Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Rozdolne és Vorovszke települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint. Rozdolje az orosz erők által ostromlott Kurahove várostól délnyugatra, Vorovszke pedig délkeletre fekszik. Az orosz katonai tárca a héten korábban további egy-egy donyecki és harkivi település „felszabadításáról” adott hírt.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a külügyminisztérium moszkvai diplomáciai akadémiáján megtartott pénteki előadásában azt mondta,
bizonyítottan több mint hetven ország állampolgárai harcolnak „zsoldosként” az ukrán fegyveres erők oldalán.
Közölte, hogy az orosz hatóságok el kívánják érni a büntetőjogi felelősségre vonásukat. A Krím legfelsőbb bírósága kémkedés címén pénteken 17 évi fegyházra ítélt egy ukrán állampolgárságú jaltai lakost. A tárgyalást zárt ajtók mögött folytatták le.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint november 23. és 29. között az orosz fegyveres erők egy tömeges és 32 csoportos csapást mértek légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiiparra, az ezt ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, tengeri és légi drónokat gyártó műhelyekre, fegyverarzenálokra és egyéb katonai raktárakra. A beszámoló említést tett Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két és a Neptun hajóelhárító rakétarendszer egy indítóállásának megsemmisítéséről is.
Az összefoglaló szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 97 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint az említett időszakban több mint 12 500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 34 pedig megadta magát, közülük 17-en az oroszországi kurszki régióban. Pénteki bejelentés szerint a harcoló felek kiszolgáltatták egymásnak elesett katonák holttesteit: Oroszország 502, Ukrajna pedig 48 katona maradványait adta át.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napban az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 29 tábori lőszerraktárt, három HIMARS és két MRLS sorozatvető-indítóállást, húsz harckocsit és 61 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú rakétát, tíz amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 15 francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 353 repülőgép típusú drónt.
Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 340 katonát veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 36 600 embert, 223 harckocsit, 158 gyalogsági harcjárművet, 123 páncélozott személyszállító járművet, 1201 páncélozott harcjárművet, 1056 gépkocsit, 305 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást. Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem 47 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőtt le hat régió felett – 29 drónt Rosztov megye, nyolcat a Krasznodari terület felett, hármat-hármat Belgorod, Brjanszk és Voronyezs megye, egyet pedig a Krím légterében. A rosztovi régió Kameszki járásában dróntámadás nyomán tűz ütött ki egy meg nem nevezett ipari létesítményében. A lángok elfojtására 109 embert és 38 műszaki eszközt vezényeltek ki.
Az uniós tagállamok állampolgárai szerint továbbra is az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió előtt – derült ki az Európai Bizottság által pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára.
Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat.
Az Ukrajnának nyújtandó uniós pénzügyi támogatással a válaszadók 68 százaléka ért egyet. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.
„A csatatéren rosszul állnak a dolgok, de 2022 első hónapjaiban még rosszabbnak tűnt a helyzet” – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.
Ugyanakkor szerinte Ukrajnának most megvannak az eszközei és eszközei ahhoz, hogy „megfordítsa a dolgok menetét és megváltoztassa a dolgok alakulását”.
De ha ez így megy tovább, elveszítjük a háborút
– véli a diplomata.
Kuleba szerint általában az a kérdés a legnehezebb, hogy a Nyugat miért nem tesz semmit.
„Amit utálok az európai és amerikai szakértőkkel folytatott beszélgetéseim során – és a „utálom” szót nem szoktam használni –, az az, hogy mindenki azt kérdezi, hogy Ukrajna mit hajlandó tenni, mit hajlandó elfogadni. Én pedig azt mondom: srácok, először arra a kérdésre keressétek meg a választ, hogy Putyin mit hajlandó elfogadni. Mert innen ered a háború” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Dmitro Kuleba továbbá úgy véli, hogy Ukrajna szerencsés volt, hogy 2022-ben Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke.
Mert ha valaki más lett volna, sokkal rosszabbul jártunk volna. Joe Biden szívügye Ukrajna. De az elméjét a hidegháború logikája alakította. Nem beszélhestz vele Ukrajna NATO-tagságáról. Nem beszélhetünk vele a nukleáris fegyverekről. Mert ez az, ami irritálja őt
– összegzett Dmitro Kuleba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!