Oroszország 740 400 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 30-án az Ukrajinszka Pravda híradása szerint.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt napon elszenvedett több mint 1700 fős veszteségét.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9463 harckocsit, 19 355 páncélozott harcjárművet, 30 431 járművet és üzemanyagtartályt, 20 909 tüzérségi rendszert, 1253 rakéta-sorozatvető rendszert, 1019 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 792 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített a háború kezdetet óta.
Az uniós tagállamok állampolgárai szerint továbbra is az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió előtt – derült ki az Európai Bizottság által pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára.
Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat.
Az Ukrajnának nyújtandó uniós pénzügyi támogatással a válaszadók 68 százaléka ért egyet. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.
„A csatatéren rosszul állnak a dolgok, de 2022 első hónapjaiban még rosszabbnak tűnt a helyzet” – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.
Ugyanakkor szerinte Ukrajnának most megvannak az eszközei és eszközei ahhoz, hogy „megfordítsa a dolgok menetét és megváltoztassa a dolgok alakulását”.
De ha ez így megy tovább, elveszítjük a háborút
– véli a diplomata.
Kuleba szerint általában az a kérdés a legnehezebb, hogy a Nyugat miért nem tesz semmit.
„Amit utálok az európai és amerikai szakértőkkel folytatott beszélgetéseim során – és a „utálom” szót nem szoktam használni –, az az, hogy mindenki azt kérdezi, hogy Ukrajna mit hajlandó tenni, mit hajlandó elfogadni. Én pedig azt mondom: srácok, először arra a kérdésre keressétek meg a választ, hogy Putyin mit hajlandó elfogadni. Mert innen ered a háború” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Dmitro Kuleba továbbá úgy véli, hogy Ukrajna szerencsés volt, hogy 2022-ben Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke.
Mert ha valaki más lett volna, sokkal rosszabbul jártunk volna. Joe Biden szívügye Ukrajna. De az elméjét a hidegháború logikája alakította. Nem beszélhestz vele Ukrajna NATO-tagságáról. Nem beszélhetünk vele a nukleáris fegyverekről. Mert ez az, ami irritálja őt
– összegzett Dmitro Kuleba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!