Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy Ukrajnának az általunk biztosított fegyvereket nemcsak arra kellene használnia, hogy a „nyilakat” megállítsa, hanem arra is, hogy az „íjászokat” eltalálja, és remélem, hogy ebben a tagállamok is egyet fognak érteni – fogalmazott Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
Josep Borrell szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalási kísérletekre azzal válaszolt, hogy nagyon súlyos támadást indított az ukrán polgári infrastruktúra, különösen a villamosenergiai ellen.
Tehát nem úgy tűnik, hogy hajlandó tárgyalni. Éppen ellenkezőleg
– mutatott rá, hozzátéve, hogy lejáró mandátuma keretében utolsó felhívása a tagállamok külügyminisztereihez az lesz, hogy „legyenek egységesebbek, vegyék fel a harcot, és gyorsabban hozzanak döntéseket”.
„Oroszország nem állítja le a háborút, míg ők hezitálnak. Minden alkalommal, amikor döntéseket hoztunk Ukrajna támogatása érdekében, túl sokáig tartott. Az ukrán népnek több támogatásra van szüksége. Ezt a támogatást meg kell adnunk, abba kell hagynunk a vitatkozást, és gyorsabban kell cselekednünk” – mondta az uniós főképviselő az MTI beszámolója szerint.
Arra a kérdésre válaszolva, mi a véleménye arról, hogy Olaf Scholz német kancellár múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel, Borrell úgy fogalmazott, „nem tudom, hogy Scholz kancellár miről beszélt Putyin elnökkel, de biztos vagyok benne, hogy a beszélgetés az ő részéről Ukrajna további támogatásának keretében történt”. „Nekem az a feladatom, hogy továbbra is támogassam Ukrajnát. Semmi más. Bárki is tárgyaljon bárkivel, nem bánom, nem érdekel” – jelentette ki.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésének résztvevői hétvégi budapesti kongresszusuk zárónyilatkozatában reményüket fejezték ki, hogy az ukrajnai és az izraeli háború mielőbb véget ér, majd jelezték, hogy együtt éreznek a háborúk áldozataival és különösen féltik a helyi magyar kisebbség tagjait.
A szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében a magyar kormány migrációval kapcsolatos politikáját helyeselve tudatta, hogy nyugat-európai tapasztalataik a tömeges korlátlan bevándorlásról igazolják azt.
Közölték, hogy támogatják a szülőföldjükön, a Kárpát-medencében tömbben élő őshonos magyar közösségek területiautonómia-igényét, ugyanakkor fontosnak tartják a személyi elvű, kulturális autonómia biztosítását a szórványban élőknek is.
Beszámolóikban a felszólalók úgy fogalmaztak, hogy szervezeteik nyitottak és befogadják a Nyugat-Európába érkező magyarokat. Egyúttal megelégedéssel tapasztalták, hogy egyre többen, gyermekes családok is költöznek vissza Magyarországra és az egész Kárpát-medencébe. A közleményben megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, és gratuláltak utódjának, Nacsa Lőrincnek.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4237 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5187 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az Egyesült Államok regnáló elnöke, Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai fegyverekkel csapjanak le Oroszország területén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokáig lobbizott a lehetőségért, most azonban az Egyesült Államok Észak-Koreának is üzen a döntéssel.
Arról, hogy a terv szerint hol és milyen eszközzel hajthatja végre az első mélységi támadását Ukrajna, ide kattintva olvashat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!