Egyre több úgynevezett háborús turista utazik Ukrajnába, hogy saját szemével lássa az invázió okozta pusztítást. A háborús övezetekbe, például Irpinybe vagy Harkivba irányuló, „fekete turizmusnak” nevezett túrák azonban etikai kérdéseket is felvetnek – hívta fel a figyelmet az Unian ukrán hírügynökség.
Egy svájci kiadvány szerint mintegy tucatnyi ukrán cég kínál „háborús túrákat” Ukrajnába. A túrákat főként Kijevbe és annak elővárosaiba szervezik, az áruk 150 és 250 euró (61–103 ezer forint) között mozog.
Ugyanakkor az ilyen túrákból származó nyereség egy része a hadsereghez kerül, Dmitrij Nyikiforov, az egyik utazási cég társalapítója szerint. Eközben kollégája, egy másik túrázócég munkatársa, Szvetozar Mojszejev arról biztosít, hogy az ilyen túrák „nem a pénzről, hanem a háború emlékeiről szólnak”, és elsősorban oktatási értékkel bírnak.
Olyanok, mint egy vakcina, amely megakadályozza, hogy ilyesmi még egyszer megtörténjen
– jelentette ki.
Eközben egyes utazási irodák több ezer euróért szinte a háborús övezetbe viszik ügyfeleiket. Nick Tan az Egyesült Államokból például 2024 júliusában Harkivba repült, amely 20 kilométerre van a frontvonaltól, és folyamatosan bombázzák.
„Csak látni akartam, mert úgy gondolom, hogy a nyugati életünk túl kényelmes és könnyű” – mondja a 34 éves férfi, aki egy New York-i technológiai cégnél dolgozik.
A kiadvány szerzői megjegyzik, hogy ez a hozzáállás furcsának tűnik a lerombolt városok lakói számára, akik még mindig állandó veszélyben élnek. „Nemrég egy Sahíd drón zuhant le 300 méterre a házamtól. Nem vágytam arra, hogy ilyesmit tapasztaljak. De ha az emberek akarják, akkor ez az ő joguk” – jegyezte meg az 52 éves Ruszlan Szavcsuk.
Ugyanakkor egy helyi tanács képviselője azt mondta, hogy a helyiek többsége egyetért a „fekete turizmussal”, bár vannak ellenzői is. „Miért jönnek ide? Miért akarják látni a mi szomorúságunkat?” – kérdezték egyes ukránok a turistáktól.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Ügynökség vezetője, Mariana Oleskiv viszont felveti a háborús turizmus etikai kérdéseit, ezért az ügynökség speciális továbbképzéseket készít az idegenvezetők számára.
Bár a háború kitörése óta az Ukrajnába irányuló turistaáradat összeomlott, és ma már főként az üzleti utazókra korlátozódik, az ukrán idegenforgalmi ágazat már készül a háború utáni időszakra, például az Airbnb és a TripAdvisor utazási szolgáltatásokkal kötött szerződésekkel.
„A háború felhívta a figyelmet Ukrajnára, most már legalább mindenki ismeri az országunkat” – állítja Oleskiv.
Az uniós tagállamok állampolgárai szerint továbbra is az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió előtt – derült ki az Európai Bizottság által pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára.
Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat.
Az Ukrajnának nyújtandó uniós pénzügyi támogatással a válaszadók 68 százaléka ért egyet. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.
„A csatatéren rosszul állnak a dolgok, de 2022 első hónapjaiban még rosszabbnak tűnt a helyzet” – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.
Ugyanakkor szerinte Ukrajnának most megvannak az eszközei és eszközei ahhoz, hogy „megfordítsa a dolgok menetét és megváltoztassa a dolgok alakulását”.
De ha ez így megy tovább, elveszítjük a háborút
– véli a diplomata.
Kuleba szerint általában az a kérdés a legnehezebb, hogy a Nyugat miért nem tesz semmit.
„Amit utálok az európai és amerikai szakértőkkel folytatott beszélgetéseim során – és a „utálom” szót nem szoktam használni –, az az, hogy mindenki azt kérdezi, hogy Ukrajna mit hajlandó tenni, mit hajlandó elfogadni. Én pedig azt mondom: srácok, először arra a kérdésre keressétek meg a választ, hogy Putyin mit hajlandó elfogadni. Mert innen ered a háború” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Dmitro Kuleba továbbá úgy véli, hogy Ukrajna szerencsés volt, hogy 2022-ben Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke.
Mert ha valaki más lett volna, sokkal rosszabbul jártunk volna. Joe Biden szívügye Ukrajna. De az elméjét a hidegháború logikája alakította. Nem beszélhestz vele Ukrajna NATO-tagságáról. Nem beszélhetünk vele a nukleáris fegyverekről. Mert ez az, ami irritálja őt
– összegzett Dmitro Kuleba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!