Elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a török javaslatot, hogy a szembenálló felek tartózkodjanak az energetikai létesítményekre irányuló csapásoktól, ám Ukrajna végül nem ment bele egy ilyen megállapodásba – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára kedden a Rosszija 24 hírtelevízió műsorában.
Sojgu szerint az erről való egyezkedés még a Kurszki régióba történt ukrán betörés előtt folyt.
Törökország felajánlotta nekünk, hogy ne mérjünk csapásokat energetikai létesítményekre, ne mérjünk csapásokat nukleáris létesítményekre, és ne mérjünk csapásokat a kereskedelmi polgári flottára a Fekete-tengeren. Az elnökünk így döntött és azt mondta: »Igen, hadd döntsünk így.« És nagy meglepetés volt számunkra, amikor egy idő után azt mondták az ukrán hatóságok: »Nem, nem, nem, mi nem megyünk bele ebbe a megállapodásba«
– vázolta a helyzetet a volt orosz védelmi miniszter.
Augusztusban a The Washington Post amerikai napilap azt írta, hogy a kurszki ukrán behatolást megelőzően Moszkva és Kijev katari közvetítéssel azt tervezte, hogy „titkos” tárgyalásokat folytat a konfliktus befejezéséről, és megállapodik arról, hogy két hónapig nem támadja egymás energetikai létesítményeit.
A lap szerint Oroszország az ukrán támadás miatt döntött a folyamat leállításáról. Az orosz külügyminisztérium azt közölte akkor, hogy a felek között nem folynak tárgyalások.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy Oroszország továbbra is kész lenne-e tartózkodni az energetikai létesítmények elleni csapásoktól, így válaszolt: „nem volt semmilyen konkrét megállapodás, ez az első dolog. Nehéz most elképzelni, hogy a Kurszk megyében kialakult helyzet tükrében bármilyen megállapodás létrejöhet. De mindezzel együtt számunkra […] az a legfontosabb, hogy elérjük a céljainkat”.
Szergej Sojgu szintén a Rosszija 24-nek nyilatkozva azt mondta, hogy mindaddig semmilyen tárgyalás nem lesz Ukrajnával, amíg csapatait „ki nem dobják” a Kurszki régióból.
Van itt egy nagyon-nagyon lényeges momentum – ez pedig Kurszk. Mi terroristákkal – ők (az ukrán hatóságok – a szerk.) pontosan ennek számítanak – semmilyen tárgyalásokat nem folytattunk, nem folytatunk, és nem fogunk folytatni, mert az a törekvés, hogy nukleáris terrorcselekményt kövessenek el a kurszki atomerőművel szemben, úgy mondanám, nem más, mint a terrorizmus felső foka
– nyilatkozott. Hozzátette: „vagyis megvolt bennük a kívánság és a törekvés, hogy eljussanak oda, és elfoglalják a kurszki atomerőművet. Szerencsére ez nem sikerült.
Szergej Sojgu szerint a kurszki támadással az ukrán fél célja az volt, hogy az orosz fél erőket csoportosítson át a gyakorlatilag ezer kilométeres frontvonalról, ám az orosz fél fokozódó ütemben folytatja a támadást a Donyec-medencében, és naponta átlagosan 28 négyzetkilométert „szabadít fel”, az ukrán hadsereg pedig mintegy kétezer embert veszít halottakban és sebesültekben.
A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz fél augusztus eleje óta ezer kilométernyi területet vont az ellenőrzése alá.
Szergej Sojgu egyúttal méltatta a kínai és a brazil rendezési kezdeményezést, ugyanakkor leszögezte: Oroszország számára ebben az ügyben az a megállapodás a legfontosabb, amit 2022 áprilisában, az isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokon parafáltak. Elmondta, hogy orosz részről dokumentáltak minden olyan katonai csapást, amelyet az ukrán hadsereg 2014 óta polgári célpontokra mért.
Volodimir Zelenszkijt a németországi Ramstein légibázison tájékoztatta az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov és a hadsereg vezetője, Olekszandr Szirszkij a háború jelenlegi állásáról.
Az ukrán elnök videós beszámolójában arról beszélt, hogy a nyugati szövetségesekkel való egyeztetések jól haladnak, azonban a megállapodásokat minél hamarabb végre kell hajtani, „amire szeptemberben szükség van, azt szeptemberben át kell adni csapatainknak. [...] A háború menete közvetlenül függ a logisztika minőségétől és a partnereink által tett ígéretek teljesítésétől” – mondta az elnök.
Szirszkij főparancsnok ma részletes, tisztán katonai jelentést is adott, amely elsősorban a donyecki frontról szólt. Hálás vagyok minden katonának, akik visszaverik az orosz támadásokat
– mondta Zelenszkij. Emellett arról is beszélt, hogy a megszálló erők minél nagyobb részét meg kell semmisíteni, Pokrovszk és Kurahove közelében a lehető legtöbb orosz katonát hatástalanítani kell – írja az Ukrinform.
Egy korábbi, iráni közleményt cáfolva letagadta az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Irán rakétákat szállított volna Oroszországnak – jelentette az iráni média hétfőn.
Egyetlen rakétát sem szállítottak Oroszországba, ez az állítás csupán a pszichológiai hadviselés egyik eszköze. Irán nem támogatja az ukrán–orosz konfliktusban részt vevő egyik felet sem
– idézte az IRCG irányítása alatt álló legnagyobb hazai ipari és fejlesztési vállalat főparancsnokságának helyettes vezetőjét az Ilna iráni hírügynökség.
Az Európai Unió ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a médiajelentésekben szereplő információk hitelesek. „Tisztában vagyunk a szövetségeseink által szolgáltatott hiteles információkkal az iráni ballisztikus rakéták Oroszországba szállításával kapcsolatban” – közölte Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője egy levélváltás során. Hozzátette, hogy a tagállamokkal közösen továbbra is vizsgálják a kérdést, amely megerősítés esetén jelentős pénzügyi növekedést jelentene Oroszország „illegális háborújának” iráni támogatása terén.
Az uniós vezetők korábban egyértelművé tették, hogy ilyen esetben gyorsan, nemzetközi szövetségeseikkel összehangoltan válaszolnak, többek között új és jelentős, Irán elleni korlátozó intézkedésekkel – tette hozzá Stano.
A CNN amerikai hírcsatorna és a The Wall Street Journal amerikai napilap a múlt héten arról számolt be, hogy Irán rövid hatótávolságú rakétákat szállított Oroszországnak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai sajtóhírekre reagálva hétfőn kijelentette: „Nem minden alkalommal felel meg az ilyen jellegű információ a valóságnak.” Azt is mondta, hogy Oroszország folytatja az Iránnal való együttműködést minden területen, beleértve a legérzékenyebbeket is.
Ukrajna a múlt héten jelentette be, hogy a Teherán és Moszkva közötti katonai együttműködés elmélyülése Ukrajna, Európa és a Közel-Kelet számára is fenyegetést jelent, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a nyomást Iránra és Oroszországra.
Az Egyesült Államok pénteken közölte, hogy Irán részéről bármilyen ballisztikus rakéta Oroszországnak történő átadása markáns eszkalációt okozhat az ukrajnai háborúban.
Ezt az álláspontot erősítette meg hétfőn a NATO szóvivője is, aki szerint a védelmi szövetség tud a médiajelentésekről, de arról nem nyilatkozott, hogy ezek megfelelnek-e a tényeknek.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyama. A hétfői legfontosabb történések ezek voltak:
Kövessenek minket ma is!