Joe Biden amerikai elnök kormánya sürgeti Ukrajnát, hogy módosítsa a sorkötelezettségről szóló törvényt, hogy már a 18 évnél fiatalabb férfiak is besorozhatóak legyenek, valamint gyorsítsa fel a fegyveres erők létszámának bővítését – írta az Associated Press hírügynökség szerdán a Biden-kormányzat egyik névtelenséget kérő tisztviselőjére hivatkozva.

Információk szerint a Fehér Házból hamarosan távozó demokrata kormányzat szorgalmazza, hogy Ukrajna 25-ről 18 évre csökkentse a behívási korhatárt, hogy bővítse a hadköteles férfiak körét. A tisztviselő szerint Ukrajna jelenlegi helyzetének „tiszta matematikája” az, hogy több csapatra van szüksége a háború folytatásához.

Az értesülések alapján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aggodalmakkal néz szembe más nyugati szövetségesek részéről, akik szerint Ukrajna kihívása inkább a személyzeti hiányban, mintsem a fegyverhiányban rejlik. Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy Ukrajna bár jelentős mennyiségű amerikai fegyvert kapott, de továbbra is gondokkal küzd a harctéren, a nehézségeket a mozgósítással kapcsolatos problémákra vezette vissza.

Nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években – jelentette ki Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén.

Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen

– hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. Szerinte „lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció”. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.

Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát. Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek ezt azonban nem minősítenék az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné célját.

Kahl szerint a magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”. A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet:

Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni.

A lehetséges forgatókönyvek között említett Kahl például egy rövid támadást a norvégiai Spitzbergák ellen, vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá az MTI szerint.

Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.