Az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke szerint az unió jogszabályai nem szándékosan az amerikai techcégek ellen irányulnak, de azok jellemzően nagyvállalatok, és a nagyobb szereplőkre több felelősség is hárul. Hozzátette, ezen nem fognak változtatni. Beszélt arról is, bár Európa le van maradva a mesterséges intelligencia fejlesztésében, de ezen változtatni kívánnak.
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős alelnöke európai lapoknak kijelentette, az unió nem változtat a technológiai szabályain azért, hogy kereskedelmi megállapodást kössön Donald Trumpal – adta hírül a The Guardian.
A portál megemlíti, hogy az elmúlt napokban az amerikai elnök kereskedelmi főtanácsadója, Peter Navarro a Financial Times egy cikkében azt állította, az unió jogi eszközöket alkalmaz az Egyesült Államok legnagyobb technológiai cégeivel szemben. Hozzáteszik, a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg azzal vádolta az uniót, hogy intézményesíti a cenzúrát, Donald Trump pedig azokat az európai döntéseket támadta, amelyek az Apple és a Facebook elleni trösztellenes vizsgálatok lefolytatására és pénzbírságok kiszabására irányulnak.
Virkkunen visszautasította az Egyesült Államokból érkezett vádakat, amelyek szerint az unió digitális szabályozásai kereskedelmi akadályokat támasztanak az amerikai cégekkel szemben. Elmondta, egyenlő szabályok vonatkoznak minden vállalatra, akár európai, akár nem.
Nem célzunk kifejezetten bizonyos vállalatokra, de minden szabályozásunkban ezt a kockázat alapú megközelítést alkalmazzuk
– mondta a tisztviselő, hozzátéve, nagyon elkötelezettek ezen a téren, és biztosítani akarják a digitális környezet biztonságát, igazságosságát és demokratikusságát.
Virkkunen az amerikai technológiai cégekkel kapcsolatban megjegyezte, azoknak gyakran azért vannak jelentősebb kötelezettségeik, mivel a piac legnagyobb vállalatai közé tartoznak.
Ha nagyobb játékos vagy, akkor több kötelezettséged is van, mivel nagyobb kockázatot jelentesz
– tette hozzá a bizottság alelnöke.
A Guardian hozzáteszi, hogy az egyik legterheltebb kérdés az Európai Unió új digitális szabályai alapján indult vizsgálatok felügyelete. A jogszabály egyik célja, hogy a kisebb vállalatokat ne tudják kiszorítani a versenyből a nagyobb szereplők, és ez alapján a bizottság olyan cégek ellen vizsgálódik, mint az Alphabet, az Apple, a Meta és az X. A portál megjegyzi, hogy a testület 2025 márciusában végrehajtási eljárást indított a Google és a Meta tulajdonosa, az Alphabet ellen az uniós jogszabályra hivatkozva.
Arra a kérdésre, hogy a bizottság 1 milliárd dollárnál (360 milliárd forint) is nagyobb bírságot szabhat-e ki az X-re, Virkkunen azt mondta:
Célunk ezekben a vizsgálatokban és eljárásokban nem az, hogy nagy pénzbírságot szabjunk ki
– mondta, majd hozzátette, az a szándékuk, hogy megbizonyosodjanak arról, minden vállalat betartja-e a szabályaikat.
A bizottság alelnöke hangsúlyozta, szeretnék elérni, hogy az európai digitális szabályok ne legyenek túl nehézkesek a kisvállalkozások számára, de egyúttal aggodalmát is kifejezte amiért az Európai Unió gazdasági növekedése le van maradva az Egyesült Államoké és Kínáé mögött, akiket a mesterséges intelligencia terén is fejlettebbnek nevezett.
Nagyon le vagyunk maradva, mert technológiánk 80 százaléka az Európai Unión kívülről érkezik, szóval sok munka vár ránk
– mondta Virkkunen.
A portál megjegyzi, hogy a tisztviselő ezen a héten vázolt fel egy stratégiát, amelynek célja, hogy akár öt „mesterségesintelligencia-gigagyárat” hozzanak létre az unióban. Ezek a létesítmények hatalmas szuperszámítógépekkel lennének felszerelve az új modelleket tesztelése és fejlesztése érdekében. Ezzel együtt fontolóra veszik a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát. Virkkunen elmondta, hogy nagyon innovációbarát módon kívánják végrehajtani a jogszabályt, és szeretnék támogatni a kkv-kat és a fejlesztőket abban, hogy megfeleljenek ennek.
A Guardian közölte, hogy az unió mesterséges intelligenciáról szóló szabályozása komoly aggodalmat váltott ki a művészek, például az írók és a zenészek körében, akik szerint az nem védi eléggé szerzői jogaikat a nagy techcégekkel szemben. Sérelmezik, hogy a nagy mesterségesintelligencia-modellek a könyvek, újságok, dalok és képek tömkelegéből fejlesztik adatbázisukat. Virkkunen megjegyezte, vannak még tennivalók ezen a téren, és fontosnak tartja, hogy olyan jó megoldást találjanak, amely mindkét érdekcsoportnak megfelelő.