Marc Rubio első külügyminiszteri útján Panamába utazott, ami azok után eléggé pikáns, hogy Donald Trump a közelmúltban többször is kijelentette, igényt tart a Panama-csatornára. Az új amerikai külügyminiszter Panama után további négy közép-amerikai államot is meglátogat (Dominikai Köztársaság, Costa Rica, Guatemala, Salvador), ami azért is érdekes, mert elődei általában Európát és Ázsiát részesítették előnyben első útjaik alkalmával.

A külügyminiszter közép-amerikai körútja tükrözi a Trump-kormány erőfeszítéseit az illegális bevándorlás megállítására és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben. „Nem véletlen, hogy külügyminiszterként az első külföldi utam a régióba vezet” – nyilatkozta Rubio, akinek kubai származása miatt személyes érintettsége is van a régióval.

Panamai látogatása alkalmával azonban, úgy tűnik, hogy nem kerül terítékre a Panama-csatorna feletti kérdés, José Raúl Mulino elnök legalábbis ezt határozottan kijelentette az AP szerint.

Lehetetlen. Erről nem tudok tárgyalni. A csatorna Panamához tartozik

– mondta a panamai vezető, aki szerint a bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben viszont mindkét fél érdekelt, így ezekre kellene összpontosítaniuk. Marco Rubio ellenben azt mondta egy korábbi interjúban, hogy panamai látogatása alkalmával mindenképpen felhozza majd a témát, mert szeretné világossá tenni a közép-amerikai állam elnökének, hogy az Egyesült Államok igényt tart a csatorna fölötti ellenőrzésre.

Annak ellenére, hogy Mulino elutasította a tárgyalást, egyesek úgy vélik, Panama nyitott lehet egy olyan kompromisszumra, amelynek értelmében a csatorna üzemeltetését mindkét oldalon átvennék a hongkongi székhelyű Hutchison Ports vállalattól, amely 25 évre kapta meg az üzemeltetésre szóló, pályázat nélküli hosszabbítást. A hosszabbítás alkalmasságának vizsgálata már folyamatban van, és újbóli pályázati eljáráshoz vezethet.