Index Vakbarát Hírportál

Radikális változásra van szüksége Európának, ha nem akar lemaradni a világtól

2024. szeptember 9., hétfő 13:46

Hosszú várakozás után szeptember 9-én bemutatta az Európai Unió gazdaságának versenyképességéről a jelentését Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke. Draghi a jelentéssel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, Európának radikális változásra van szüksége, ha nem akar lemaradni a világgazdaságot jelenleg domináló Egyesült Államoktól és Kínától. Azonban kérdés, az ambiciózus tervéhez lesz-e elég pénz és politikai akarat Európában.

„Az Európai Uniónak jobban koordinált iparpolitikára, gyorsabb döntésekre és jóval több beruházásra van szüksége, ha lépést akar tartani a világgazdaságban az Egyesült Államokkal és Kínával” – többek között erről beszélt szeptember 9-én Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az EU gazdasági versenyképességéről szóló jelentésével kapcsolatban.

A Super Mariónak is becézett Draghi az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel szeptember 9-én mutatta be a csaknem 400 oldalas jelentését, amelyet eredetileg még júniusban terveztek publikálni.

Draghi a sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, ha az EU lépést szeretne tartani a világgazdaság többi szereplőjével, akkor a GDP 5 százalékpontjával kellene növelnie a beruházásokat,

azaz évente 800 milliárd euróval kellene növelni az innovációra költött forrásokat az EU-ban.

Ez egyébként több lenne, mint a második világháború után az európai gazdaságot helyreállító Marshall-segély – az akkor a GDP 1-2 százalékát jelentette.

Draghi elmondta, a jelentésében radikális változásokat javasol, valamint gyors döntésekre és konkrét lépésekre van szükség az EU-ban – elmondása szerint jelentését leginkább a sürgősség és a konkrétság írja le legjobban.

Az egykori olasz miniszterelnök három fő területet határozott meg, ahol előrelépést vár az Európai Uniótól, valamint a tagállamoktól:

Draghi szerint Európa problémája nem az, hogy hiányzik a szaktudás és a tehetség a munkaerőpiacról, hanem hogy ők gyakran elvándorolnak – ezt alátámasztva emlékeztetett, hogy 2008-ban az európai gazdaság unikornisainak számító startupok 30 százaléka hagyta el időközben Európát, és helyezte át működését leginkább az Egyesült Államokba, amin az egykori EKB-elnök szerint változtatni kell.

„Európának olyan helynek kell lennie, ahol az innováció virágzik, különösen a technológia területén” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Draghi.

Az elmondása szerint csaknem 170 javaslatot tartalmazó jelentésével kapcsolatban kijelentette, az Európai Uniónak csökkentenie kell más országoktól való gazdasági, valamint biztonsági függőségét – míg előbbinél konkrét példaként a nyersanyagokat nevezte meg, addig utóbbinál az ellátási láncokat. Szerinte a biztonsági függőséggel kapcsolatban az elmúlt tíz évben rosszabbodott a helyzet az EU-ban.

Draghi a jelentésében lefektetett programok finanszírozását részben újabb közös EU-s hitelfelvétellel oldaná meg,

azonban szerinte ahhoz, hogy ez működjön, jobb koordinációra van szükség az Európai Bizottság és a tagállamok részéről – többek között a gazdasági előírások és versenyképességi törvények lazításával oldaná meg, valamint a döntéshozatali eljárások megreformálásával.

Draghi szerint ahhoz, hogy Európa ne maradjon le az Egyesült Államoktól vagy Kínától, az EU-ban gyorsabb döntésekre lenne szükség. Az egykori olasz miniszterelnök egyszerűsítene az EU-s döntéshozatali eljáráson,

valamint azt javasolta, töröljék el a nemzeti vétókat, ami szerinte gyakran a közös célok és akarat ellen hat.

Draghi mellett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is megszólalt – aki egyébként a közeljövőben prezentálja az Európai Parlamentben a következő ötéves ciklusára az Európai Bizottságának az összetételét.

Von der Leyen szerint a jelentés két alapelvet követ. Egyrészt szerinte a hosszú távú versenyképesség biztosítása az, ha a fosszilis energiahordozóktól a zöldenergiákra tér át Európa, valamint aláhúzta, a versenyképesség javításának kéz a kézben kell járnia a jólét növekedésével, aminek mindenki számára elérhetőnek kell lennie.

A német EB-elnök három konkrét példát is megnevezett, amelyet az általa vezetett Európai Bizottság követne. Egyrészt tiszta, digitális átállásra van szükség, amihez Európának támogatni kell saját iparát – ez szerinte az energiaárakat is csökkentené. Ezenkívül Von der Leyen szerint többet kellene fektetni a tehetségekbe és a technológiába, mivel szerinte a technológiai fejlődés csak akkor működik, ha van, aki tudja működtetni őket. Emellett alapelvként aláhúzta, hogy rugalmasnak kell lenniük, amit szerinte az elmúlt években bizonyítottak a különböző sokkhatások kezelésével.

Sorsfordító megállapítások vagy az asztalfióknak írt jelentés lesz belőle?

Draghi jelentése valóban több ponton is radikális változást hozna az Európai Unió jelenlegi működésébe és gazdaságába, ugyanakkor a legnagyobb kérdés a jelentéssel kapcsolatban az, hogy

lesz-e mögötte politikai akarat?

Ugyan a tagállamok között nagyjából egyetértés van abban, hogy a versenyképességnek prioritásnak kell lennie a következő uniós ciklusban, hiszen például a magyar soros elnökség egyik kiemelt célja is a versenyképességről való tárgyalás, valamint már régóta visszatérő elem az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülésein, az EU-csúcsokon.

Azonban az kérdéses, hogy a tagállamok mennyire akarnak ezen új célokra több pénzt fordítani. Az ún. fukar államok ugyanis eddig is ellenezték a közös kötvénykibocsátásokat, azt csak a legégetőbb esetben támogatták.

Az EU vezető gazdaságai közül Németországban épp szűkül a gazdaság, ami a következő hónapokban még rosszabb lehet, miután a német gazdaságot húzó autógyártók közül a Volkswagen nemrég bejelentette, két németországi gyárát is bezárhatja a csökkenő autóeladások miatt; Franciaországban a túlzottdeficit-eljárás elkerülése miatt Michel Barnier új miniszterelnök vélhetően kiadáscsökkentést javasol az október 1-ig bemutatott 2025-ös költségvetési tervezetében; az új holland kormány pedig nemhogy növelni, de még csökkenteni is szeretné az Európai Uniónak fizetett tagdíját.

Az EU-s döntéshozatali eljárás reformjában pedig már régóta patthelyzet áll fenn, hiszen több tagállam sem akar lemondani a vétó jogáról – többek között az egyik nagy ellenzője épp Magyarország.

Emellett az is a jelentésben foglalt javaslatok végrehajtása ellen szól, hogy Ursula von der Leyen már lefektette elnökségének alapelveit, valamint a bizottságát is összeállította, így a következő öt év politikájának elméletileg nem lesz akkora hatása a Draghi-jelentésnek.

(Borítókép: Mario Draghi, az Európai Központi Bank [EKB] volt vezetője sajtótájékoztatón vesz részt az EU versenyképességéről szóló jelentéséről és ajánlásairól Brüsszelben, Belgiumban 2024. szeptember 9-én. Fotó: Yves Herman / Reuters)

Rovatok