Ukrajna szövetségesei úgy érzékelik, hogy Volodimir Zelenszkij elnök már rugalmasabb megközelítésre is hajlandó lenne, amikor arról beszélnek, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak – írta a Bloomberg hírügynökség.
Mint fogalmaztak, az ukrán vezető a nyilvánosság előtt ezen a héten megerősítette Kijev fő követeléseit a háború befejezésével kapcsolatban, beleértve az orosz erők teljes kivonását az általuk megszállt összes területről és Ukrajna NATO-tagságát. Zelenszkij a nyilatkozatban ismét kizárta az ukrán szuverenitásról vagy területről való „alkudozást”.
Mivel azonban Ukrajna a háború harmadik teljes teléhez közeledik, a nyugati támogatás a lanyhulás jeleit mutatja, és a konfliktus vége nem látszik,
ukrán tisztviselők zárt ajtók mögött jelezték: készek elismerni, hogy a végjátéknak előbb-utóbb el kell jönnie
− mondták a Bloombergnek névtelenséget kérő NATO-beli források.
Az amerikai tisztviselők arra kérték Kijevet, hogy dolgozzon ki egy ütemtervet arról, hogy mire van szüksége a jövő évig, beleértve a katonai felszereléseket, az ipari fejlesztési segélyt és a pénzügyi támogatást − mondta egy, a megbeszéléseket ismerő tisztviselő. Zelenszkij elmondta, hogy a terv pontos részleteit a szövetségesekkel folytatott konzultációk befejezése után hozza nyilvánosságra (ez az a tervezet, amelyet Ukrajna „győzelmi tervként” emlegetett a közelmúltban).
„Felkérjük partnereinket, hogy határozzák meg, hogyan képzelik el ennek a háborúnak a végét, Ukrajna helyét a globális biztonsági architektúrában, és azokat a közös lépéseket, amelyekkel ezt a háborút a végkifejlet felé irányíthatjuk” – mondta Zelenszkij még hétfőn.
Mint a Bloomberg írta, az biztos, hogy a nyilvánosság előtt senki sem tért ki kifejezett engedményekre. Zelenszkij határozottan elutasította, hogy területátadásról beszéljenek. Az ukrán kormány a múlt héten tagadta, hogy Andrij Szibiha külügyminiszter „területi kompromisszumokról” tárgyalt volna a múlt havi ENSZ-találkozókon.
A szövetségesek mégis egyre nagyobb nyomást gyakorolnak egy konkrétabb terv kidolgozására, amely figyelembe veszi, hogyan érhet véget a két és fél éve tartó háború.
A harctéren kialakult patthelyzet, a Nyugat feszített költségvetése és mindenekelőtt a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetele együttesen arra késztetik a szövetségeseket, hogy alaposabban megvizsgálják a konfliktus tárgyalásos úton történő befejezését.
Mivel Kijev még nem fedte fel tervének minden részletét, az egyik tisztviselő úgy vélte, hogy az ukrán tisztviselők a stratégiai kétértelműség egy olyan elemével élnek, amely teret ad nekik a további mozgáshoz.
A jövőbeni tárgyalások központi eleme Ukrajna NATO-tagsága lesz. A kérdés megosztja Ukrajna szövetségeseit. Joe Biden amerikai elnökre nyomás nehezedik, hogy kifejezett meghívást intézzen Kijevhez a szövetséghez való csatlakozásra − mondták a források.
És bár valószínűtlen, hogy az amerikai elnök ezt megtenné, egy ilyen ajánlatot a Kreml bevonásával folytatott tárgyalások potenciális ütőkártyájának tekintenek.
Az egyik forrás elmondta, hogy mivel Oroszország a NATO-tagságot nem tartja esélyesnek, nem világos, hogy milyen formulával lehetne minden felet a tárgyalóasztal köré ültetni.
Kamala Harris demokrata elnökjelölt nem kívánt nyilatkozni arról, hogy megválasztása esetén támogatná-e Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit, de kijelentette, hogy Kijevnek részt kell vennie a Vlagyimir Putyinnal a folyamatban lévő konfliktus befejezéséről folytatott tárgyalásokon.
Donald Trump eközben ígéretet tett arra, hogy hamarosan véget vet a háborúnak, ha visszatér a Fehér Házba, és nem feltétlenül Kijev feltételei szerint. Az európai szövetségesek úgy látják, hogy egy második Trump-elnökség veszélybe sodorja az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli amerikai segélyeket.
(Borítókép: Egy ukrán katona a Donyeck régióban, Ukrajnában 2024. október 7-én. Fotó: Maciek Musialek / Anadolu / Getty Images)