Reménykeltőnek nevezte a Moszkva és az új amerikai kormányzat közötti első kapcsolatfelvételeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának csütörtöki moszkvai kibővített ülésén – írja az MTI.
Putyin szerint kölcsönös a szándék a problémák megoldására. Méltatta, hogy az amerikai partnerek pragmatizmusról és a sztereotípiák elhagyásának szándékáról tesznek tanúbizonyságot. Hozzátette, hogy ugyanakkor a nyugati elitek továbbra is megpróbálják megzavarni a Moszkva és Washington között megkezdett párbeszédet.
Megértjük, hogy nem mindenki elégedett az orosz–amerikai kapcsolatok újrafelvételével. Egyes nyugati elitek továbbra is eltökéltek abban, hogy fenntartsák az instabilitást a világban, és ezek az erők megpróbálják majd megzavarni vagy veszélyeztetni a megkezdett párbeszédet
– emelte ki az orosz elnök.
Kitért arra, hogy az elmúlt évben megnőtt a terrorista jellegű bűncselekmények száma Oroszországban, és ezeknek csaknem felét az ukrán szakszolgálatok szervezték.
Megjegyezte, hogy a „különleges hadművelet” alatt megnőtt a külföldi hírszerző szolgálatok tevékenysége és technikai felszereltségük szintje. Sürgette az állami és katonai közigazgatással, a legújabb fegyverek és a fejlett technológiák létrehozásával kapcsolatos katonai és stratégiai jellegű információk kémelhárítási védelmének megerősítését.
Az Egyesült Államok mellett Franciaország is tárgyalásokat folytat Ukrajnával tavaly október óta arról, hogy hozzáférést kapjon bizonyos ukrán nyersanyagokhoz, elsősorban katonai célokra – közölte csütörtökön Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt pénteken várják Washingtonba, hogy véglegesítse az ukrán ásványkincsek kiaknázásáról szóló keretmegállapodást, amelyet Donald Trump amerikai elnök az elmúlt három évben nyújtott katonai és pénzügyi segítség ellentételezéseként kér.
Ami Franciaországot illeti, „mi nem visszatérítést kérünk, de a védelmi iparunknak szüksége lesz egyes nyersanyagokra, amelyek abszolút kulcsfontosságúak a saját fegyverrendszereinkhez, nem a következő évben, hanem a következő harminc-negyven évben” – hangsúlyozta a francia miniszter.
Csak azután lehet majd az EU-nak az ukrajnai rendezéshez való konstruktív hozzájárulásáról beszélni, miután Brüsszel felhagy militarista irányvonalával – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Marija Zaharova idegengyűlölőnek, rasszizmussal határosnak és undorkeltőnek minősítette Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter állítását, miszerint Oroszország „szláv és csecsen hálózatokat” használhat fel francia területen elkövetendő terrortámadások előkészítésére.
Úgy tűnik, hogy a kijevi neonáci rezsimmel való túl szoros érintkezés oda vezet, hogy maga a miniszter is átitatódott annak ideológiájával
– fogalmazott a szóvivő.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtószolgálata csütörtökön közleményt jelentetett meg, amiben azzal vádolta meg az EU-t, hogy egyebek között a tüntetők finanszírozásával próbál lendületet adni a kormányellenes akcióknak Georgiában.
Ukrajnának a háború sújtotta területek aknamentesítéséhez 29,8 milliárd dollárra van szüksége – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A Gazdasági Minisztérium beszámolója szerint a korábbi felmérésekhez képet az aknamentesítési szükségletek becslése 4,8 milliárd dollárral csökkent, mivel előrelépés történt a harcok helyszínéül szolgáló területek felmérésében és megtisztításában.
Emlékeztetett, hogy az olyan innovációk aktív fejlesztése, mint az érzékelőtechnológiák, a légi fényképezés és a gépi tanulás alkalmazása tovább gyorsíthatja, és ennek megfelelően csökkentheti az aknamentesítés költségeit.
Az aknamentesítés évtizedekig tart, s a közlemény szerint fontos a hosszú távú intézményi kapacitás kiépítése és a nemzetközi aknamentesítési szervezetekkel való partnerségek kialakítása.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön kijelentette, miszerint a hétvégi londoni találkozó az európai háborúpárti erők összejövetele, amelyen Magyarországnak nincs keresnivalója, hisz a béketáborhoz tartozik.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető sajtótájékoztatóján Donald Tusk lengyel kormányfő kijelentésére is reagált, miszerint egyes európai vezetők hétvégén Londonban gyűlnek össze találkozóra – írja az MTI.
Közölte, hogy zajlanak a béketárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között, ugyanis csak egy amerikai–orosz megállapodás vethet véget az ukrajnai háborúnak.
A béketárgyalások azt is világossá tették, hogy Európában még mindig vannak, akik nagyon erőteljesen háborúpártiak
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Kiemelte, hogy Magyarország a béketáborhoz tartozik, tehát azért szurkol, hogy a béketárgyalások sikeresek legyenek. Ezért sincs keresnivalója egy ilyen összejövetelen Magyarországnak, ahol azért gyűlnek össze, hogy ez a háború folytatódjon.
Kitoloncolt az Egyesült Államok Oroszországba egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy több mint egy évtizede rablótámadást követett el a szentpétervári Pulkovo repülőtéren – közölte csütörtökön az orosz főügyészség.
Az MTI elmondása szerint Dmitrij Koseljovot az orosz főügyészség kezdeményezésére toloncolták ki. Koseljov a vád szerint 2014. július 15-én a pulkovói utasterminálnál a bűntársaival együtt fegyveresen támadt autósokra, akiktől vagyontárgyakat és több mint 1,5 millió dollárt rabolt el.
A vádlott, aki elmenekült a büntetőeljárás elől, 2020 áprilisában nemzetközi körözési listára került. 2021 májusában vált Oroszországban ismeretessé, hogy Koseljov az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol megsértette a bevándorlási törvényeket. Az orosz főügyészség elérte, hogy az Egyesült Államok illetékes hatóságai meghozzák a vádlott kitoloncolásáról szóló határozatot.
António Costa, az Európai Tanács elnöke kiküldte meghívólevelét a tagállami vezetőknek a jövő csütörtöki, brüsszeli rendkívüli uniós csúcsra. Itt találkozhat egymással Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij. Az Európai Tanács vezetője szerint fel kell készülnünk egy lehetséges európai hozzájárulásra azokhoz a biztonsági garanciákhoz, amelyek szükségesek lesznek a tartós béke biztosításához Ukrajnában. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Törökország, ami az Amerikai Egyesült Államok után a második legnagyobb hadsereggel rendelkezik a NATO-ban, nyitott arra, hogy békefenntartó erőket küldjön Ukrajnába.
A Bloomberg közleménye szerint külön-külön megbeszéléseket folytatott erről Recep Tayyip Erdogan török elnök február elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Egyes források szerint Törökország nem vesz részt békefenntartó misszióban, ha nem vehet részt annak megalakulásával kapcsolatos valamennyi konzultációban és előkészületben.
Reménykeltőnek nevezte a Moszkva és az új amerikai kormányzat közötti első kapcsolatfelvételeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának csütörtöki moszkvai kibővített ülésén – írja az MTI.
Putyin szerint kölcsönös a szándék a problémák megoldására. Méltatta, hogy az amerikai partnerek pragmatizmusról és a sztereotípiák elhagyásának szándékáról tesznek tanúbizonyságot. Hozzátette, hogy ugyanakkor a nyugati elitek továbbra is megpróbálják megzavarni a Moszkva és Washington között megkezdett párbeszédet.
Megértjük, hogy nem mindenki elégedett az orosz–amerikai kapcsolatok újrafelvételével. Egyes nyugati elitek továbbra is eltökéltek abban, hogy fenntartsák az instabilitást a világban, és ezek az erők megpróbálják majd megzavarni vagy veszélyeztetni a megkezdett párbeszédet
– emelte ki az orosz elnök.
Kitért arra, hogy az elmúlt évben megnőtt a terrorista jellegű bűncselekmények száma Oroszországban, és ezeknek csaknem felét az ukrán szakszolgálatok szervezték.
Megjegyezte, hogy a „különleges hadművelet” alatt megnőtt a külföldi hírszerző szolgálatok tevékenysége és technikai felszereltségük szintje. Sürgette az állami és katonai közigazgatással, a legújabb fegyverek és a fejlett technológiák létrehozásával kapcsolatos katonai és stratégiai jellegű információk kémelhárítási védelmének megerősítését.
Az Állami Nyomozóiroda leleplezte azt a bűnszervezetet, amelynek élén egy katona állt. Az Ukrajinszka Pravda közleménye szerint ő szervezte meg a gázolaj és a kenőanyagok ellopását egy katonai egységből Rivne régióban.
A katonai egység, amelyben az ügylet résztvevői szolgálnak, az ukrán fegyveres erők üzemanyag- és kenőanyag-szükségletei mintegy 10 százalékának elosztásáért volt felelős.
A nyomozás adatai szerint a bűnszervezetben részt vett a raktár vezetője, valamint az egyik Rivne régióbeli katonai egység három katonája, s egy vállalkozó.
2024 novembere és 2025 januárja között mintegy 20 olyan esetet dokumentáltak, amelyek alkalmával körülbelül 20 000 liter gázolaj ellopását és későbbi értékesítését dokumentálták, 1,2 millió hrivnya piaci értékben.
Végül öt gyanúsítottat vettek őrizetbe. Bűnszervezet létrehozásával és irányításával, valamint hivatali visszaéléssel elkövetett katonai tulajdon ellopásával gyanúsítják őket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap Londonba utazik. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint március 2-án érkezik a brit fővárosba, hogy részt vegyen a Keir Starmer brit miniszterelnök által összehívott találkozón, amelynek témája Ukrajna és Európa biztonsága.
Vasárnap, miután visszatér indiai látogatásáról, von der Leyen elnök asszony Londonba érkezik, hogy részt vegyen az Ukrajnáról és az európai biztonságról tartandó informális találkozón, amelynek házigazdája Keir Starmer miniszterelnök lesz
– közölte az Európai Bizottság szóvivője.
A csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt fog venni.
Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője az Ukrinformnak adott interjúban arról beszélt, hogy az Orosz Föderáció céljai Ukrajna ellen változatlanok.
Legfőbb vezetőjük azt mondja, hogy a különleges katonai művelet céljait el kell érni. Helyesen mondták: »Kijev három nap alatt« a teljes körű invázió harmadik évfordulójává vált. Tehát nyilvánvalóan, ahogy ők mondják, valami »rosszul sült el«
– mondta Budanov.
Az Unian beszámolója szerint arra a kérdésre, hogy az oroszok hogyan törekednek céljaik elérésére, ha korábban profi hadsereggel rendelkezve sem tudták elérni a minimálisan kívánt célokat, Budanov a következőt válaszolta:
Nézzék meg a térképet, ami 2022. február 21-én volt, és ami ma van – azt mondani, hogy nem értek el semmit, nem igaz
Hozzátette, hogy az orosz hadsereg halad előre, de nem olyan ütemben, mint ahogy remélték. Elmondta, hogy a legtöbb területen megállították őket, sőt bizonyos területeken tartós sikereket értek el, vagyis a háború az oroszok számára is olyan katasztrofális, mint az ukránoknak, azonban megvan a lehetőségük arra, hogy előrelépjenek.
Ez egy filozófiai kérdés, attól függ, hogyan nézzük
– válaszolta ezt arra, hogy a harmadik világháború előjátékában vagyunk-e. Hozzátette, hogy szerinte igen, mivel a világ legerősebb és legfejlettebb országainak többsége érintett ebben a háborúban, és mint mondta, ez puszta tény.
A Donyeck régióban fekvő Kramatorszkot támadták az oroszok, a város magánszektorára és ipari övezetére mérve két csapást. Olekszandr Hincsarenko polgármester tájékoztatása szerint a támadásban egy civil személy megsérült, őt orvosi ellátásban részesítették.
Az elsődleges információk szerint több mint 20 lakóépület sérült meg – írta az Ukrinform.
Csütörtök reggel egy ismeretlen férfi egy eddig azonosítatlan robbanószerkezetet (feltehetőleg RGD-gránátot) dobott Szamara régió kormányzati épületének tornácára. A támadásban senki nem sérült meg – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség Vjacseszlav Fedoricsevre, a régió kormányzójára hivatkozva.
A nyomozás adatai szerint a kora reggeli órákban egy férfi megközelítette a kormányzati épületet, majd a robbanószerkezetet a lépcsőre dobta. Ezután egy másik férfi által vezetett autóval elmenekült a helyszínről. A nyomozóbizottság tájékoztatása szerint azonosították az elkövetőket – egy helyi apát és fiát –, mindkettejüket őrizetbe vették.
A hatóságok terrorcselekmény és robbanóanyagok illegális beszerzése és birtoklása miatt indítanak büntetőeljárást a két férfival szemben.
Újabb halálos incidens történt az ukrán fegyveres erők soraiban. A közösségi médiában megosztott videó szerint a 93. gépesített dandár egyik katonája könyörtelenül lelőtte bajtársát, aki visszavonulás előtt meg akarta adni magát az orosz erőknek – állítja az mk.ru.
A lövöldözés elkövetője sem maradt sokáig életben – menekülés közben tűz alá vették, és a helyszínen életét vesztette. Az eset részleteit orosz Telegram-csatornák tették közzé, ami a háború egyre brutálisabb fordulatait mutatja.
Orosz források szerint az ukrán hadseregben tapasztalható kétségbeesés és a harci szellem hiánya egyre gyakrabban vezet hasonló tragikus esetekhez a frontvonalakon.
Moszkva határozottan elutasítja, hogy az általa annektált ukrán területek státuszáról tárgyaljon bármilyen jövőbeli egyeztetésen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Azok a területek, amelyek az Orosz Föderáció alanyaivá váltak, amelyek országunk alkotmányában szerepelnek, elválaszthatatlan részei hazánknak. Ez tagadhatatlan, és nem képezheti alku tárgyát
– idézi Peszkovot a Sky News.
Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, majd 2022 szeptemberében bejelentette Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régió bekebelezését is. A hivatalos orosz álláspont ellenére az orosz haderő továbbra sem gyakorol teljes ellenőrzést a kelet-ukrajnai négy régió felett.
Az amerikai–orosz diplomáciai kapcsolatok óvatos helyreállítása kezdődött meg Donald Trump januári hivatalba lépése óta, de a Kreml szerint nem várhatók azonnali áttörések – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Senki nem számít könnyű és gyors döntésekre
– mondta Peszkov, hozzátéve, hogy „a két ország politikai akaratával, egymás meghallgatásával és megértésével képesek leszünk végigmenni ezen a munkafolyamaton”.
A szóvivő az amerikai–orosz együttműködés lehetséges területeként említette az északi-sarkvidéki erőforrások kiaknázását is, ami új fejezetet nyithat a két nagyhatalom gazdasági kapcsolataiban – írja a Sky News.
Anatolij Matvijcsuk nyugalmazott orosz ezredes, katonai szakértő szerint az orosz hadsereg képes lehallgatni az ukrán fegyveres erők beszélgetéseit – írja az mk.ru.
Matvijcsuk a Lenta lapnak adott interjújában kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők egységei képesek lehallgatni az ukrán fegyveres erők katonai kommunikációját felderítő egységeik segítségével, speciális alakulatokkal, ezt rádiófelderítésnek nevezik. A nyugalmazott ezredes állítja, hogy ez lényegében folyamatos, másodpercenkénti megfigyelést jelent.
Matvijcsuk hozzátette, hogy a megszerzett információkat közvetlenül továbbítják az orosz csapatok parancsnokainak, amint azok rendelkezésre állnak.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a március 6-i európai uniós csúcstalálkozóra, amely az európai védelemre és Ukrajnára összpontosít majd.
Costa a csúcstalálkozó résztvevőinek küldött meghívólevelében közölte ezt az információt – írja az Eurointegration.
Az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy a csúcstalálkozón a rövid távú első döntéseket hozzák majd meg Európa „szuverénebbé és felkészültebbé” tételével. Ukrajnával kapcsolatban Costa megemlítette az „új lendületet”, amelynek „átfogó, igazságos és tartós békéhez” kell vezetnie.
Ezért fontos számunkra, hogy véleményt cseréljünk arról, hogyan támogassuk tovább Ukrajnát, és milyen elveket kell követnünk a jövőben. Az unió és tagállamai készek nagyobb felelősséget vállalni Európa biztonságáért. Ezért fel kell készülnünk az európai hozzájárulásra azokhoz a biztonsági garanciákhoz, amelyek az ukrajnai tartós béke biztosításához szükségesek lesznek
– hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.
Korábban Zelenszkij már bejelentette, hogy részt vesz a március 2-i európai biztonsági csúcstalálkozón Nagy-Britanniában.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara február 27-én jelentette, hogy Oroszország 871 850 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése óta. Csak az elmúlt napon 1150 orosz katona vesztette életét.
A jelentés szerint Oroszország emellett elvesztett 10 209 harckocsit, 21 196 páncélozott harcjárművet, 38 842 járművet és üzemanyagtartályt, 23 755 tüzérségi rendszert, 1299 rakéta-sorozatvetőt, 1086 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 331 helikoptert, 27 102 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
A Kreml arra szólítja fel Ukrajnát, hogy politikai nyomásgyakorlás és tárgyalások útján mondjon le jelentős városokról, köztük Zaporizzsja, Herszon és Kramatorszk területéről, mivel katonai úton nem képes elfoglalni ezeket.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzése szerint Oroszország továbbra is hangoztatja azon szándékát, hogy teljesen elfoglalja a Zaporizzsjai, Donyecki, Luhanszki és Herszoni területeket. Azonban olyan nagyvárosok, mint Zaporizzsja (706 ezer lakos), Herszon (275 ezer) és Kramatorszk (147 ezer), továbbra is ukrán ellenőrzés alatt állnak.
Az elemzők megjegyzik, hogy a fenti területek megszállása humanitárius katasztrófához vezetne, mivel Oroszország valószínűleg ugyanazokat az elnyomó módszereket, deportálásokat és kényszerű asszimilációt alkalmazná, amelyeket a már megszállt területeken is használ.
Az orosz katonai előrenyomulás gyakorlatilag megállt – a hadsereg jelentős veszteségeket szenved technikában és élőerőben. Ezért a Kreml diplomáciai nyomást és propagandát próbál alkalmazni, hogy engedményekre kényszerítse Ukrajnát, és lemondassa a városai feletti ellenőrzésről
– áll a jelentésben.
Az intézet megjegyzi, Lavrov retorikája valószínűleg kísérlet arra, hogy tárgyalások útján érje el azt, amit az orosz hadsereg erővel nem tud elérni. Ezenkívül az alábbi megállapításokat tartalmazza a hadtudományi intézet jelentése:
Tűz ütött ki egy ipari létesítményben a kijevi régió egyik körzetében lelőtt orosz támadó drónok lezuhanó törmelékei miatt szerda éjszaka. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint 81 mentőcsapat és 24 különböző felszerelés vonult a helyszínre az eset után.
Az Ukrinform azt írja, hogy a tüzet azóta sikeresen eloltották. A hatóságok közlése szerint a balesetben senki sem sérült meg vagy halt meg.
Az incidens a február 26–27. éjszakai orosz dróntámadás során történt, amikor Kijevben robbanásokat lehetett hallani.
Magyarország területére 2025. február 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4454 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Nagy-Britannia miniszterelnöke, Keir Starmer arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciái nélkül Oroszország ismét megtámadhatja Ukrajnát. A washingtoni látogatása előtt hangsúlyozta, hogy csak az Egyesült Államok támogatásával lehet tartós békét – nem pedig ideiglenes tűzszünetet – biztosítani.
Meggyőződésem, hogy tartós békére van szükségünk, nem tűzszünetre, és ehhez biztonsági garanciák kellenek
– idézi a brit miniszterelnököt az Unian.
Starmer aggodalmát fejezte ki, hogy tűzszünet esetén megfelelő garanciák nélkül Putyin „kivárna és visszatérne”, mivel szerinte Oroszország Ukrajnával kapcsolatos ambíciói nyilvánvalóak. A brit kormányfő kijelentette továbbá, hogy Nagy-Britannia „szerepet vállal” bármilyen ukrajnai békefenntartó misszióban, de csak amerikai támogatással. Hangsúlyozta:
Egy agresszor van, és ez Oroszország. Szuverén európai országot támadtak meg és foglaltak el
– mondta.
Bár Donald Trump amerikai elnök korábban kétértelműen nyilatkozott az Amerika által nyújtandó garanciákról, Starmer szerint „nincs probléma” kettejük között a Putyinhoz való hozzáállásban. „Az elnök nagyon világosan kifejezte, milyen békét szeretne. Ebben igaza van. Mindannyian békét akarunk. A kérdés az, hogyan biztosíthatjuk, hogy ez tartós béke legyen.”
Közben Nagy-Britannia tárgyalásokat folytat az európai vezetők összehívásáról az orosz–ukrán háború további megvitatására. A találkozóra már 2025. március 2-án, vasárnap keríthetnek sort.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy február 28-án találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, hogy véglegesítsék Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kritikus ásványkincs-megállapodást – közölte a The Kyiv independent.
Csapataink Amerikával dolgoznak, készülünk a pénteki tárgyalásokra.Találkozni fogok Trump elnökkel. Fontos számomra és mindannyiunk számára a világban, hogy Amerika támogatása ne szűnjön meg
– jelentette be Zelenszkij hivatalos Telegram-csatornáján közzétett videóüzenetében.
Intenzív tárgyalásokat követően Washington és Kijev megállapodott egy alap létrehozásáról, amelybe Ukrajna az állami tulajdonú ásványkincsek – beleértve az olajat, gázt és logisztikai infrastruktúrát – „jövőbeli pénzzé tételéből” származó bevételek 50 százalékát fogja befizetni. Az ukrán minisztertanács február 26-án jóváhagyta a döntést a megállapodás aláírásáról.
A jelenlegi megállapodás nem tartalmaz konkrét biztonsági garanciákat az ásványkincsbevételekhez való amerikai hozzáférés fejében, de Zelenszkij szerint ezekről jövőbeli tárgyalásokon egyeztetnek majd.
Trump korábban úgy jellemezte a megállapodást, mint egy módot arra, hogy az Egyesült Államok „visszanyerje” a Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatást, és kijelentette, hogy az egyezmény „katonai felszerelést és a harchoz való jogot” biztosít Ukrajnának.
Finnország bejelentette, hogy 660 millió euró értékben szállít hazai gyártású katonai felszerelést Ukrajnának. A finn védelmi minisztérium közleménye szerint a támogatás „Ukrajna kritikus szükségleteire” összpontosít, bár a pontos felszerelés típusát és a szállítás ütemezését nem részletezték.
Ez az új keret jelentős változást jelent a finn támogatási stratégiában: míg korábban a felesleges készletekből adományoztak, most új katonai termékeket rendelnek a hazai védelmi vállalatoktól, kifejezetten Ukrajna számára.
„Ezzel az új támogatási programmal a finn vállalatok és szakértelem központi szerepet játszanak Ukrajna támogatásában” – idézi a The Kyiv Independent a közleményt.
Ezek az intézkedések megerősítik mind Ukrajna esélyeit egy igazságos békére, mind Finnország biztonsági iparának és ellátási láncának hosszú távú rugalmasságát
– jelentették.
A bejelentés Európa Ukrajnának nyújtott támogatásának fokozott ellenőrzése közepette történt, miközben az Egyesült Államok megközelítése Oroszországgal szemben változik. A Trump-adminisztráció békemegállapodást sürget Moszkvával, és amikor amerikai és orosz tisztviselők találkoztak február 18-án Rijádban a háború lezárásáról szóló előzetes tárgyalásokon, az uniós tisztviselők attól tartottak, hogy Európát teljesen kizárják a békefolyamatból.
Az ukrajnai háború kezdete óta Finnország összesen 2,5 milliárd eurónyi védelmi segélyt nyújtott Ukrajnának. Február 24-én, az orosz invázió harmadik évfordulóján az északi országok – Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország – további segélyt jelentettek be Ukrajna számára.
A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Ügynökség (NIS) február 27-én megerősítette, hogy Észak-Korea további katonai egységeket telepített Oroszország Kurszk megyéjébe. A pontos létszám egyelőre nem ismert, értékelés alatt áll – írja a The Kyiv Independent.
Tavaly ősszel már körülbelül 12 ezer észak-koreai katona érkezett a területre, hogy támogassa az orosz erőket az ukrán betörés elleni harcban. Januárban ellentmondásos hírek érkeztek jelenlétükről: a The New York Times arról számolt be, hogy kivonták őket a frontról, de Kirill Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője ezt cáfolta, és csak létszámcsökkenésről beszélt.
Zelenszkij elnök február közepén közölte, hogy az észak-koreai csapatok 4 ezer főnyi veszteséget szenvedtek, amelynek kétharmada halálos áldozat. Ez jelentősen magasabb a dél-koreai hírszerzés januári becslésénél, amely 300 halottat és 2700 sebesültet említett.
Budanov szerint a magas veszteségek a harci tapasztalatok hiányának és a korlátozott felszereléssel végrehajtott emberhullám-taktikának tulajdoníthatók. Eközben Oroszország azt állítja, hogy visszaszerezte az ukránok által elfoglalt kurszki terület 64 százalékát, de ez független forrásból nem ellenőrizhető.
Ukrajna beleegyezett egy olyan nagyszabású megállapodás feltételeibe, amely hozzáférést biztosítana az Egyesült Államoknak a ritkaföldfémásványok lelőhelyeihez.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem erősítette meg, hogy megegyezés született volna, de elmondta, hogy az egyezség segítene az amerikai adófizetőknek „visszakapni a pénzüket” az Ukrajnának küldött segélyekért, illetve jogot adna Kijevnek „a további harcra” Oroszország ellen.
Ha Ukrajnában vagyunk, az automatikus védelmet jelent, mert senki nem megy bele egy erőfitogtatásba, amíg az embereink ott dolgoznak
– mondta Donald Trump, hozzátéve, egy tűzszüneti konvencióhoz is közel állnak, melynek célja, hogy véget érjen az emberek értelmetlen gyilkolása. A témáról itt írtunk bővebben.
Donald Trump szerint ahhoz, hogy az ukrajnai háború lezárulhasson, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek muszáj lesz bizonyos engedményeket tenni – írja a Pravda.
Az amerikai elnök nem részletezte, hogy ezek a kompromisszumok mit jelentenek, de hangsúlyozta, ha nem őt választják meg, a háború még nagyon sokáig elhúzódna.
Az ukránok jó harcosok, de felszerelés nélkül, a mi felszerelésünk nélkül nagyon gyorsan vége lett volna a harcoknak
– mondta Donald Trump.
Bohdan „Tavr” Krotevics alezredes befejezi szolgálatát, és távozik a 12. „Azov” különleges erők dandárjának vezérkari főnöki posztjáról – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Krotevics részt vett az ATO/JFO kulcsfontosságú harci műveleteiben, és erőfeszítéseket tett az egység fejlesztése érdekében is. 2021-ben ő lett az Azov parancsnokságának vezetője, az invázió kezdete után Tavr részt vett Mariupol védelmének irányításában.
2024 júniusában Bohdan Krotevics kérelmet nyújtott be az Állami Nyomozó Irodához, amelyben vizsgálatot kért az Ukrán Fegyveres Erők egyesített erőinek parancsnoka, Jurij Szodol altábornagy ellen, azzal vádolva őt, hogy hivatali visszaélést követett el, ami Ukrajna területének nagy részének elvesztéséhez vezetett. Ennek következtében Sodolt felmentették tisztségéből, és a hatóság 2024 szeptemberében büntetőeljárást volt köteles indítani.
Az amerikai elnököt a Fehér Házban adott interjúja alkalmával arról kérdezték, hogy milyen engedményeket kérne Washington Moszkvától az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség
Nos, ezt most nem szeretném elmondani. De azt elmondhatom, hogy a NATO-t elfelejthetik
– mondta Donald Trump, utalva Kijev szövetségi tagságra irányuló törekvéseire.
J. D. Vance amerikai alelnök ennél visszafogottabban fogalmazott, kiemelve, hogy nem fogják a médiával megbeszélni ezt a kérdést. Hozzátette, hogy visszautasítja azon bírálatokat, miszerint a Trump-kormányzat a tárgyalások során engedményeket tesz Oroszországnak.