Index Vakbarát Hírportál

Joe Biden állítólag „hazugnak” és „rohadéknak” nevezte az izraeli miniszterelnököt

Háború a Közel-Keleten – az Index keddi hírösszefoglalója

Vége
2024-10-06T113243Z 2061259777 RC2YEAA9OYUC RTRMADP 3 ISRAEL-PALE

A legfontosabbak

Index
2024.10.08. 21:45
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi percről percre tudósítása a Közel-Keleten zajló történésekről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

  • Itamar Ben Gvir, Izrael nemzetbiztonsági minisztere bejelentette, hogy feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen személy ellen, aki állítólag az egyik vezető tanácsadója nevében levelet küldött, amiben azt követelte, hogy Ben Gvir fényképét helyezzék ki a rendőrőrsökön –  írta meg a Times of Israel hírportál.

    A levél, amelyet állítólag Chanamel Dorfman, Ben Gvir kabinetfőnöke nevében küldtek több rendőrkapitányságra, hamisítványnak minősül, és Ben Gvir irodája hangsúlyozta, „nincs ilyen utasítás”.

    A politikai életben Ben Gvirt már régóta vádolják az izraeli rendőrség politizálásával. Kobi Shabtai, a rendőrség korábbi főnöke, júliusban, búcsúbeszédében kijelentette:

    a rendőrséget nem szabad politikai eszközként kezelni, mert ezzel elveszítjük közjogi legitimitásunkat és létjogosultságunkat.

  • A The Times of Israel közlése szerint a Knesszet képviselőházi bizottsága jelenleg egy törvényjavaslat előkészítésén dolgozik, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy megfoszthassa a terroristákat állampolgárságuktól vagy tartózkodási engedélyüktől, és kitoloncolhassa a terroristák hozzátartozóit. A javaslat a törvényerőre emelkedéshez szükséges második és harmadik olvasatra vár.

    A javaslat értelmében a belügyminiszter felhatalmazást kapna arra, hogy elrendelje egy terrorista hozzátartozójának kitoloncolását, amennyiben az illető előre tudott a terrorista szándékairól, és szimpátiáját fejezte ki egy ilyen akció iránt.

    A bizottság ülésén a főügyészség képviselője hangsúlyozta, hogy a törvény végrehajtásához szükség lenne egy magatartásmintára, amelyet ideiglenes rendelet formájában kellene létrehozni a jelenlegi háború idejére. Ofir Katz (Likud), a bizottság elnöke így fogalmazott:

    Ne a terroristák jogait nézzük, hanem az izraeli temetőket, amelyeket ezek a támadások megtöltenek.

    Katz hozzátette:

    Háborúban állunk, lemészárolnak minket, és nincs elrettentő erőnk velük szemben. Ha a terroristák tudnák, hogy amint elmennek a McDonald’sba Beersebában, és lelőnek egy rendőrnőt, a szüleik később kitoloncolásra kerülnek, talán kétszer is meggondolnák.

    Vasárnap Al-Uqbi, egy beduin izraeli állampolgár megölte Shira Suslik határrendőrtisztet, és megsebesített tíz másikat a Beersheba központi buszpályaudvarán történt lövöldözés során.

    A támadást követően Miri Regev közlekedési miniszter és Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter is felszólított arra, hogy deportálják a terroristák családjait, beleértve azokat is, akik izraeli állampolgársággal rendelkeznek.

  • Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy múlt csütörtökön egy bejrúti légicsapás során Izrael meggyilkolta Hásem Szafieddínt, a Hezbollah tervezett új vezetőjét. A miniszterelnök közölte továbbá, hogy Izrael Szafieddín lehetséges utódját is likvidálta, bár nem nevezte meg, ki lehet az – írta a The Times of Israel.

    Netanjahu angol nyelvű videoüzenetben fordult a libanoni nyilvánossághoz, amelyben elmondta, hogy Izrael sikeresen csökkentette a Hezbollah katonai képességeit.

    Terroristák ezreit számoltuk fel, köztük a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot, valamint helyettesét és annak helyettesét is. A Hezbollah ma gyengébb, mint hosszú évek óta bármikor

    – mondta Netanjahu.

    Üzenetében Netanjahu arra biztatta a libanoni lakosságot, hogy vegyék vissza országukat a Hezbollah irányítása alól, szerinte a libanoni polgároknak most lehetőségük van arra, hogy „visszatérítsék országukat a béke és a jólét útjára”.

    Netanjahu figyelmeztetett, hogy amennyiben a libanoniak nem cselekednek, a Hezbollah továbbra is sűrűn lakott területekről fog harcolni Izrael ellen, az ő kárukra.

    Önök megérdemlik, hogy Libanon visszatérjen a nyugalom napjaihoz; megérdemelnek egy jobb Libanont

    – hangsúlyozta.

    Az üzenet végén Netanjahu felhívást intézett a libanoniakhoz:

    Ne hagyják, hogy ezek a terroristák tovább rombolják a jövőtöket. Álljanak fel, és vegyék vissza az országukat!

    Hozzátette, hogy Libanon felszabadítása a Hezbollah uralma alól lehetőséget adna arra, hogy a libanoni és izraeli gyermekek jövőbeli generációi békében élhessenek, háború és vérontás nélkül.

    A videót alább megtekinthetik: 

  • A menekültszállások túlzsúfoltsága és a kialakult orvoshiány miatt járványveszélyre figyelmeztetett Libanonban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden.

    A jelenleg fennálló helyzettel az akut hasmenéses, a hepatitis A, és számos más […] fertőző megbetegedés gyors terjedését kockáztatjuk

    – jelentette ki Ian Clarke, a WHO libanoni irodájának egyik vezető tisztviselője videokapcsolaton keresztül Bejrútból az ENSZ-szervezet genfi székházában tartott sajtótájékoztatón.

    Az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetést adott ki, hogy Libanonban a rendszerek túlterheltek, öt kórház működése már leállt, négy pedig csak részben üzemel – mondta Clarke.

    Hozzátette, hogy a kórházak bezárására a Libanonban zajló harcok miatt volt szükség: az ott dolgozó orvosok vagy elmenekültek a támadások elől, vagy pedig a helyi hatóságok elrendelték a kórházak evakuálását.

    Ugyanezen a sajtótájékoztatón az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó szervezete, a Világélelmezési Program (WFP) egyik tisztviselője aggodalmát fejezte ki, hogy Libanon képes-e biztosítani az önellátását, tudván, hogy az ország déli részén több ezer hektárnyi termőföld égett le vagy vált elhagyatottá.

    A betakarítás elmaradásával és a termőföldeken elrohadó növények miatt „mezőgazdasági és élelmiszer-termelési szempontból rendkívüli aggodalomra ad okot, hogy Libanon képes-e továbbra is gondoskodni a saját élelmiszer-ellátásáról” – mondta Matthew Hollingworth, a WFP területi igazgatója az MTI tájékoztatása szerint. 

  • A The Times of Israel írása szerint az izraeli hadsereg bejelentette, hogy lerombolta a Hezbollah által épített kisebb alagutat, amely Libanonból több méterre beért izraeli területre. Az alagút hossza 20 méter volt, de nem rendelkezett kijárattal Izrael területén, mivel útja körülbelül 10 méterrel keresztezte az ENSZ által elismert kék vonalat a határ nyugati szektorában, Marwahin libanoni falu közelében, Zar’it izraeli településsel szemben. A hadsereg tájékoztatása szerint az alagút nem fenyegetett egyetlen várost sem.

    Az izraeli hadsereg értékelése alapján a Hezbollah körülbelül két évvel ezelőtt kezdte meg az alagút építését, amelyet az IDF hamar azonosított. Az izraeli hadsereg úgy döntött, hogy inkább megfigyeli az alagút építését, mintsem felfedje a Hezbollah előtt, hogy rendelkezik információval a föld alatti útvonalról.

    A hadsereg néhány hónappal ezelőtt, dél-libanoni rajtaütések során fizikailag is megtalálta az alagutat, de hangsúlyozta, hogy az alagútról már korábban tudott, és a területet teljes mértékben ellenőrzése alatt tartotta. Az IDF csapatai átkutatták az alagutat, ahol fegyvereket, beleértve robbanóanyagot és páncéltörő rakétákat találtak.

    Most, hogy az izraeli hadsereg megerősítette jelenlétét Dél-Libanonban, lehetőséget láttak az alagút lerombolására. Jelenleg nem ismert más alagút, amely Libanonból Izraelbe vezetne.

  • A The Times of Israel hírportál írása szerint az izraeli belügyi parancsnokság szigorúbb intézkedéseket hozott, amelyek korlátozzák az iskolák működését több Haifa környéki városban. 

    Kiryat Ata, Kiryat Bialik, Kiryat Yam és Kiryat Motzkin városokban a legújabb irányelvek szerint nem nyithatnak meg az iskolák. Ezzel szemben Haifában az iskolák nyitva maradhatnak, amennyiben a diákok gyorsan elérhetik a bombabiztos óvóhelyeket.

    A döntés hátterében a Hezbollah kedd reggel végrehajtott támadása áll, melynek során 105 rakétát lőttek ki Haifa térségére. Izrael válaszcsapással reagált az akcióra. 

  • Sikeresen lezárult egy újabb magyar állampolgár kimenekítése Libanonból, ezúttal egy Szerbia vezette evakuációs művelet keretében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

    A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a délutáni órákban landolt Belgrádban az a mentesítő járat, amely egy magyar állampolgárt is kimenekített Libanonból. Az érintettet a repülőtéren a magyar nagykövetség illetékes konzulja és családtagjai várták – írja az MTI.

    Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Libanonban néhány száz magyar ember tartózkodik, közülük 233-an voltak valamilyen módon a bejrúti nagykövetség látókörében, döntő többségük életvitelszerűen él Libanonban. Kiemelte, hogy a kormány már többször felajánlotta az evakuáció lehetőségét a Libanonban tartózkodó magyar állampolgároknak, és két körben evakuációs műveletre is sor került.

    „Augusztus elején összesen tizennyolc embert, köztük 7 kiskorút hoztunk ki a honvédség segítségével, az előző hétvégén pedig Szlovákia közreműködésével segítettük kilenc magyar állampolgár, illetve egy családtag hazajutását” – tájékoztatott.

    „Miután most értesültünk róla, hogy Szerbia is mentesítő járatot indít Libanonba, ismét felajánlottuk a lehetőséget a még ott tartózkodó állampolgárainknak, akik közül egy személy jelentkezett is, hogy el akarja hagyni az országot. Mindenki eljöhetett, aki el akart, mert az evakuációra felajánlott helyek száma rendre meghaladta az ez iránt érdeklődést mutató magyar állampolgárok számát” – szögezte le.

  • Az előző napi hírek szerint Jahíja Szinvár, a Hamász vezetője – aki hetek óta nem kommunikált a külvilággal – egy túszalku ügyében kapcsolatba lépett a közvetítőkkel. Az izraeli Ynet hírportál azonban meg nem nevezett izraeli kormányzati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ezek az információk nem igazak – írja a The Times of Israel.

    Ez nem igaz. Szinvár nem vette fel a kapcsolatot a közvetítő országokkal

    – nyilatkozta a források egyike a portálnak.

    Több izraeli és nemzetközi média is arról számolt be, hogy Szinvár újra kapcsolatba lépett a katari közvetítőkkel, miután az előző hetekben hallgatásba burkolózott. Ez a csend azt a feltételezést keltette, hogy a gázai izraeli csapás során megölhették. 

  • A Norvég Rendőrség Biztonsági Szolgálata (PST) bejelentette, hogy a terrorfenyegetettségi szintet „magasra” emelik, miután aggályok merültek fel a közel-keleti feszültségek fokozódása miatt. A döntést az indokolja, hogy Norvégiában a zsidó és izraeli célpontok különösen veszélyeztetettek a jelenlegi helyzet következtében – írja a The Times of Israel. 

    A PST közleménye hangsúlyozta, hogy a fenyegetettségi szint emelése a közel-keleti eszkaláció számos tényezőjének figyelembevételével történt. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a norvég közösség biztonsága érdekében fokozott óvatosságra van szükség.

  • Bob Woodward amerikai újságíró készülő könyve szerint Joe Biden amerikai elnök súlyos kritikát fogalmazott meg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben 2024 tavaszán. A két vezető közötti viszony különösen feszültté vált, miután az izraeli légicsapások és katonai akciók súlyos következményekkel jártak a Közel-Keleten – írja a The Times of Israel. 

    A könyvben az szerepel, hogy egy áprilisi telefonbeszélgetés alatt Biden megkérdezte Netanjahutól: „Mi a stratégiád, ember?”, majd felkiáltott, hogy „Nincs stratégiád!”.  Később, az izraeli hadsereg Rafah elleni akciójával és a Hezbollah vezetőjének likvidálásával kapcsolatban pedig  Biden állítólag durva szavakkal támadta Netanjahut, „hazugnak” és „rohadéknak” nevezve őt.

    A könyv szerint a Hezbollah parancsnokának, Fuad Shukrnak pár hónapja történt megölése után Biden újabb kritikával illette az izraeli vezetőt, mondván, hogy Izrael nemzetközi megítélése romlik emiatt. Akkor állítólag azt a kérdést szegezte az izraeli miniszterelnöknek (akit a becenevén nevezett a személyes beszélgetésben), hogy „Bibi, mi a f*sz?”.

    Az újságíró azt is leírta, hogy az USA és Izrael közötti feszültség ellenére Biden  elismerte: Izrael visszafogottan reagált az iráni támadásokra, amit sikerként értékelt. Beszámolt arról is, hogy Antony Blinken külügyminiszter korábban Szaúd-Arábiával tárgyalt Izrael kapcsolatainak normalizálásáról, ahol a palesztin kérdés is terítékre került. Azon a találkozón a szaúdi koronaherceg állítólag azt mondta: csak akkor normalizálhatók a kapcsolatok Izraellel, ha létrejön egy palesztin állam. 

  • Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) 98. hadosztálya összegezte a dél-libanoni hadműveletek egy hetét.  Csapataik több mint 200 Hezbollah-tag halálát okozták, számos alagutat és fegyvert semmisítettek meg az izraeli határ melletti falvakban – írja a The Times of Israel.

    Ez az elit egység, amely ejtőernyősökből és kommandósokból áll, a 7. páncélos dandárral és a Yahalom harci mérnöki egységgel együtt foglalta el Libanon déli részét, amikor szeptember 30-án megkezdődtek a hivatalos szárazföldi hadműveletek.

    Az IDF tájékoztatása szerint a hadosztály számos alagutat rombolt le, és több száz fegyvert talált a határhoz közeli falvakban, melyeket a Hezbollah Észak-Izrael megtámadására szánt. Katonai források szerint a hadosztály több mint 100 tonna robbanóanyagot használt fel a Hezbollah föld feletti és alatti telephelyeinek megsemmisítésére.

    Bár a hadosztály – amely korábban hónapokig harcolt a Hamász ellen Gázában – elismeri, hogy a Hezbollah más jellegű ellenfél, mint a Hamász, úgy vélik, nem feltétlenül erősebb. A Hezbollah sokkal szervezettebb harci erőként van jelen, főként föld felett tevékenykedik, szemben a gázai terrorcsoport alagutas taktikáival. Emellett a Hezbollah fejlettebb fegyverekkel és erősebb erődítésekkel rendelkezik.

    A hadosztály szerint a Hezbollahnak ugyan van fölénye, és sikeres hadműveleteket hajt végre, de a közelmúlt eseményei rámutatnak a harc kockázataira is. A múlt héten az Egoz kommandós egység hat tagja vesztette életét a Hezbollah ügynökeivel vívott heves harcban, míg további három ejtőernyős különböző incidensekben halt meg ugyanazon a napon.

  • Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy Dan Goldfus és Dado Bar Kalifa főtiszteket vezérőrnagyi rendfokozatba léptetik elő, mielőtt új vezérkari szerepkörökbe lépnének – írta a The Times of Israel.

    Dan Goldfus a 98. hadosztály korábbi parancsnoka, akit a Északi Hadtest és a Manőverező Hadtest következő vezetőjévé neveztek ki. Bar Kalifa, a 36. hadosztály volt parancsnoka pedig a Személyzeti Igazgatóság élére kerül.

    Az IDF tájékoztatása szerint a két tiszt a következő hetekben veszi át új feladatkörét.

  • A The Times of Israel írása szerint a 2023. október 7-én, a Hamász által végrehajtott terrortámadás ünneplésével vádoltak meg egy arab–izraeli nőt, akinek Itamar Ben Gvir, a belügyekért felelős nemzetbiztonsági miniszter rendelte el letartóztatását.

    A nő letartóztatását a rendőrség a közrend megzavarására alkalmas magatartás gyanújával indokolta.

    Ám sokan arra figyelmeztetnek, hogy a letartóztatás valószínűleg a TikTok-poszt félreértelmezésén alapult.

    A Názáreti Magisztrátusi Bíróság három nappal meghosszabbította a nő őrizetét. A letartóztatott nő – aki állítólag pedagógusként dolgozik – egy videóban a Betty Boop című dalra táncolt egy iskolában. A videó alján az „On This Day – 7/10/23” (Ezen a napon – 2023/10/07) felirat található –a hatóságok szerint ez utalt arra, hogy a nő a Hamász támadását ünnepelte.

    A rendőrség Tamra városában rajtaütést hajtott végre a nő otthonában, valamint a hatóságok egy fényképet is közzétettek, amelyen a nő bekötött szemmel ül egy rendőrautóban. A rendőrség kijelentette, hogy „továbbra is fellép a közrend megzavarására alkalmas magatartások ellen”, és hogy zéró toleranciát alkalmaz a terrorizmus támogatóival szemben. Ben Gvir ezt megerősítette, amikor az X platformon közzétett egy üzenetet, melyben azt írta:

    Zéró tolerancia az uszítókkal és a terrorizmus támogatóival szemben.

    A nő ügyvédje bírósági dokumentumokban azt állította, hogy a videót 2023. október hetedikén, a reggeli órákban töltötte fel, mielőtt tudomást szerzett volna a délen történt eseményekről, és hogy nem állt szándékában megzavarni a közrendet vagy terrorizmusra uszítani.

    A közösségi média felhasználói és újságírók is kétségeket fogalmaztak meg a rendőrségi intézkedés legitimitásával kapcsolatban. A Fake Reporter oknyomozó szervezet megállapította,

    hogy a nő közösségimédia-fiókjában nem volt politikai vagy nacionalista tartalom, és később posztolt a hetedikei támadás egy áldozata miatti szomorúságáról is.

    Emellett kiemelték, hogy a videó, amelyet közzétett, egy népszerű TikTok-tánctrend része volt, és a dátum említése is csak annyit jelentett, hogy a videót újra megosztották – pontosan egy évvel az első közzététel után – az „On this day” (Ezen a napon) funkció használatával.

    A rendőrség így nem terrorizmusra való uszítás, hanem a „közrend megzavarása” gyanújával tartóztatta le a nőt. Amit Aisman államügyész nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a rendőrség kikerülte a kötelezettségét, miszerint előzetes engedélyt kellene kérnie az ügyészségtől a uszításról szóló nyomozásokhoz, amikor egy enyhébb vád alapján letartóztatta a nőt.

    Az államügyészség válaszában megjegyezte: a közzétett események fényében nem világos, miért döntött a rendőrség a gyanúsított megbilincselése és bekötött szemmel történő előállítása mellett.

  • Jichák Goldknopf, Izrael lakásügyi minisztere és az Egységes Tórai Judaizmus párt vezetője azzal fenyeget, hogy megakadályozza a 2025-ös állami költségvetés elfogadását, ha a következő három hétben nem szavazzák meg az ultraortodox férfiak katonai szolgálat alóli mentességét biztosító törvénytervezetet – közölte a The Times of Israel hírportál.

    A Behadrei Haredim ultraortodox hírportál szerint Goldknopf a kabinet tagjait figyelmeztette, hogy a kormány október 31-i ülésén a költségvetés nem kerülhet napirendre, amíg a sorozási törvényt nem fogadják el. A miniszter állítása szerint a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, tisztában van ezzel a helyzettel.

    Ez az ultimátum röviddel azután érkezett, hogy Netanjahu korábban ígéretet tett Goldknopfnak: amikor a Knesszet október végén újra összeül, felgyorsítják a törvény elfogadását. Goldknopf már korábban is jelezte, hogy nem fogja támogatni a költségvetést, ha a mentességi törvényt nem hozzák meg.

    A költségvetés elfogadásának elmaradása komoly következményekkel járna, ugyanis ez a kormány bukásához vezethetne.

    Az ultraortodox férfiak katonai szolgálat alóli mentessége régóta vitatott kérdés Izraelben. Idén nyáron a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint nincs jogi alapja annak, hogy a haredi férfiakat mentesítsék a katonai behívó alól. A törvénytervezet jelenleg a Knesszet külügyi és védelmi bizottsága előtt van, amelynek elnöke, Yuli Edelstein (a Likud párt képviselője), kijelentette, hogy csak akkor fogadják el a törvényt, ha a törvényhozók széles körű egyetértésre jutnak.

    Edelstein a héten egy konferencián kifejtette, hogy a bizottsága által elfogadandó törvény valószínűleg nem elégíti majd ki teljesen egyik felet sem, de „jó törvény” lenne, amely segíthetne az IDF számára szükséges további erők mozgósításában.

  • A The Times of Israel hírportál közlése szerint Lindsey Graham, amerikai republikánus szenátor felszólította Szaúd-Arábiát és Izraelt, hogy az év végéig lépjenek diplomáciai kapcsolatba. Figyelmeztetett arra, hogy a következő amerikai kormányzat valószínűleg nem lesz képes elegendő támogatást biztosítani egy ilyen megállapodáshoz.

    A Biden-kormányzat jelenleg közvetítést folytat egy, a két ország közötti normalizációs megállapodás érdekében. Ennek keretében amerikai biztonsági garanciákat nyújtanának Szaúd-Arábiának, amely ország kulcsfontosságú szereplő az Öböl-térségben.

    Graham, aki közel áll Donald Trump volt elnökhöz, kijelentette:

    Ha Biden elnök alatt sikerül megállapodni, a szenátus nagy eséllyel jóváhagyja egy amerikai–szaúdi védelmi szerződés megkötését, hasonlóan ahhoz, amit Japánnal és Ausztráliával kötöttünk.

    Szeptember 18-án Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg kijelentette, hogy az ország nem ismeri el Izrael létezését, amíg nem jön létre egy palesztin állam. Ez egyértelmű változás a korábbi állásponthoz képest: februárban három, a Reuters által idézett forrás szerint Szaúd-Arábia hajlandó lett volna elfogadni Izrael egyszerű politikai elköteleződését a palesztin állam létrehozása iránt, még formális kötelezettségvállalás nélkül is, hogy elérjék a védelmi paktum jóváhagyását az amerikai elnökválasztás előtt.

    A Biden-kormányzat azzal próbálja rávenni Szaúd-Arábiát Izrael elismerésére, hogy biztonsági garanciákat és segítséget ajánl fel Rijádnak egy polgári célú nukleáris program kialakításához. Emellett támogatják a palesztin állam létrehozásának újraindítását is. Azonban a Gázai övezetben kialakult konfliktus bizonytalanná tette a tárgyalások további alakulását.

  • Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint az izraeli légierő több, a Hezbollah által használt rakétavetőt is sikeresen megsemmisített. Ezeket a rakétavetőket a libanoni terrorszervezet a Haifa elleni nagyszabású támadáshoz használta, aminek során 105 lövedéket lőttek ki az izraeli városra – írta a The Times of Israel.

    Az IDF tájékoztatása szerint az izraeli légicsapások Dél-Libanonban további Hezbollah-célpontokat, köztük épületeket és páncéltörő rakéták indítóállásait is elérték. 

    Az éjszaka folyamán az izraeli haderő csapást mért egy fegyverraktárra és egy másik Hezbollah-bázisra Bejrútban. Továbbá tegnap este egy dróncsapás célba vett egy iskolát a dél-libanoni Tayr Harfa településen, ahol a Hezbollah ügynökeit észlelték.

  • Joáv Gallant védelmi miniszter szerint a Hezbollah egy magas rangú tisztségviselője, Haszhem Szafieddine, aki a terrorcsoport meggyilkolt vezetője, Haszan Naszrallah utódjának szánták, valószínűleg életét vesztette a múlt heti bejrúti támadás során.

    A Hezbollah egy vezető nélküli szervezetté vált, Naszrallahot likvidálták, és valószínűleg az utódját is eltávolították. Ez drámai hatással van mindenre, ami a régióban történik. Jelenleg nincs, aki döntéseket hozzon, és nincs, aki cselekedjen

    – nyilatkozta Gallant az IDF Északi Parancsnokságán tett látogatása során.

    Hozzátette, hogy a Hezbollah tűzereje is súlyos csapásokat szenvedett el.

    Az általunk végrehajtott akciókat az egész Közel-Keleten figyelemmel kísérik. Amikor a libanoni füst eloszlik, Iránban rá fognak jönni, hogy elvesztették a legértékesebb eszközüket, ami nem más, mint a Hezbollah

    – tette hozzá.

  • Palesztin-párti, Izrael-ellenes aktivisták célba vették az Allianz német pénzügyi szolgáltató cég brit irodáit, és vörös festékkel kenték le azokat, tiltakozva a cégnek az Elbit Systems izraeli védelmi céggel való kapcsolata miatt – írja a The Times of Israel.

    A Palestine Action az X közösségimédia-platformon vállalja a felelősséget a tiltakozásért, és azt állítja, hogy a tüntetők az éjszaka folyamán megtámadták az Allianz 10 irodáját az Egyesült Királyságban, és „elfoglalták” a biztosító brit központját a Londontól délre fekvő Guildfordban.

    Biztosítás nélkül az Elbit nem tudna működni Nagy-Britanniában

    – áll a Palestine Action bejegyzésében, amelyben az Allianzot „Izrael legnagyobb fegyvergyártó cégének befektetőjeként és biztosítójaként” jellemzi.

  • Joe Biden amerikai elnök azt tervezi, hogy szombaton Berlinben találkozik Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetőivel, hogy a közel-keleti és az ukrajnai konfliktusokról tárgyaljanak – írja a The Times of Israel egy német kormányzati forrásra hivatkozva.

    Ezt követően Joe Biden, Olaf Scholz, Emmanuel Macron és Keir Starmer a Ramsteinben található amerikai légitámaszpontra utazik, ahol az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyalnak, és amelyen Volodimir Zelenszkij elnök és más vezetők is részt vesznek.

    A szombati megbeszélésekre Joe Biden október 10-én kezdődő háromnapos németországi állami látogatása közben kerül sor, aminek keretében várhatóan Frank-Walter Steinmeier elnökkel is tárgyalásokat folytat.

  • Boris Johnson szerint Izraelnek „olyan csoportokkal kell szembenéznie, amelyek ki akarják irtani azt és a zsidó népet” – írja a Sky News

    A volt miniszterelnök azt mondta, aggódik, hogy a világot az a veszély fenyegeti, hogy „elfelejti a teljes borzalmat és gonoszságot, amit Izraellel szemben elkövettek” a tavaly október 7-i Hamász-támadásokkal. 

    Élénken emlékszem arra, hogy láttam, ahogyan az események kibontakoztak, és láttam, hogy a Hamász mit tett teljesen ártatlan emberekkel. És úgy gondolom, hogy soha nem szabad elfelejtenünk, hogy még mindig vannak ártatlan túszok, akiket fogva tartanak Gázában

    – mondta. Hozzátette, hogy „a szívünk vérzik a gázai emberekért, ahogyan a libanoniakért is vérzik, de végső soron Izraelnek olyan csoportokkal kell szembenéznie, amelyek ki akarják irtani Izraelt és a zsidó népet”.

    A támadásban mintegy 1200 embert öltek meg, 251-et pedig túszul ejtettek.

    Arra a kérdésre, hogy mit gondol Benjamin Netanjahuról, azt mondta, hogy az izraeli miniszterelnök napirendje az ország biztonsága. „Teljesen érthető, hogy bármelyik izraeli miniszterelnök lépéseket akar tenni annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy ilyen atrocitás újra megtörténjen” – fogalmazott.

  • A Hezbollah katonái az izraeli csapatok által okozott csapások ellenére visszaszorították az izraeli szárazföldi behatolásokat – írja a Sky News.

    Naim Qassem televíziós beszédében elmondta, hogy a Hezbollah képességei a hetek óta tartó harcok után is sértetlenek. 

    Hozzátette, hogy az Irán által támogatott csoport támogatja a tűzszünet biztosítására irányuló erőfeszítéseket, de további részleteket nem közölt a teljesítendő feltételekről. 

    Az izraeli erők a múlt hét óta Libanon belsejében tevékenykednek, de a határon túl a Hezbollahhal már egy éve tűzváltást folytatnak. 

  • Az Emirates közölte, hogy a mai napon törli az Iránba érkező és az onnan induló járatait – írja a The Times of Israel.

    A légitársaság közlése szerint továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a térségben kialakult helyzetet, és kapcsolatban áll az illetékes hatóságokkal a fejleményekkel kapcsolatban.

  • A Gázai övezetben megölték a Hamász három harcosát, akik részt vettek a tavaly október 7-i, Izrael elleni támadásokban – írja a Sky News.

    Az Izraeli Védelmi Erők a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy szeptember 30-án csapást mértek egy olyan parancsnoki és irányítóközpontra, amelyet a Hamász terrortámadások megtervezésére és végrehajtására használt. 

    Közölték, hogy a támadásban több fegyveres meghalt, köztük Muhammad Rafa'i. 

    Azt állították, hogy ő részt vett az október 7-i, a dél-izraeli Kfar Aza és Nahal Oz városokban elkövetett támadásokban, valamint az izraeli csapatok elleni egyéb terrortevékenységekben.

    Egy másik, október 1-jén a Gázai övezet déli részén, Rafahban végrehajtott műveletben további két fegyveres, Muhammad Zinon és Basel Ahras halt meg.

  • Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő újságíróknak elmondta, hogy az Egyesült Államok elvárja Izraeltől, hogy úgy támadja a Hezbollahot Libanonban, hogy az a civileket védje – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

    „Támogatjuk, hogy célba vegyék a Hezbollahot. De természetesen elvárjuk, hogy a Hezbollahot úgy vegyék célba, hogy az megfeleljen a nemzetközi humanitárius jognak, és minimalizálja a polgári áldozatok számát” – mondta Matthew Miller.

    Arra a kérdésre, hogy az izraeli hadsereg ezt eddig megtette-e, Miller szerint ez soha nem az a kérdés, amire itt egy átfogó következtetéssel tudna válaszolni. „Mint tudják, az egyes csapások értékelése szükséges ahhoz, hogy ilyen jellegű következtetéseket vonhassunk le” – fűzte hozzá.

  • A Hezbollah az éjszaka újabb rakétákat lőtt ki Észak-Izraelre – írja a BBC. A csoport azt állítja, hogy az észak-izraeli Dishon és Daltonban lévő izraeli tüzérségi állásokat vette célba rakétatűzzel, valamint rakétákat lőtt ki az ellenséges erők gyülekezésére Jir'onban, egy másik településen Izrael északi részén, a libanoni határ közelében.

    Korábban az éjszaka a Hezbollah nyugatabbra lévő izraeli településeket vett célba. Hétfőn a Hezbollah azt állította, hogy célba vett egy katonai támaszpontot Tel-Aviv közelében, és Izrael középső részén is károkat jelentettek. Az IDF szerint a Hezbollah összesen mintegy 190 rakétát lőtt ki a területére hétfőn.

  • Az izraeli hadsereg Dél-Libanonba küldte első tartalékos hadosztályát – írja a Sky News.

    Az Izraeli Védelmi Erők egy Telegram-üzenetben közölte, hogy a 146. hadosztály korlátozott, helyi és célzott műveleteket kezdett végrehajtani a térségben. A közlemény szerint az egység egy másik dandárral és további erőkkel együtt fog működni, hogy leleplezze és felszámolja a terrorista-infrastruktúrát. 

    Tegnap a 146. hadosztály megkezdte korlátozott, helyi és célzott műveleti tevékenységét a Hezbollah terrorista célpontjai és infrastruktúrája ellen Délnyugat-Libanonban. Az első tartalékos hadosztály, amely Dél-Libanonban tevékenykedik a Hezbollah ellen az északi térségben folyó műveletek részeként

    – írja a hadsereg. 

    A közlemény szerint az egység az elmúlt évben védelmi tevékenységet folytatott Izrael északnyugati, Libanonnal közös határán. „Védelmi regionális dandárként is szolgált, erőit a Gázai övezetben, Júdeában és Szamáriában is bevetették” – tette hozzá az IDF. 

  • Naftali Bennett volt miniszterelnök arra szólítja fel Izraelt, hogy mérjen csapást az iráni atomprogramra, amely szerinte „sötét árnyékot vet a jövőnkre”. Mindeközben  katonai vagy hírszerzési célpontok elleni lehetséges támadásokról is érkeztek jelentések, válaszul Teherán múlt heti ballisztikusrakéta-támadására – írja a The Times of Israel.

    Most először van lehetőségünk arra, hogy fellépjünk Irán ellen anélkül, hogy szörnyű és tűrhetetlen reakciótól kellene tartanunk. A terrorizmus és gyilkosság iráni rendszere most először lepleződik le és válik sebezhetővé

    – mondja Bennett, utalva Teherán megbízottjainak, a Hezbollah és a Hamász-terrorcsoportoknak a gyengeségére.

  • Az IDF új zárt katonai övezetet vezetett be a libanoni határon, Rosh Hanikra, Shlomi, Hanita, Adamit és Arab al-Aramshe települések területén – írja a The Times of Israel.

    A hadsereg szerint a lépés egy újabb értékelést követően történt, tekintettel a Dél-Libanonon belüli szárazföldi műveletekre. Ez a negyedik zárt katonai zóna, amelyet az északi határon vezettek be azóta, hogy az IDF a múlt héten megkezdte szárazföldi hadműveleteit Libanonban.

    A parancs megtiltja a civileknek, hogy elhagyják azokat a területeket, ahol az izraeli hadsereg tevékenykedik, beleértve a libanoni falvakkal szembeni izraeli területeket, ahol harcok zajlanak.

    Az elmúlt napokban az IDF több libanoni határ menti településre is kiterjesztette a Hezbollah elleni szárazföldi hadműveleteit.

  • Az egy éve tartó konfliktusban úgy tűnik, hogy a zsidó állam nem tud visszatérni azokhoz a keretekhez, amelyek mentén korábban próbálta fenntartani a biztonságát. Egyre erősebb az a hit, hogy a kérdésnek kizárólag a katonai oldalát kell nézni.

    Cikkünket az alábbi linken olvashatja el.

Rovatok