Fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen a francia Nemzeti Tömörülés korábbi vezetője, Marine Le Pen és 11 másik személy a párt európai parlamenti képviselői által alkalmazott asszisztensek juttatásainak hűtlen kezelése ügyében. A politikust két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és azonnali hatállyal öt évre eltiltották a politikai választásokon való indulástól, így 2027-ben nem szállhatna harcba az elnöki székért. A fellebbviteli döntés 2026 nyarán születhet meg.
A francia Nemzeti Tömörülés és a párt európai parlamenti képviselői által alkalmazott asszisztensek juttatásainak hűtlen kezelése ügyében első fokon elítéltek közül 12 személy – köztük Marine Le Pen – fellebbezett az ítélet ellen, közölték pénteken igazságügyi források.
A fellebbezés határideje csütörtök éjfél volt. Az elítéltek mintegy fele úgy döntött, elfogadja az elsőfokú ítéletet – számolt be róla az MTI.
A párizsi büntetőbíróság március 31-én két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a francia ellenzéki politikust, valamint
azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért a neve által fémjelezett Nemzeti Tömörülés a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül pártcélokra használt fel.
Az ügyben további 23 vádlottat hat hónaptól négy évig terjedő felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy háromtagú bírói testület. Az elsőfokú ítélet értelmében az 56 éves ellenzéki politikus nem vehet részt a következő, 2027 tavaszára tervezett elnökválasztáson.
A vádlottak kisebb száma miatt a fellebbviteli tárgyalás, amelyet 2026 első felére tervez a francia igazságszolgáltatás, és amelynek döntése 2026 nyarán várható, valószínűleg rövidebb lesz, mint az első, amely két hónapig – 2024. szeptember 30. és november 27. között – tartott hatalmas médiafigyelem mellett.
Az elsőfokú bíróság Marine Le Pen azonnali eltiltását a politikai választhatóságtól azzal indokolta, hogy fennáll a visszaesés veszélye, mivel a politikus nem ismerte el a tényállást, és az ítélet indoklása szerint „nem is tudatosult” benne a választott képviselői tisztséggel járó „rendkívüli tisztesség követelménye”, illetve „az ezzel járó felelősség”.
Elítélése óta Marine Le Pen és pártja „politikai döntésnek”, „demokratikus botránynak”, „a bírák beavatkozásának” minősítette a bírósági döntést. A vádlottak túlnyomó többsége ártatlannak vallotta magát a perben.
A március végi ítéletre több politikus reagált, köztük Orbán Viktor és Donald Trump is, utóbbi boszorkányüldözésnek tartja a bírósági döntést. A magyar kormányfő kiállt a francia politikus mellett, ezt pedig uniós kritikusai nem nézték jó szemmel. A Nemzeti Tömörülés volt vezetője Párizsban hívta utcára szimpatizánsait, hogy az ítélet ellen tiltakozzanak.