Zsoldosként már eddig is harcoltak külföldiek Oroszország mellett, most azonban a háború kitörése óta először egy külföldi ország hivatásos katonái jelentek meg a fronton, hogy támogassák Vlagyimir Putyin birodalmi törekvéseit: katonai források szerint több tucat észak-koreai katona vesz részt az ukrajnai harcokban.
Észak-koreai katonai mérnökök jelentek meg Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein, hogy segítsenek Oroszországnak ballisztikus rakétákkal célba venni az országot – írja a The Guardian, hozzátéve, hogy az Ukrán Fegyveres Erők már többükkel is végzett.
Ukrán források szerint jelenleg is több tucat észak-koreai katona van az orosz vonalak mögött, elsősorban olyan csapatokban, amelyek „a KN–23 rakéták indítórendszereit támogatják”.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető még tavaly utazott Oroszországba, ahol Vlagyimir Putyinnal egy titkos fegyverüzlettel erősítette meg egyre mélyülő kapcsolataikat. Phenjan lőszerszállítmányai létfontosságúak voltak ahhoz, hogy az orosz erők a nyáron előrenyomulhassanak a Kelet-Ukrajnában vívott kíméletlen háborúban. Egyre világosabbnak tűnik azonban, hogy a megállapodás túlmutatott a hadianyag-szállításon.
Dél-koreai és ukrán tisztviselők szerint a múlt héten egy ukrán rakétacsapás halálos áldozatai között észak-koreaiak is voltak, amikor Donyeck közelében oroszok által megszállt területet érte ukrán rakétacsapás. Nem volt világos, hogy katonai mérnökökről vagy más erőkről volt-e szó.
Ugyan zsoldosként már eddig is harcoltak külföldiek Oroszország mellett, az észak-koreai katonák megjelenéséig egyik külföldi kormány sem küldött egyenruhás csapatokat Ukrajnába Moszkva háborújának támogatására.
Kim Jonghjon dél-koreai védelmi miniszter a héten Szöulban arról beszélt a képviselők előtt, hogy „nagy valószínűséggel” észak-koreai tiszteket vezényeltek az oroszok mellé harcolni, ráadásul már többen meg is haltak közülük az ukrán támadások eredményeképpen. További részleteket azonban nem közölt.
Andrij Kovalenko, az ukrán dezinformációellenes központ vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy meghalt néhány észak-koreai katona. Szerdán az ukrán hadsereg már észak-koreai lőszereket semmisített meg egy, az ukrán határtól csaknem 100 kilométerre fekvő Brjanszki területen lévő fegyverraktár ellen intézett csapás során.
Mint a lap írja, az ukrajnai háborúhoz való csatlakozás lehetőséget ad Észak-Koreának arra, hogy fegyvereket teszteljen, harci tapasztalatokat szerezzen csapatai számára, és erősítse tekintélyét erős nemzetközi szövetségesénél.
Észak-Korea számára – amely számos lövedéket és rakétát szállított Oroszországnak – létfontosságú, hogy megtanulja, hogyan kell kezelni a különböző fegyvereket, és valós harci tapasztalatokat szerezzen. Ez lehet akár az észak-koreai katonák küldésének egyik mozgatórugója is, hogy változatos tapasztalatokhoz és háborús kiképzéshez jussanak
– mondta az AFP hírügynökségnek Lim Eulcsul, a szöuli Távol-keleti Tanulmányok Intézetének professzora.
Bár az észak-koreai rakéták és lövedékek rendkívül rossz minőségűek és megbízhatatlanok, mégis kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy az orosz ágyúk könyörtelenül tüzeljenek Ukrajna jobban képzett és motivált hadseregére.
Egy ukrán forrás arról beszélt, hogy becslések szerint idén Phenjan biztosította a harctéren használt nagyobb kaliberű lőszerek mintegy felét, ami számokban több mint 2 millió lőszert jelent. Emellett KN–23-as rakétákat is biztosított, amelyeket tavaly télen több tucatnyi csapás során használtak Ukrajna-szerte. Több hónapos szünet után idén júliustól ismét bevetésre kerültek ezek a rakéták.
A KN–23 egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, amelyet először 2019-ben teszteltek, és az orosz Iszkander–M rakétákhoz hasonlítják. Úgy vélik, hogy 500 kilogrammos robbanófejet hordozva körülbelül 450 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik.
Moszkva és Phenjan tagadta a fegyvereladásokat, még akkor is, amikor az elmúlt hónapokban nyilvánosan ünnepelték a kapcsolatok elmélyülését. A Kreml csütörtökön „újabb álhírként” utasította vissza az észak-koreai csapatok ukrajnai állomásoztatását.
A lap emlékeztetett, hogy Kim Putyinnak küldött születésnapi üzenetében „legközelebbi bajtársának” nevezte az orosz elnököt, aki júniusban állami látogatást tett Észak-Koreában. Ekkor a két vezető kölcsönös segítségnyújtási megállapodást írt alá.
A rakétákért és más katonai eszközökért cserébe Észak-Korea vélhetően orosz segítséget kér kémműhold-programjához, amely az elmúlt két évben kínos kudarcokat szenvedett el.
Nem világos azonban, hogy Oroszország meddig hajlandó elmenni az érzékeny katonai technológia megosztásában az Ukrajnában nyújtott folyamatos észak-koreai támogatásért cserébe.
Az ENSZ Phenjan ballisztikusrakéta- és nukleárisfegyver-programjait célzó több évtizedes szankciói után megpróbálja erősíteni kapcsolatait Oroszországgal és Kínával a „nyugati hegemónia és imperializmus” elleni szövetség részeként. A stratégia meghozta gyümölcsét, ugyanis márciusban Phenjan nagy örömére Oroszország – vétóját felhasználva az ENSZ Biztonsági Tanácsában – gyakorlatilag véget vetett annak, hogy az ENSZ felügyelhesse a szankciók megsértését. Az oroszok gesztusát Észak-Korea nyilvánosan üdvözölte.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Kim Dzsongun 2018. szeptember 9-én. Fotó: Api / Getty Images)