A pénteken kezdődő Müncheni Biztonsági Konferencia fajsúlyát talán a januári davosi Világgazdasági Fóruméhoz lehetne hasonlítani, de attól eltérően nem a gazdaság, hanem a geopolitikai irányok állnak a középpontban.
Szinte minden ország képviselteti magát a 61. konferencián. Kivételek azért idén is akadnak. A konferencia elnökének, Christoph Heusgennek a dpa német hírügynökségnek adott interjújából kiderül, hogy nem hívták meg az orosz és az iráni kormányt, de bizonyos német pártokat sem, például a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, az AfD-t sem.
A február 14–16. közötti rendezvényre
több mint 50 állam- vagy kormányfőt és mintegy száz minisztert várnak,
természetesen nemzetközi szervezetek vezetőit, parlamenti képviselőket és szakértőket. Heusgen szerint Putyin elnök legutóbb azt mondta, hogy szívesen tárgyalna, de nem ezzel az ukrán kormánnyal, amelyet úgy értékeltek a szervezők, hogy az orosz vezetésben nincs meg a komoly szándék a tárgyalásokra. Viszont orosz civil szervezetek képviselőit, valamint száműzetésben élő orosz politikusokat meghívtak.
Ettől az évtől Christoph Heusgent a volt NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg váltja a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöki székében.
A Müncheni Biztonsági Konferencia egyébként az egyik legfontosabb éves találkozó, amelyen a világ vezetői megvitatják a globális biztonsági helyzetet és tárgyalnak az akut válságokról is. A találkozó helyszíne a müncheni Bayerischer Hof szálloda lesz. A hatóságok már korábban is jelezték, hogy nagyon komoly biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe, szigorú ellenőrzésekkel és közlekedési korlátozásokkal.
A megerősített rendőri jelenlét pedig annál is inkább indokolt, hiszen a találkozó előtti napon a központi pályaudvar környékén, München belvárosában, ahol éppen egy tüntetés zajlott, egy autó a tömegbe hajtott. A szándékos gázolásnak legalább 30 sebesültje volt. Az autó vezetőjét, egy menedékkérő afgán férfit, elfogták.
Ez az újabb incidens a lehető legrosszabbkor jött az alig egy hét múlva kezdődő előrehozott német parlamenti választások előtt.
Az amerikai delegációt J. D. Vance alelnök vezeti, de tagja lesz Marco Rubio külügyminiszter és Keith Kellogg is. Utóbbi egyébként Donald Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különleges elnöki megbízottja, akinek előadását nagyon várják, hátha elárul újabb részleteket az amerikai részvétellel formálódó béketervről, amely valamiképpen lezárhatná az ukrajnai konfliktust.
„A világ biztonsági kihívásai közül bizonyára az ukrajnai konfliktus áll majd a középpontban Münchenben” – mondta előzetesen Marco Rubio. Az amerikai külügyminiszter szerint minden résztvevő számára a konfliktus lezárása a legfontosabb kérdés, és a washingtoni vezetés is aktívan dolgozik a megoldáson.
A népes ukrán küldöttséget maga Volodimir Zelenszkij elnök vezeti. Előzetesen annyi szivárgott ki, hogy az amerikaiak még a rendezvény kezdete előtt találkoznak az ukrán vezetővel. Donald Trump a hét elején azt mondta, valószínűleg a héten ő is beszél az ukrán elnökkel.
Persze nemcsak az amerikaiak és az ukránok törik a fejüket a konfliktus lezárásán, hanem a találkozón részt vevő politikusok is tárgyalásokat folytatnak a konfliktus rendezésének lehetőségeiről, és várhatóan lesznek konkrét javaslatok is a helyzet megoldására.
A tanácskozás másik kiemelten fontos témája pedig a közel-keleti helyzet lesz. Különösen azután, hogy Donald Trump bejelentette, a palesztinoknak menniük kell a Gázai övezetből. Elképzelése szerint az Egyesült Államok lehetne a terület új tulajdonosa, vállalná annak újjáépítését, és ez lehetne a Közel-Kelet riviérája. Az érintett szomszédos arab államok nem fogadták kitörő lelkesedéssel az újabb javaslatot, az arab világban megütközést keltett a felvetés.
A tanácskozás hetére időzítve jelenik meg minden évben a müncheni biztonsági jelentés, amely elemzi a geopolitikai helyzeteket, és jelzi az új és újabb stratégiai irányokat. A 2025-ös jelentés leginkább azt hangsúlyozza, hogy világunk egyre inkább multipolárissá válik. Egyfelől egyre több olyan szereplő van már jelen, amely képes önállóan is befolyásolni a globális jelenségeket. Másfelől viszont a világ egyre inkább polarizálódik, mind államközi, mind az államok szintjén, ami viszont komoly akadálya a globális kihívások és válságok közös kezelésének.
A dokumentum egyértelműen kimondja, hogy a hidegháborút követő időszakot meghatározó politikai és gazdasági liberalizmus már nem meghatározó, mellette egyre érzékelhetőbben jelenik meg a liberális demokráciákban is a populizmus, sőt az ideológiai kettéválás demokráciákra és autokráciákra.
A jelentés kitér arra is, hogy Donald Trump második elnökségével eltűnik az a külpolitikai felfogás, hogy a liberalizmus szolgálja leginkább Amerika érdekét. Mindezek eredményeként az USA akár le is mond arról a történelmi szerepéről, hogy neki kell garantálnia Európa biztonságát. Ebből fakad az is, hogy valószínűleg az elkövetkezendő éveket Washington bipoláris versengése határozza meg Pekinggel. Ez pedig csak gyorsítja a multipoláris nemzetközi rendszer kialakulását.
Mindezek pedig súlyos kihívások elé állíthatják az Európai Uniót is. Oroszország háborúja Ukrajna ellen és a nacionalista populizmus megerősödése az európai társadalmakban veszélyt jelenthet az EU liberális világképére.
Az összefoglaló jelentés külön-külön is foglalkozik Oroszország, India, Brazília és Japán helyzetével az egyre inkább multipolárissá váló új világrendben, valamint az egyre artikuláltabb követelésekkel jelentkező Globális Dél kérdésével is.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij, Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Fotó: Kevin Dietsch, Win McNamee, Vladimir Pesnya / Epsilon / Getty Images)