is – tette hozzá Szadovij.
A központi pályaudvar közelében több épület kigyulladt a rakétatámadást követően. A légierő korábban figyelmeztetett drón- és rakétatámadások veszélyére Ukrajna több régiójában, köztük Lviv megyében.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből kiderült, hogy Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 5945 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7796 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az egykori ukrán képviselő, Oleg Carjov az MK-nak arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkijt nem lehet megdönteni az ukrán oligarchák és üzletemberek magánhadseregeivel.
Elmondása szerint az ukrán államfő eltávolította azokat a katonai vezetőket, akik veszélyt jelentenének rá, valamint nincsenek olyan csoportok, akik leváltanák a kormányt és puccsot szervezhetnének.
Nyilatkozatát azután tette, hogy – az orosz lap szerint – kiderült: Julia Timosenko vezeti a Sámsonok nevű bűnözői csoportot, akik részt vesznek az ukrán civilek erőszakos besorozásán.
A Reuters korábbi riportja szerint egyébként Oleg Carjov lett volna annak az orosz bábkormánynak a vezetője, amelyet Ukrajna elfoglalása esetén állítottak volna fel. Mindezt a hírügynökségnek három orosz forrás is megerősítette akkor.