A Kreml hétfőn megerősítette, hogy a két vezető telefonon fog beszélni egymással, miután Donald Trump kijelentette, hogy Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború befejezéséről kíván tárgyalni. Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy a tárgyalófelek már beszéltek „bizonyos eszközök”, köztük erőművek felosztásáról – írja a The Guardian.

„Kedden fogok beszélni Putyin elnökkel. A hétvégén sok munka történt” – mondta Donald Trump az Air Force One-on az újságíróknak, miközben Floridából Washingtonba repült vissza.

Ki akarjuk deríteni, hogy véget tudunk-e vetni ennek a háborúnak. Talán sikerül, talán nem, de szerintem nagyon jó esélyekkel indulunk

– jelentette ki az amerikai elnök.

Amerikai és orosz tisztviselők több megbeszélést is tartottak Ukrajnával kapcsolatban, a tárgyalások azután gyorsultak fel, hogy Washington és Kijev a múlt héten megállapodott egy azonnali, 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatban.

Vlagyimir Putyin azonban elutasította a tervet, és egy sor feltételt szabott meg, köztük Ukrajna újrafegyverkezésének és mozgósításának leállítását, valamint a Kijevnek nyújtott nyugati katonai segélyek felfüggesztését a 30 napos tűzszünet idejére.

Ukrajna azzal vádolta Putyint, hogy a háború meghosszabbítására törekszik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy országa szuverenitása nem képezi alku tárgyát, és Oroszországnak át kell adnia az általa elfoglalt területeket.

Donald Trump: A területekről és atomerőművekről fogunk beszélni

Az amerikai elnök nem részletezte, de valószínűleg az oroszok által megszállt ukrajnai zaporizzsjai atomerőműre, Európa legnagyobb atomerőművére utalt. „Úgy gondolom, hogy sok mindent megbeszéltünk az orosz és az ukrán oldalon is” – mondta.

A Fehér Ház hétfői sajtótájékoztatóján nem közölt további részleteket, de Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy „van egy erőmű, amely Oroszország és Ukrajna határán van, az ukránokkal már tárgyaltak erről, és a holnapi, Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésén foglalkozni fog ezzel”. A zaporizzsjai atomerőmű azonban nem az orosz–ukrán határon van, hanem olyan ukrán területen, amelyet Oroszország a háború elején elfoglalt.

Donald Trump amerikai elnök különleges megbízottja, Steve Witkoff vasárnap bejelentette, hogy az amerikai és orosz elnök a jövő héten tárgyalhat az ukrajnai tűzszünetről. A CNN-nek adott nyilatkozatában „jó és pozitív párbeszédet” vetített előre, és kiemelte, hogy a háborúzó felek álláspontja jelentősen közeledett egymáshoz az amerikai közvetítés kezdete óta.

Steve Witkoff négyórás moszkvai tárgyalását Putyinnal „pozitívnak” és „megoldásközpontúnak” értékelte. Elmondása szerint az Ukrajna érdekében folytatott diplomáciai egyeztetések több fronton zajlanak, bevonva európai országokat is, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Norvégia és Finnország. A megbeszélések fókuszában a megszállt területek jövője és a tűzszünet lehetséges feltételei állnak.

Azt azonban nem volt hajlandó megerősíteni, amikor arról kérdezték, hogy Putyin követelései között szerepel-e Kurszk feladása, az Oroszország által elfoglalt ukrán területek oroszként való nemzetközi elismerése, Ukrajna mozgósítási képességének korlátozása, a nyugati katonai segélyek leállítása és a külföldi békefenntartók betiltása.

Az Egyesült Királyság hétfői nyilatkozata szerint 30 ország hajlandó segíteni a tűzszünet utáni Ukrajnának akár azzal, hogy békefenntartó csapatokat küld az országba.

David Lammy később a brit parlamentben elmondta, hogy a G7-ek külügyminisztereinek múlt heti kanadai találkozóján ígéretet tettek arra, hogy továbbra is nyomást gyakorolnak Oroszországra, a tűzszünet érdekében.

Kaja Kallas, az Európai Bizottság elnöke hétfőn bírálta Putyin tárgyalási taktikáját. „Amit Oroszország előterjesztett, világossá teszi, hogy nem akarnak békét. Előfeltételként pedig a végső háborús céljaikat szabják meg” – mondta.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.