November 30-án megszűnik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN), valamint Oroszország és Belarusz közötti együttműködési megállapodás – írja az Ukrinform.
Az együttműködés felmondása reakció Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójára. A szervezet tagállamainak döntése elsősorban az orosz tudományos intézményekkel való együttműködést érinti. Ugyanakkor a CERN-nel kötött egyéb megállapodások alapján dolgozó orosz tudósokkal való kapcsolatok folytatódnak.
Ma mintegy 350, a CERN-nel együttműködő tudós tartozik orosz kutatóintézetekhez, de többségük nem Genfben él.
A CERN szerint az orosz tudósok hiánya „érezhető” lesz, de a szervezet képes lesz kompenzálni ezt a veszteséget. Oroszország soha nem volt tagország, csak különleges megfigyelői státusszal rendelkezett, nem járult hozzá a CERN éves költségvetéséhez, és nem volt szavazati joga sem. A belorusz tudósok száma is csekély volt.
A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai alapkutatási központja. Genf közelében található, részben Svájcban, részben Franciaországban. Itt az anyag szerkezetének kutatását végzik a Nagy Hadronütköztető segítségével. A CERN a World Wide Web szülőhelye is.
A szervezetnek összesen mintegy 3 ezer alkalmazottja van. A CERN kísérleteiben 110 országból mintegy 17 ezer meghívott tudós vesz részt, de többségük más intézetek laboratóriumaiban és más országokban dolgozik.
Az uniós tagállamok állampolgárai szerint továbbra is az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió előtt – derült ki az Európai Bizottság által pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára.
Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat.
Az Ukrajnának nyújtandó uniós pénzügyi támogatással a válaszadók 68 százaléka ért egyet. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.
„A csatatéren rosszul állnak a dolgok, de 2022 első hónapjaiban még rosszabbnak tűnt a helyzet” – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.
Ugyanakkor szerinte Ukrajnának most megvannak az eszközei és eszközei ahhoz, hogy „megfordítsa a dolgok menetét és megváltoztassa a dolgok alakulását”.
De ha ez így megy tovább, elveszítjük a háborút
– véli a diplomata.
Kuleba szerint általában az a kérdés a legnehezebb, hogy a Nyugat miért nem tesz semmit.
„Amit utálok az európai és amerikai szakértőkkel folytatott beszélgetéseim során – és a „utálom” szót nem szoktam használni –, az az, hogy mindenki azt kérdezi, hogy Ukrajna mit hajlandó tenni, mit hajlandó elfogadni. Én pedig azt mondom: srácok, először arra a kérdésre keressétek meg a választ, hogy Putyin mit hajlandó elfogadni. Mert innen ered a háború” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Dmitro Kuleba továbbá úgy véli, hogy Ukrajna szerencsés volt, hogy 2022-ben Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke.
Mert ha valaki más lett volna, sokkal rosszabbul jártunk volna. Joe Biden szívügye Ukrajna. De az elméjét a hidegháború logikája alakította. Nem beszélhestz vele Ukrajna NATO-tagságáról. Nem beszélhetünk vele a nukleáris fegyverekről. Mert ez az, ami irritálja őt
– összegzett Dmitro Kuleba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!