Az orosz hadsereg fontolgatja egy külön haderőnem létrehozását a pilóta nélküli rendszerek számára, valószínűleg az orosz védelmi minisztérium azon törekvésének részeként, hogy felzárkózzon az ukrán pilóta nélküli rendszerek haderőnemének (USF) 2024 februárjában történő létrehozásához.
Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i kazahsztáni látogatásán tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium és a vezérkar egy új pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó haderőnem létrehozását fontolgatja az Orosz Fegyveres Erőkön belül, és hangsúlyozta, hogy a drónok a harci műveletek egyik legfontosabb tényezői − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Egy orosz légideszant (VDV) erőkhöz kötődő milblogger kifejtette, hogy a drónkülönítményeket jelenleg informálisan más orosz katonai egységek részeként működtetik, miközben egyidejűleg a hivatalos feladataikért, például a rohamműveletek végrehajtásáért vagy az egészségügyi és feladatok ellátásáért is felelnek.
Putyin dicsérte Andrej Beluszov orosz védelmi minisztert is, és őt jelölte meg a pilóta nélküli rendszerek haderőnem létrehozásának felelőseként. Beluszovra az orosz ultranacionalista milblogger közösség visszatetszéssel tekintett, amiért nem reagált megfelelően az ukrajnai támadó műveletekben részt vevő orosz drónkezelők egyre növekedő elvesztésére.
Az uniós tagállamok állampolgárai szerint továbbra is az ukrajnai háború, a bevándorlás és a nemzetközi helyzet a legfontosabb kérdések az Európai Unió előtt – derült ki az Európai Bizottság által pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára.
Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára. A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat.
Az Ukrajnának nyújtandó uniós pénzügyi támogatással a válaszadók 68 százaléka ért egyet. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.
„A csatatéren rosszul állnak a dolgok, de 2022 első hónapjaiban még rosszabbnak tűnt a helyzet” – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.
Ugyanakkor szerinte Ukrajnának most megvannak az eszközei és eszközei ahhoz, hogy „megfordítsa a dolgok menetét és megváltoztassa a dolgok alakulását”.
De ha ez így megy tovább, elveszítjük a háborút
– véli a diplomata.
Kuleba szerint általában az a kérdés a legnehezebb, hogy a Nyugat miért nem tesz semmit.
„Amit utálok az európai és amerikai szakértőkkel folytatott beszélgetéseim során – és a „utálom” szót nem szoktam használni –, az az, hogy mindenki azt kérdezi, hogy Ukrajna mit hajlandó tenni, mit hajlandó elfogadni. Én pedig azt mondom: srácok, először arra a kérdésre keressétek meg a választ, hogy Putyin mit hajlandó elfogadni. Mert innen ered a háború” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Dmitro Kuleba továbbá úgy véli, hogy Ukrajna szerencsés volt, hogy 2022-ben Joe Biden lett az Egyesült Államok elnöke.
Mert ha valaki más lett volna, sokkal rosszabbul jártunk volna. Joe Biden szívügye Ukrajna. De az elméjét a hidegháború logikája alakította. Nem beszélhestz vele Ukrajna NATO-tagságáról. Nem beszélhetünk vele a nukleáris fegyverekről. Mert ez az, ami irritálja őt
– összegzett Dmitro Kuleba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!