Az oroszok 39 százaléka úgy véli, hogy „a nukleáris fegyverek bevetése indokolt lehet” Oroszország ukrajnai háborújában – idézte Alekszej Levinson, a Levada Center orosz független közvélemény-kutató szervezet szociokulturális kutatási osztálya vezetőjének szavait a The Kyiv Independent.
Levinson a Levada Központ novemberben végzett közvélemény-kutatását idézte. A felmérés eredményeit még nem hozták nyilvánosságra.
Ez és korábbi felmérések szerint az elmúlt hónapokban fokozatosan nőtt azoknak a száma, akik támogatják Oroszország esetleges nukleárisfegyver-használatát.
Oroszország többször is nukleáris fenyegetéseket intézett Ukrajna és a Nyugat ellen azóta, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte Ukrajna elleni háborúját, de a fenyegetések nem váltak valóra.
Putyin esetleges nukleáris csapásról szóló beszédei azonban fokozatosan ahhoz vezetnek, hogy növekszik azon oroszok aránya, akik szerint ez elfogadható, sőt erkölcsileg indokolt
– mondta Levinson a konferencián.
A Levada Központ felmérései szerint a júniusi 52 százalékról novemberre 45 százalékra csökkent a nukleáris fegyverek bevetését ellenző oroszok aránya.
A Levada Központ által a háború alatt végzett közvélemény-kutatások szerint az oroszok állandó és elsöprő többsége támogatja Putyint, és úgy gondolja, hogy az ország jó úton jár, miközben folytatja az Ukrajna elleni agresszív háborút.
Az uniós tagállamok állampolgárai szerint továbbra is az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió előtt – derült ki az Európai Bizottság által pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára.
Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat.
Az Ukrajnának nyújtandó uniós pénzügyi támogatással a válaszadók 68 százaléka ért egyet. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.
„A csatatéren rosszul állnak a dolgok, de 2022 első hónapjaiban még rosszabbnak tűnt a helyzet” – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.
Ugyanakkor szerinte Ukrajnának most megvannak az eszközei és eszközei ahhoz, hogy „megfordítsa a dolgok menetét és megváltoztassa a dolgok alakulását”.
De ha ez így megy tovább, elveszítjük a háborút
– véli a diplomata.
Kuleba szerint általában az a kérdés a legnehezebb, hogy a Nyugat miért nem tesz semmit.
„Amit utálok az európai és amerikai szakértőkkel folytatott beszélgetéseim során – és a „utálom” szót nem szoktam használni –, az az, hogy mindenki azt kérdezi, hogy Ukrajna mit hajlandó tenni, mit hajlandó elfogadni. Én pedig azt mondom: srácok, először arra a kérdésre keressétek meg a választ, hogy Putyin mit hajlandó elfogadni. Mert innen ered a háború” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Dmitro Kuleba továbbá úgy véli, hogy Ukrajna szerencsés volt, hogy 2022-ben Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke.
Mert ha valaki más lett volna, sokkal rosszabbul jártunk volna. Joe Biden szívügye Ukrajna. De az elméjét a hidegháború logikája alakította. Nem beszélhestz vele Ukrajna NATO-tagságáról. Nem beszélhetünk vele a nukleáris fegyverekről. Mert ez az, ami irritálja őt
– összegzett Dmitro Kuleba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!