Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy „elrettentő nukleáris gyakorlatokat” hajtanak végre cirkáló és ballisztikus rakéták indításával – írja az Ukrajinszka Pravda.
Putyin szerint a gyakorlatokra „a növekvő geopolitikai feszültségek, az új külső fenyegetések és kockázatok megjelenése” miatt kerül sor. Szerinte „Oroszország számára fontos, hogy modern stratégiai erőkkel rendelkezzen, amelyek folyamatosan készen állnak a harci bevetésre”.
Putyin azt állítja, hogy „a nukleáris triász továbbra is Oroszország szuverenitásának garanciája”, és „a nukleáris fegyverek lehetővé teszik Oroszország számára a paritás és az erőegyensúly fenntartását a világban”.
Emellett kijelentette, hogy az orosz nukleáris arzenál felszereltsége modern fegyverekkel elérte a mintegy 94 százalékot.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter számolt be arról Putyinnak, hogy „gyakorolták az ellenséges atomcsapásra válaszul végrehajtandó nagy erejű nukleáris csapást”. Valerij Geraszimov, a fegyveres erők vezérkari főnöke beszámolt a lebonyolítás menetéről, Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pedig pontosította, hogy az eddigi manőverek rendszeres és tervezett eseménynek számítanak – írja a RIA.
Az ukránok többsége a Telegram- és a YouTube-csatornákat tekinti a fő információforrásnak – írja a Kárpát Igaz szó.
Az említett két platformon kívül a televíziós adásokat, a szemtanúk beszámolóit és az állami hatóságok hivatalos oldalait és közösségi oldalait is olvassák, hogy megbízható és ellenőrzött információkat szerezzenek az ukrajnai eseményekről.
A felmérésről Olekszij Antipovics, az egyik legnevesebb ukrán közvélemény-kutató intézet, a Rating Szociológiai Csoport vezetője beszélt az Ukrinformnak.
A legtöbb állhírt és dezinformációt terjesztő oldalnak a Messengert nevezték meg első helyen, de a Facebookról és az Instagramról is hasonló véleménnyel voltak. Antipovics hozzátette, hogy az ukránok csaknem 90 százaléka véli úgy, hogy az Ukrajnában terjedő dezinformáció súlyos problémát jelent.
A román védelmi minisztérium (MAPN) törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek elfogadása lehetővé tenné, hogy az ország hatékonyabban védekezzen a légterét megsértő drónok ellen, és adott esetben lelője azokat – közölte az MTI.
Amennyiben a törvény hatályba lép, a román légteret megsértő robotrepülők berepülése esetén a katonai parancsnok elrendelheti a légi jármű irányításának átvételét, vagy ha ez nem lehetséges, akkor annak megállítását vagy megsemmisítését.
A tervezet a pilóta által irányított légi járművekre is kiterjed: legvégső esetben ezekre is tüzet nyithat a hadsereg, ha azok romániai célpontokat támadnak, vagy román légtérből támadnak az ország határain kívüli célpontokat, illetve ha támadásra készülnek, vagy ha nem engedelmeskednek, agresszív magatartást tanúsítanak. Az elfogók ilyen esetekben előbb figyelmeztető, majd megsemmisítő tüzet nyithatnak a román légteret megsértő repülőre.
Az ukrajnai háború kezdete óta több esetben zuhantak le – akár több tíz kilométernyire a határtól – román területen az ukrán légvédelem által lelőtt orosz drónok, az utóbbi napokban pedig több esetben a Fekete-tenger felől érkező, a szárazföld fölé mélyen berepülő, azonosítatlan légi célpontok miatt riasztották a román vadászgépeket.
Helyi lakosoktól származó információk szerint eddig már több mint háromezer észak-koreai katonát vezényeltek képzésre az oroszországi kurszki területre – tette közzé az MTI az ukrán különleges erők égisze alatt működő Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ) nyomán.
A közlemény szerint az észak-koreai katonákat különböző gyakorlótereken képzik tovább, főleg az éjszakai órákban. Velük együtt érkeztek a gyakorlóterekre a kommunista ország nagykövetségének munkatársai, akik fordítóként dolgoznak, illetve figyelik a katonák viselkedését.
Egyelőre nem tudni pontosan, mikor küldik a KNDK-ból érkezett katonákat közvetlenül a harci övezetbe, azaz meddig tart képzésük a kurszki régióban. A katonák tartózkodási helye azonban ismert
– tudatta a CNSZ.
Magyarország területére 2024. október 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 5131 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4176 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Oroszország éjjel megtámadta Harkiv Osznovjanszkij kerületét, legalább négy ember meghalt – írja a The Kyiv Independent. A támadásban egy ház megsemmisült, 19 másik, valamint négy autó pedig megrongálódott.
A mentők további áldozatok, köztük gyerekek után kutatnak, akik még mindig a romok alatt rekedhettek
– közölte Oleh Szinihubov regionális kormányzó.
A támadás helyi idő szerint hajnali 3 óra körül történt, a csapást irányított bombával hajtották végre.
Órákkal a legutóbbi támadás előtt, október 28-án este egy orosz FAB–500-as bomba csapódott be Harkiv belvárosában, megrongálva a Derzhprom nevezetes épületét és megsebesítve kilenc embert.
Ismét Harkiv ellen indítottak támadást az oroszok hétfőn este – írja az Ukrajinszka Pravda.
A város központját irányított légibombákkal támadták meg. J elenleg hat sérültről tudnak. Találat érte a Derzhprom nevű épületet is, ami az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
A Harkivi terület kormányzója, Oleg Szinegubov arról számolt be, hogy a támadásban több épület megrongálódott, köztük lakóházak, irodaépületek és a regionális kórház is.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!