Olaf Scholz német kancellár szerint eljött a pillanat, amikor tárgyalni kell róla, hogy miként lehet hátrahagyni a háborús helyzetet és megkötni a békét – derült ki a ZDF-nek adott interjúból.
Scholz azt mondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel rendkívül őszinte megbeszéléseik voltak, melyek alkalmával egyetértettek abban, hogy
a következő békekonferenciát okvetlenül meg kell szervezni, és azon feltétlenül ott kell lenniük az oroszoknak.
Ezzel együtt a német politikus dátumról vagy határidőről nem beszélt, és egyéb részleteket sem említett.
Tisztelt olvasóink!
Az Index hétfői, az orosz–ukrán háborút követő élő hírfolyama végéhez ért. Ezek voltak a mai nap legfontosabb eseményei:
Köszönjük a figyelmüket! Tartsanak velünk holnap is!
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban található Mamrivka települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A TASZSZ orosz katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy az ukrán csapatok feladták állásaikat az ugyanebben a régióban található Krasznohorivkában. Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója ugyanennek a hírügynökségnek azt mondta, hogy hogy Szvatove és Kupjanszk irányában az orosz erők egyre jobban visszaszorítják az ukrán hadsereget, az Oszkil folyó bal partja mentén mélyen behatolva azok állásaiba.
A hétfői hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben 13-ban, Kurszk megyében pedig háromban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 240.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 11 lőszerraktárt, egy harckocsit, kilenc páncélozott harcjárművet, négy nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, valamint 45 drónt. Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 11 páncélozott harcjárművet veszítettek.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 11 400 embert, 89 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 74 páncélozott személyszállító járművet, 635 páncélozott harcjárművet, 371 gépkocsit, 85 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást – írja az MTI.
Több ország mellé csatlakozott Hollandia, akik szeretnék korlátozni az orosz tisztviselők schengeni övezeten belüli szabad mozgását, valamint az unió területére utazását. Elmondásuk szerint számos orosz diplomata kémfeladatokat lát el, valamint az unió tagjait is megpróbálják szabotálni.
Bővebben itt írtunk a holland kormány döntéséről.
A védelmi minisztérium bejelentette, hogy két új, ukrajnai gyártású gránáttípus rendszeresítését engedélyezte. Az egyik a szovjet F–1 analógja, a másik egy távműködésű kézi támadógránát, amely pedig a szovjet RGD–5 analógja.
Az ukrán gyártású gránátok megfelelnek a modern közelharci fegyverek jellemzőinek. Korábban nem gyártottunk ilyen típusúakat
– fűzte hozzá a tárca az MTI szerint.
Az ukrán fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi hírszerzői tavaly február óta 4035 olyan esetet rögzítettek, amikor orosz csapatok veszélyes vegyi anyagokkal töltött különleges lőszereket vetettek be Ukrajnában, idén augusztusban pedig 447 ilyen eset volt – hozta nyilvánosságra az ukrán hadsereg támogató erőinek parancsnoksága hétfőn a Facebookon.
A parancsnokság részletezte, hogy számos esetben vetettek be ukrán csapatok ellen tömegoszlatásra kifejlesztett K–51 és RG–VO vegyi gránátot, amelyet tilos háborús fegyverként használni. Emellett a feljegyzett esetek többségében azonosítatlan veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lőszereket vetettek be – írja az MTI.
Az Európai Unió egymillió tankönyvvel támogatja az ukrán diákokat az új tanévben, az első adag hétfőn érkezik az ukrán hatóságokhoz – jelentette be az Európai Bizottság.
Az újonnan nyomott könyvekkel immár másfél millióra nő a háború kezdete óta Ukrajnának adományozott tankönyvek száma.
A közlemény szerint az ukrán nyelven íródott informatikai és művészeti tankönyveket tartalmazó csomag összeállításában és leszállításában több uniós ország – Hollandia, Németország és Lengyelország – vett részt. A kezdeményezéssel összhangban az EU támogatja az uniós iskolákban tanuló ukrán menekült gyerekek integrációját is – olvasható a közleményben.
„A bizottság igyekszik megtenni mindent azért, hogy az ukrán diákok folytathassák tanulmányaikat, az orosz agresszor drón- és rakétatámadásai közepette is” – szögezték le. A 2022 februárjában kitört háború kezdete óta Ukrajna-szerte mintegy 3790 iskola rongálódott vagy semmisült meg az uniós közlemény szerint – közölte az MTI.
Orosz drón maradványaira bukkantak a román hatóságok Románia területén, a Tulcea megyei Periprava település térségében – közölte hétfőn a román védelmi minisztérium.
A drónmaradványokat az ukrán határ közelében találták, abban a térségben, ahol vasárnap becsapódási zónát azonosítottak, miután előző éjjel az orosz hadsereg Duna menti ukrán célpontokat támadott.
A román hadsereg, a Román Hírszerző Szolgálat és a belügyminisztérium szakértői már vasárnap elkezdték a településen kívüli lakatlan terület átvizsgálását dróndarabok után kutatva. A megtalált drónmaradványokat szakvéleményezés céljából elszállították.
A minisztérium azt is közölte, hogy egy másik lehetséges becsapódási zónát is azonosítottak Caraorman település térségében, azt is átvizsgálják.
Marcel Ciolacu kormányfő az incidens kapcsán hétfőn úgy nyilatkozott: Románia valós időben reagált, és F–16-os repülőgépekkel figyelemmel követte a helyzetet, mely nem kívánta meg a román fél beavatkozását. „Ha a drónoknak Románia területén lett volna célpontja, természetes, hogy országunk közbelépett volna” – idézte a miniszterelnököt az Agerpres hírügynökség.
Ciolacu provokációnak nevezte az incidenst, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg ily módon teszteli az Ukrajnát környező országok reakcióképességét.
A román védelmi tárca vasárnap jelentette be, hogy vasárnapra virradóra orosz drónt észleltek Románia légterében, és Tulcea megyében lehetséges „becsapódási zónát” is azonosítottak a Duna menti ukrán célpontok ellen végrehajtott orosz támadások nyomán. A hatóságok hajnali 2 óra 20 perckor és 2 óra 40 perckor figyelmeztető üzenetet is küldtek a Ro-Alert rendszeren keresztül a Tulcea és Konstanca megyei lakosságnak. Az észlelés időpontjától hajnali 4 óra 8 percig két román F–16-os vadászgép ellenőrizte és felügyelte a légteret.
A román külügyminisztérium közleményben ítélte el Románia légterének újbóli megsértését, és az ukrán lakosság és civil infrastruktúra elleni sorozatos orosz támadások leállítását, a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartását kérte Oroszországtól – írja az MTI.
A német kormány szerint lehetségesek a tárgyalások Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin között az ukrajnai háború „mielőbbi” befejezésének szükségességéről. Legalábbis ezt állítja Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.
Scholz nem fog habozni, hogy telefonbeszélgetést folytasson az orosz elnökkel, ha alkalmasnak tartja a pillanatot. A világon mindenütt az az érzés uralkodik, hogy ennek a háborúnak minél hamarabb véget kell vetni
– mondta Hebestreit.
A svéd kormány hétfőn bejelentette az Ukrajnának nyújtandó 17. katonai segélycsomagot, amelynek értéke 4,6 milliárd svéd korona (több mint 158 milliárd forint).
A 4,6 milliárd svéd korona értékű csomag kielégíti Ukrajna katonai szükségleteit és cselekvési szabadságot teremt a jövőben
– áll a svéd kormány által kiadott közleményben.
Elmondták, hogy ez a csomag három olyan jelentős hadianyag-beszerzést tartalmaz, amelyek Ukrajna számára különösen fontosak. A mintegy 600 millió svéd korona (20 milliárd forint) értékű beszerzéseket vagy a Svéd Fegyveres Erők vagy a Svéd Védelmi Logisztikai Ügynökség fogja végrehajtani – áll a közleményben.
A svéd segítség 500 millió svéd korona értékű (17 milliárd forint), szárazföldi harcászati célú katonai felszerelést is tartalmaz. Stockholm az új csomagba 70 légvédelmi rakétarendszert is bevont.
Ukrajna korábban páncéltörő fegyvereket és páncéltörő aknákat kért az orosz gépesített egységek elleni hatékonyabb fellépés érdekében, Svédország az új csomagba számos páncéltörő lövedéket és páncéltörő aknát is felvett. Ezenkívül Ukrajna pótalkatrészeket kap a JAS 39 Gripen vadászrepülőgéphez, álcázófelszerelést páncélozott személyszállító járművekhez, 40 milliméteres lőszert a harcjárművekhez, védőmaszkokat és védőfelszerelést a szennyezett környezetben való munkavégzéshez, gránátvetőket lőszerrel, kiképzési felszerelést az ukrán újoncok számára, sisakokat és téli felszerelést.
Ezenkívül Svédország mintegy 500 millió svéd korona értékben tengeri felszerelést biztosít Ukrajnának, többek között hat Combat Boat 90 katonai hajót és két vízre bocsátó pótkocsit.
Tekintettel arra, hogy Ukrajnában nagy az igény a drónok iránt, a segélycsomag további pénzeszközöket tartalmaz a fegyveres erők e téren történő támogatására. Így a tervek szerint 2024-ig mintegy 700 millió svéd koronát (24 milliárd forint) különítenek el az alapokra és egyéb többoldalú kezdeményezésekre.
A ma bejelentett csomaggal együtt Svédország a háború kezdete óta 48,1 milliárd svéd korona (1662 milliárd forint) katonai támogatást nyújtott Ukrajnának – közölte az Ukrinform.
Az ukrajnai konfliktusról szóló tárgyalások helyéről és idejéről könnyű megállapodni, de előbb meg kell érteni, hogy pontosan miről is lesz szó – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután részt vett Oroszország és az Öböl-menti Együttműködési Tanács stratégiai párbeszédének ülésén.
Nem az a kérdés, hogy hol és milyen körben gyűljünk össze, hanem az, hogy miről tárgyaljunk
– mondta az orosz külügyminiszter az aif szerint.
Terrortámadás előkészítésének vádjával a belgiumi Brugge (Bruges) bírósága egy csecsen férfit 15, feleségét pedig nyolc év börtönbüntetésre ítélt.
A 26 éves, Nyugat-Flandriában élő Abubakar S. és a 35 éves Liza M. a vád szerint Antwerpen zsidónegyedében, illetve a városban működő egyik melegbár ellen tervezett – az ügyészség szerint „jól előkészített” – terrortámadásokat, valamint rajtaütést terveztek a helyi rendőrség ellen is.
A pár ellen 2023 tavaszán indult vizsgálat, miután a biztonsági szolgálatok felfedezték, hogy Abubakar S. érdeklődni kezdett az Iszlám Állam terrorszervezet iránt, és a Telegram közösségi oldalon említést tett egy lehetséges terrortámadásról. A férfit egy segítőtársnak ajánlkozó titkos ügynök buktatta le tavaly májusban, fegyvereket kínálva neki.
A bíróság terrorszervezetben való részvétel vádja miatt négy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Abubakar S. testvérét és még egy vádlottat, az ötödik vádlottat pedig felmentette – írja a belga hírügynökség értesülései alapján az MTI.
Kézigránátot dobott egy férfi az emberek közé egy szupermarketnél a közép-ukrajnai poltavai régióban lévő Lubni városában. Hárman megsebesültek, maga a támadó életét vesztette – közölte hétfőn honlapján a Poltavai területi rendőrség, amit az MTI szemlézett.
A közlés szerint a rendőrséget vasárnap éjjel orvosok riasztották a helyszínről. Egy 42, egy 41 és egy 31 éves helyi lakost sebesülésekkel szállítottak a mentők a helyi kórház intenzív osztályára.
A támadó elmenekült a helyszínről. Ezt követően egy második robbanás is hallatszott. A rendőrök átkutatták a környéket, majd holtan találták az elkövetőt, aki vélhetően a robbanástól vesztette életét. A halál okának megállapítására a holttestet igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldték.
A hatóságok megindították a nyomozást az eset okának és körülményeinek kiderítésére.
„Ukrajna mindent megtesz, hogy ne veszítse el Pokrovszkot, és ebben a kurszki hadművelet is segít. Különösen megfosztotta a megszállókat attól a lehetőségtől, hogy manőverezhessenek az egységeikkel” − jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka a CNN-nek adott interjújában, melyben arra is válaszolt, hogy a kurszki hadművelet elterelte-e az orosz erőket Pokrovszk irányából, és hogy Ukrajna elveszítheti-e a várost.
A tábornok szerint az oroszok az elmúlt hat napban egy métert sem haladtak előre, tehát Ukrajna stratégiája működik. Pokrovszk térségében pedig tovább erősítik a védelmet – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szirszkij hangsúlyozta, hogy bár Oroszország nem sok csapatot csoportosított át a Pokrovszki körzetből, egy tengerészgyalogos dandár kivételével, az oroszok nem tudtak úgy manőverezni a tartalékaikkal, mint korábban. Ugyanakkor a támadó akciók intenzitásának csökkenését is regisztrálták.
„Pokrovszk iránya valójában továbbra is a legproblémásabb számunkra. Más irányokban a helyzet stabilabbá vált. Ezért úgy vélem, hogy ezt a stratégiát helyesen választottuk, és meghozza a kívánt eredményt” − összegezte a főparancsnok.
A szlovák kormányfő szerint a holokauszt áldozatairól való megemlékezésnek és az antifasizmusnak kell az oktatás alapját képeznie.
Mindannyian beszélünk a fasizmusról, a nácizmusról, és közben hallgatólagosan toleráljuk, hogy milyen alakulatok vannak Ukrajnában. Teljesen világos, hogy olyan csoportokhoz tartoznak, amelyek ma be vannak tiltva, és veszélyesnek tartjuk őket. Mivel geopolitikai összecsapásról van szó, ezzel senki sem törődik
– mondta a miniszterelnök a szeredi Holokauszt Múzeumban tett látogatása során. Szerinte minden fiatalnak kötelezően el kéne látogatnia egy hasonló múzeumba, hogy lássák, milyen atrocitásokat követtek el a náci és fasiszta rendszerek. Emellett úgy vélte, a világ tele van hazugságokkal, mert annak ellenére, hogy megemlékezünk az áldozatokról, az idő múlásával képesek vagyunk kompromisszumokat elfogadni.
Orbán Viktor kollégája szerint túl hamar aggatják valakire a „fasiszta” jelzőt. „Amint valakinek más a véleménye, rögtön fasisztának bélyegzik. Ezért nem patetikus szólamokkal akarok itt megemlékezni az áldozatokról, hanem cselevésre szólítani” – mondta.
A szlovák miniszterelnök szerint Ukrajnában náci jelzéseket használó csapatok harcolnak – melyek néha úgy is viselkednek, mint az egykori fasiszták. Ezekkel a csoportokkal szemben határozott fellépésre van szükség a nemzetközi közösség részéről.
Fico szerint emellett súlyosabban kellene büntetni azt, ha valaki egy szélsőséges csoport tagjaként bélyegez meg egy másik személyt. Az Új Szó értesülései szerint a második világháború befejezésének jövő évi 80. évfordulóján rendezvényeket tartanak Szlovákia-szerte.
A lengyel elhárítási és kibervédelmi szolgálatok az utóbbi napokban felszámoltak egy, az orosz és belarusz szolgálatok által irányított, Lengyelország destabilizálására törekvő szabotőrcsoportot – közölte hétfői sajtóértekezletén Krzysztof Gawkowski, a digitalizációért felelős lengyel miniszter.
A Tomasz Siemoniak belügyminiszterrel közös sajtókonferencián Gawkowski elmondta: a szolgálatok által felfedett csoportnak „meghatározott céljai voltak”, és „meghatározott helyről irányították”.
Hozzátette: adott esetben a belarusz és orosz szolgálatok célja „egyéni és intézményi zsarolást” lehetővé tevő adathalászat volt, valamint „de facto a kiberháború folytatása” − közölte az MTI.
A POLADA-val kezdődött, amely egy tágabb hírszerzési művelet eleme volt
– utalt Gawkowski arra, hogy augusztus elején, a párizsi olimpiai játékok alkalmával feltörték a Lengyel Doppingellenes Ügynökség (POLADA) adatbázisát. Pawel Olszewski, a digitalizációért felelős miniszterhelyettes akkor orosz és fehérorosz támadásnak minősítette az incidenst.
Krzysztof Gawkowski úgy ítélte meg, hogy a POLADA elleni támadás tapasztalatai alapján a feltörők behatolási csatornákat akartak kidolgozni más lengyel intézményekbe, önkormányzati szervekbe és a nemzetbiztonsággal összefüggő állami cégekbe. Az érintett intézményeket a lengyel hatóságok műveleti eljárás alá vették, és megállították a feltörés folyamatát – közölte.
Leszögezte: a szóban forgó támadások célja Lengyelország „politikai, katonai és gazdasági megbénítása” volt.
Gawkowski azt is közölte: idén az első fél évben több mint 400 ezer kibervédelmi incidenst regisztráltak Lengyelországban, míg tavaly az egész év során 370 ezer ilyen esetet tartottak számon.
Tomasz Siemoniak belügyminiszter felidézte: Lengyelországban januártól több mint tíz személyt vettek őrizetbe szabotázsakciók tervezése miatt. A miniszter utalt a stratégiai lengyel infrastruktúra ellen tervezett akciókra, gyújtogatásokra, amelyek megszervezése – mint mondta – az interneten is nyomon követhető.
Siemoniak megerősítette: a lengyel kormány a múlt héten elfogadta az interneten megjelenő, terrorista jellegű tartalmak elleni küzdelemről szóló tervezetet. Az új előírások az európai uniós szabályozással hoznák összhangba a lengyel jogot.
Érvénytelennek nevezte hétfőn az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) az Oroszország által elcsatolt Krím félszigeten, köztük a Szevasztopol városában rendezett helyi választásokat, kiemelve, hogy a voksolást „ukrán területen rendezték”.
Az EU külügyi szolgálatának szóvivője, Peter Stano arra reagált, hogy a múlt héten különböző szintű választásokat tartottak több tucat orosz régióban, köztük a 2014-ben annektált Krím félszigeten lévő Szevasztopolban.
A krími választások a nemzetközi jognak, az ENSZ alapokmányának, valamint Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi egységének újabb megsértését jelentik
– olvasható a közleményben, amely szerint az eredményeket az EU nem ismeri el jogilag érvényesnek, az orosz vezetésnek, illetve a választások lebonyolítóinak pedig felelniük kell tetteikért.
A közleményben kiemelték: az EU továbbra is Ukrajna részének tekinti a Krím félszigetet, és felszólítja Oroszországot, hagyjon fel az Ukrajna nemzeti és területi egységének aláásására tett erőfeszítéseivel, az ukrajnai háború „egyetlen nyilvánvaló lezárásának” pedig az Ukrajnából történő azonnali orosz csapatkivonást és Ukrajna nemzetközileg megállapított határainak elismerését nevezik – adta hírül az MTI.
„Jelenleg nincsenek nukleáris fegyverek Belarusz területén” − mondta Viktor Jahun ukrán tartalékos vezérőrnagy a Radio NV műsorában.
„Előkészítették a bázist a fogadására. Teljesen készen áll, teljesen felújították. Nincs messze Minszktől. Elég közel van az ukrán határhoz is. Belarusz és orosz őrök is vannak ott. Taktikai atomfegyverekről azonban nem érkezett megerősítés” − részletezte a katonatiszt az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
A CIA információit is kommentálta, miszerint Oroszország 2022-ben atomfegyvereket vethet be, amikor a védelmi erők ellentámadást hajtanak végre. Jahun kifejtette, honnan szereznek információkat a nyugati hírszerző szolgálatok Oroszország ilyen műveletekre való felkészüléséről.
„Szükség van forrásokra abban a környezetben, ahol a nukleáris tudósok dolgoznak, illetve azok körében, akik a stratégiai elrettentő erőknél szolgálnak. Különböző forrásokból kell ellenőrizni, ha egyeznek, akkor az információ objektívnek tekinthető” − tette hozzá Jahun.
Románia és Lettország olyan eseteket vizsgál, amikor orosz drónok zuhantak le, miután megsértették a légterüket − írja a Sky News.
A román védelmi minisztérium közölte, hogy „radarfelügyeleti rendszere azonosította és követte egy olyan drón útját, amely belépett a nemzeti légtérbe, majd Ukrajna felé távozott”.
Két F–16-os vadászrepülőgépet vezényeltek a behatolás megfigyelésére. Közben Lettországban, amely Oroszországgal és szoros szövetségesével, Belarusszal is határos, Edgars Rinkevics elnök az X-en közzétette: kormánya arra törekszik, hogy a NATO közös választ adjon.
Az ilyen incidensek száma növekszik a NATO keleti szárnyán, és közösen kell kezelnünk őket
− írta.
Az orosz hadsereg haditengerészeti és légierőket küld, hogy csatlakozzanak a Kína által a Japán-tengeren és az Ohotszki-tengeren ebben a hónapban tartott gyakorlathoz − jelentette a kínai Hszinhua hírügynökség az ország védelmi minisztériumára hivatkozva a Sky News tudósítása szerint.
A gyakorlatok célja, hogy elmélyítsék „a kínai és az orosz hadsereg közötti stratégiai koordináció szintjét, és fokozzák a biztonsági fenyegetésekre való közös reagálás képességét” − közölte a Hszinhua.
Hszi Csin-ping kínai elnök szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal − Kína orosz olajat vásárol, és úgynevezett „kettős felhasználású” eszközöket és félvezetőket exportál az országba.
Vasárnap az orosz haderő hét ukrán régióban támadott energetikai létesítményeket, köztük Dnyipropetrovszkban, Donyeckben, Zaporizzsjában, Szumiban, Harkivban, Herszonban és Csernyihivben − számolt be az ukrán energiaügyi minisztérium sajtószolgálata, amit megosztott az Ekonomicsna Pravda.
Különösen az alállomásokat és a fogyasztókat áramtalanították Dnyipropetrovszk és Harkiv régiókban a gránát miatt.
Az áramellátást azóta helyreállították. A donyecki régióban több alállomás mellett egy bányát is áramtalanítottak egy bombatámadás alatt. Hetvennégy munkás rekedt a föld alatt, de mindegyiküket sikerült a felszínre hozni.
Az orosz erők ellenőrzésük alá vonták az ukrajnai kelet-donyecki régióban található Memrjk falut − jelentette az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ az ország védelmi minisztériumára hivatkozva a Sky News tudósítása szerint.
A lapnak egyelőre nem sikerült független forrásból ellenőriznie a hírt.
Az orosz erők folyamatosan nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában, és az egész Donbaszt megpróbálják elfoglalni. Jelenleg a keleti régió mintegy 80 százalékát ellenőrzik.
Egy 16 éves lány meghalt a hétvégén a dél-ukrajnai Nikopol városát ért orosz tüzérségi támadás következtében − közölte a régió kormányzója.
Szerhij Liszak a Telegramon megosztott nyilatkozatában arról számoltbe, hogy a mentőszolgálat munkatársai kihúzták a tinédzsert egy megrongálódott épület romjai közül, az életét azonban nem tudták megmenteni − írta meg a Sky News.
Elmondása szerint három másik ember repeszsérüléseket szenvedett, köztük egy 79 éves férfi, akit „közepesen súlyos” sérülésekkel szállítottak kórházba.
A megrongálódott épületek között magánházak is vannak. Mindez azután történt, hogy a hétvégén egy 76 éves nő meghalt, egy másik pedig megsebesült a környéken. A támadásokat követően több tűz ütött ki.
Az orosz hadifoglyoknak többé nincs joguk hazatelefonálni – közölte Dmitro Lubinyec, az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada emberi jogi biztosa az orosz Meduza tudósítása szerint.
Sok vita folyt arról, hogy az orosz hadifoglyok felhívhatják-e oroszországi rokonaikat. Most arról értesültünk, hogy az oroszoknak továbbra is van lehetőségük levelet írni, de telefonálni már nincs joguk
– mondta Dmitro Lubinyec.
E döntés okaként az ukrán hadifoglyokkal szembeni rossz bánásmód eseteinek növekedését említette. Dmitro Lubinyec szerint a telefonálási tilalom nem sérti a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt, mivel a dokumentumban csak a levelezésről van szó.
Az Ukrán Fegyveres Erők friss jelentése szerint a védelmi erők továbbra is veszteségeket okoznak Oroszországnak: vasárnap mintegy 1150 orosz katonát, 26 tüzérségi rendszert és 3 harckocsit semlegesítettek − idézi a vezérkart az Ukrajinszka Pravda.
Az Orosz Föderáció veszteségei az elmúlt 24 órában így 1150 ember, 3 harckocsi, 9 páncélozott harcjármű, 26 tüzérségi rendszer, 33 operatív és taktikai pilóta nélküli légi jármű (UAV), 44 gépjármű, továbbá 2 különleges felszerelés.
Az adatokat a vezérkar frissíti.
Több mint 200 ember van még kórházban a közép-ukrajnai Poltava elleni múlt heti orosz támadás után – írja a Sky News. Volodimir Zelenszkij vasárnap esti beszédében azt mondta, hogy szeptember elejét a „brutális orosz csapások jellemezték”.
Vannak köztük súlyos és nagyon súlyos sérültek is. Köszönöm minden orvosnak és ápolónak, akik mindent megtesznek, hogy minél több ember életét megmentsék
– tette hozzá.
Mint ismert, Oroszország brutális támadást intézett a múlt héten a közép-ukrajnai Poltava városa ellen: egy oktatási intézményre és egy kórházra mértek csapást két ballisztikus rakétával, melynek következtében 49 ember meghalt, 219 pedig megsérült.
A háború kitörése óta már legalább 80 ezren dezertáltak az ukrán hadseregből a frontról − írja a Kárpáti Igaz Szó Ruszlan Horbenko parlamenti képviselő állítása nyomán.
A politikus hozzátette, hogy jelenleg Ukrajnában nincs kapacitás arra, hogy valamennyiüket felkutassák és visszavigyék a frontra.
A CNN problémát feltáró riportjában egy neve elhallgatását kérő parancsnok elmondta, az irányítása alatt szolgáló 800 katona fele meghalt vagy súlyosan megsebesült. A harcmezőn átélt pokoli stresszt nehéz feldolgozni, ezért sokan egyszerűen megszöknek. Az is gond, hogy aki ma a fegyveres erők kötelékében szolgál, nem tudja, mikor szerelhet le, hiszen az ígéretek ellenére a demobilizációról szóló jogszabály a mai napig sem született meg − tájékoztattak.
A főügyészség adatai szerint 2024 első negyedévében már 13 ezren hagyták el önként katonai állomáshelyüket. Nemrég Ukrajnában elfogadtak egy jogszabályt, amely alapján nem jár büntetőjogi felelősséggel, ha valaki először dezertál, de megbánja tettét, és visszatér állomáshelyére. Szó van emellett egy katonai rendőrség létrehozásáról is, amelynek fő feladata éppen a dezertálók felkutatása lenne.
Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka elmondta, hogy mostanra jelentősen csökkent a különbség a lőszerhasználatban a fronton Ukrajna és Oroszország között – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Kormányunk, Ukrajna elnöke és a védelmi miniszter intézkedéseinek köszönhetően sikerült csökkenteni a különbséget az általunk és az ellenség által használt lőszerek között. Az arány egy a kettőhöz, egy a két és félhez. Egy évvel ezelőtt az arány egy a tízhez, egy a hathoz volt
– mondta Szirszkij.
A főparancsnok elismerte, hogy az oroszoknak valóban előnye van a repülőgépek, a rakéták, a tüzérség, a felhasznált lőszerek mennyiségében, valamint a személyi állomány, a harckocsik és a gyalogsági harcjárművek tekintetében.
„De ez minket is motivál. Nem tudunk ugyanúgy harcolni, mint ők, ezért elsősorban a leghatékonyabb megközelítést kell alkalmaznunk, hogy erőinket és eszközeinket a terepviszonyok, a mérnöki struktúrák maximális kihasználásával alkalmazzuk. És a technikai fölényt is ki kell használni” – tette hozzá.
Szeptember 9-én éjjel az orosz csapatok három X−59/69 típusú irányított rakétával támadták Ukrajnát a Kurszki terület légteréből és a megszállt Donyecki területről, valamint nyolc Sahíd típusú drónnal Kurszkból. A légvédelmi erőknek sikerült két X–59/69-es irányított rakétát és 6 támadó drónt lelőniük – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentések szerint hét orosz drón veszett oda Ukrajna területén, továbbá az aktív ellenintézkedések eredményeként az egyik X–59/69 rakéta nem érte el a célját. A légvédelem Kijev, Cserkasz, Szumi és Dnyipro régiókban lőtte le a felsorolt orosz rakétákat és drónokat.
Olaf Scholz német kancellár szerint eljött a pillanat, amikor tárgyalni kell róla, hogy miként lehet hátrahagyni a háborús helyzetet és megkötni a békét – derült ki a ZDF-nek adott interjúból.
Scholz azt mondta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel rendkívül őszinte megbeszéléseik voltak, melyek alkalmával egyetértettek abban, hogy
a következő békekonferenciát okvetlenül meg kell szervezni, és azon feltétlenül ott kell lenniük az oroszoknak.
Ezzel együtt a német politikus dátumról vagy határidőről nem beszélt, és egyéb részleteket sem említett.
Magyarország területére 2024. szeptember 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 13 236 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 16 084 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – adta hírül az MTI.