Kedves olvasó!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Orosz diplomata: Az uniónak nincs meg a képessége egy Moszkva elleni összecsapáshoz
• Donald Trump különmegbízottja Berlin mintájára darabolná fel Ukrajnát
• NATO főtitkár: A szövetséget aggasztja annak veszélye, hogy Oroszország atomfegyvert telepít a világűrbe
• Figyelmeztet a német tábornok, 2029-ben csaphat le Oroszország a NATO-ra
• Fagyos üzenet Moszkvába, Donald Trump nyomást helyez Vlagyimir Putyinra

Köszönjük figyelmét, tartson velünk legközelebb is!

„Világosan látom Ukrajna globális fontosságát és jelentőségét. Az ukrajnai biztonság és a háború lezárásának módja közvetlenül befolyásolja más világrégiók – Afrika, a Közel-Kelet, az Indo-csendes-óceáni térség” – biztonsági helyzetét – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjújában.

A miniszter elmondta, több mint húsz találkozót tartott, főként afrikai országok külügyminisztereivel. „Köszönetet mondtak nekünk méltóságunk megőrzéséért és azért, hogy álláspontunk lehetővé teszi, hogy a méltóságról beszéljünk. Örömmel hallottam ezt” – jegyezte meg. Elmondta, hatalmas potenciál rejlik Afrikában. „A háború ellenére kilenc nagykövetséget nyitottunk ott. Növelni fogjuk jelenlétünket az afrikai kontinensen, mert ez kölcsönösen előnyös” – vélekedett.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Antalyában tartott diplomáciai fórumon elmondta, sosem rögzítették jogilag kötelező érvényű dokumentumba a NATO azon ígéretét, hogy a szövetség nem terjeszkedik kelet fel – adta hírül az RBK Ukrajina.

A tárcavezető hozzátette, hogy ezt azért nem tették meg, mivel az orosz történelemben hagyománya van annak, hogy betartják az adott szót.

Egyesek azt kérdezik: miért nem ragaszkodtunk az írásos garanciákhoz, amikor James Baker (akkori amerikai külügyminiszter – a szerk.) azt mondta, a NATO egy centit sem mozdul kelet felé? Nekem csak egy ötletem van erre, mégpedig az, hogy az orosz történelemben a 17-18. század óta, amikor virágzott a kereskedelem, senki sem írt alá semmilyen szerződést. Kezet fogtunk, a »becsület szavunkat« adtuk, és soha nem szegjük meg

– mondta Lavrov.

Megjegyezte, a nyugati tisztviselők viszont nem tudhattak erről a hagyományról. Hangsúlyozta azt is, hogy az ígéretek viszont elhangzottak Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin számára is. Hozzátette, hogy a Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlásával szerinte a NATO-t is meg kellett volna szüntetni.

A frontvonalhoz közeli ukrán gyógyszertárak komoly gazdasági nehézségekkel küzdenek, mindössze 17 százalékuk maradt nyereséges. Most őket is nehéz helyzetbe hozhatja, hogy a kormány többek között a patikákat is érintő árrésstopot vezetett be – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

A helyzet veszélyeire Okszana Dmitrijeva, az ukrán parlament tagja hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, az egészségügyi minisztérium több képviselő megkeresésére sem mutatott be olyan gazdasági számításokat, amik a gyógyszertárak működésére vonatkoznak.

Nyolc megyében egyetlen patikára több mint tíz település jut. Ha elemzés és számítások nélkül korlátozzák a nyereségességet, az emberek gyógyszerek nélkül maradnak – inzulin, antibiotikumok és szívgyógyszerek nélkül

– mondta Dmitrijeva.

Hangsúlyozta, nem engedhetik meg, hogy eltűnjenek a gyógyszertárak a frontvonal közeli területekről, ezért egyensúlyt kell találni az árak csökkentése, és a patikai hálózatok fenntartása között.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter közölte, felgyorsítják az Ukrajnának szánt támogatások elköltését, valamint elmondta, az uniónak a harcok befejezése után is tovább kell támogatni Kijevet, hogy megerősíthesse védelmi képességeit és elrettentse Oroszországot – adta hírül a Szabad Európa ukrán oldala.

Most akarunk támogatást nyújtani, mert a harcok intenzívebbek, mint valaha. És még a harcok leállása után is szüksége lesz Ukrajnának a támogatásunkra, hogy megerősítse az Oroszországtól való elrettentő képességét. Vagyis függetlenül attól, hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát

– közölte a tárcavezető.

Brekelmans megjegyezte, a jövőbeni amerikai támogatás bizonytalansága miatt Európának fokoznia kell a támogatást. Hozzátette, éppen ezért Hollandia úgy döntött, hogy a 2026-ra bejelentett, Ukrajnának szánt 3,5 milliárd eurós támogatásból 2 milliárdot már idén felhasznál. Hozzátette, ebből 500 millió eurót költenek drónokra, 150 milliót pedig légvédelemre fordítanak, különösen I-HAWK rendszerekre.

Elismerte az ukrán légierő, hogy április 12-én szombaton, bevetés közben elvesztette az egyik F–16 többcélú vadászgépét és annak pilótáját – adta hírül az orosz Moszkovszkij Komszomolec. 

Oroszország 15 millió rubelt (65 millió forintot) ajánlott minden egyes lelőtt F–16 ért, de a lap információi szerint a mostani esetnél nem lehet kizárni, hogy tévedésből saját erők rakétája okozta a végzetes találatot. Hozzáteszik, az ukrán légierő közlése szerint a gépet egy 21 éves katonája irányította, aki szintén meghalt. A tárca az esettel kapcsolatban nem közölt több részletet.

A portál megjegyzi, Ukrajnának nincs sok F–16 vadászgépe, elemzők nagyjából 10 darabra becsülik a készletet, valamint pilótákból is hiány van, ezért minden veszteség érzékeny a számukra.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton Donald Trump amerikai elnököt dicsérte, mert szerinte minden más nyugati vezetőnél jobban érti az ukrajnai konfliktust − írta a Reuters.

Amikor bármely konfliktus, így az ukrán konfliktus gyökereinek megszüntetéséről beszélünk, ez az egyetlen módja a probléma megoldásának és a tartós béke megteremtésének. A gyökeres okok megszüntetése

− mondta Lavrov az Antalyai Diplomáciai Fórumon.

Trump volt az első és eddig, azt hiszem, szinte az egyetlen a nyugati vezetők közül, aki ismételten, meggyőződéssel, többször is kijelentette, hogy óriási hiba volt Ukrajnát a NATO-ba vonni − közölte az orosz külügyminiszter, aki úgy tűnik, a magyar kormány képviselőiről megfeledkezett. Vlagyimir Putyin ugyanis már a háború kezdete előtt is elmondta, hogy Kijev nyugati irányultságát fenyegetésként értékeli.

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a ritka földfémekkel kapcsolatos megállapodás új változatának részeként átveszi az Oroszországot Ukrajnán keresztül Európával összekötő gázvezeték ellenőrzését − írta az Ukrajinszka Pravda a Reuters értesülésére hivatkozva. 

Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a lap nem pontosítja, melyik gázvezetékről van szó, ugyanis az orosz Gazprom tulajdonában nincsen semmilyen vezeték Ukrajnában. Viszont több is áthalad az országon keresztül, mely Oroszországból az Európai Unióba vezet, mint például a Szojuz, a Prohresz vagy az Urengoj–Pomarij–Ungvár, de ezek ukrán állami tulajdonban vannak, és az ukrán gázszolgáltatók ellenőrzése alatt állnak.

Ukrajna egyetlen esélye a békére Donald Trump amerikai elnöknél van − jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a Sky News tévécsatornának adott interjúban.

Ha valaki képes kikényszeríteni az orosz háború végét, az valószínűleg csak az Egyesült Államok elnöke

 − mondta a brit televíziónak adott, szombaton közzétett interjúban. „A kérdés az, hogy elég elszánt lesz-e ahhoz, hogy ezt úgy tegye meg, hogy a béke igazságos és tartós legyen” − mutatott rá, hozzátéve, hogy ez nagyon fontos Európa számára.

Trump úr tudja, hova kell ütni, hogy fájjon

 − mondta Duda, utalva Trumpnak az első hivatali ideje alatt az Északi Áramlat-2 gázvezeték ellen hozott döntéseire, amelyek szerinte „meghiúsították Vlagyimir Putyin energetikai ambícióit”.

A Fehér Házzal folytatott februári tárgyalásaira vonatkozó kérdésre Duda azt válaszolta, hogy azok az amerikai csapatok lengyelországi jelenlétének megerősítésére összpontosítottak. „Felvetettem egy hatalmas amerikai katonai bázis létrehozásának ötletét. Akkor a Fort Trump nevet adtuk neki. Továbbra is remélem, hogy ez az ötlet megvalósul” − tette hozzá.

Trump vámpolitikáját az interjúban a lengyel elnök „sokkterápiának” nevezte, amellyel egy „hatalmas üzleti és kereskedelmi sikerekkel rendelkező” ember tárgyal. „Lehet, hogy az európai politikusok nem ehhez vannak szokva” − folytatta Duda, hozzátéve, hogy az amerikai elnök az amerikai adófizetőknek, nem pedig európai kollégáinak tartozik számadással. Szövetségesei pedig jobban teszik, ha „higgadtak maradnak” az új transzatlanti valósággal szemben.

Az orosz légierő harci helikopteregysége ukrán páncélozott járműveket semmisített meg a Kurszki terület erdős határvidékén – jelentette az orosz védelmi minisztérium szombaton.

A közlemény szerint a légicsapást egy Ka-52M Aligátor felderítő-csapásmérő helikopter, egy Mi-28NM Éjszakai vadász harci helikopter és egy Mi–8 többcélú helikopter hajtotta végre. A helikopterek személyzete S-8 rakétákkal mértek csapást az előre meghatározott koordinátákra.

A védelmi minisztérium hozzátette, hogy a támadás után a legénység sikeresen végrehajtott rakétaelhárító manővereket a fedélzeti védelmi rendszerek segítségével, majd biztonságosan visszatért a felszállási repülőtérre.

A tárca adatai szerint az elmúlt 24 órában az ukrán fegyveres erők több mint 235 katonát, egy műszaki járművet, két páncélozott járművet és hét gépjárművet veszítettek ezen a frontszakaszon – jelentette a ria.ru. 

Két építőmunkás megsebesült, amikor orosz tüzérségi támadás érte az egyik kórházat az ukrajnai Herszonban – jelentette Olekszandr Prokugyin, a herszoni területi katonai közigazgatás vezetője.

Az Interfaxhoz eljutott jelentés alapján a szombat reggeli támadásban megsérültek az épület falai és betörtek az ablakok. A kórház páciensei és orvosi személyzete időben az óvóhelyre menekültek, ezért közülük senki sem sérült meg. A sebesültek egy építőipari vállalat alkalmazottai, akik éppen felújítási munkálatokat végeztek a kórház területén.

A katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy a herszoni területi kommunális vészhelyzeti szolgálat munkatársai már dolgoznak az ellenséges támadás következményeinek felszámolásán.

A Horticia hadműveleti-stratégiai erők csoportja szerint az orosz csapatok átcsoportosítást hajtanak végre és újabb támadó hadműveletre készülnek Harkiv megyében – közölte a The Kyiv Independent. 

Az ukrán katonai vezetés április 12-i hivatalos közleménye szerint bár az elmúlt napon nem indítottak támadó műveleteket az orosz erők Harkiv irányában, aktívan feltöltik egységeiket és készülnek a támadó műveletek folytatására a régióban.

A kupjanszki területen az ukrán csapatok meghiúsították az orosz támadási kísérleteket Kindrashivka, Kamjanka és Zahrizove közelében. Lozova és Nova Kruhliakivka térségében egy öt páncélozott járművel végrehajtott gépesített támadást is megállítottak.

Az orosz erők a Luhanszk és Donyeck megyék határán fekvő Liman szektorban is indítottak támadásokat, többek között Novoyehorivka, Hrekivka és Torske környékén, de minden előrenyomulási kísérletet visszavertek az ukrán védők.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint a háború kezdete óta az orosz veszteségek már meghaladják a 140 ezer főt.

Ukrajna jelentősen felfuttatta fegyvergyártását az elmúlt évben, már havonta használ hazai gyártású ballisztikus és cirkáló rakétákat – közölte az ország stratégiai iparügyi minisztere.

Herman Szmetanin stratégiai iparügyi miniszter elmondta, hogy az ország 2024-ben nyolcszorosára növelte a cirkáló rakéták gyártását az előző évhez képest. Kiemelte a 2022 óta elért fejlődést, amikor Ukrajna még csak egyetlen típusú cirkáló rakétát, a Neptunt tudta gyártani. 

Tavaly számos új modellt vezettünk be, ami lehetővé tette, hogy a termelés nyolcszorosára nőjön 2023-hoz képest

– idézi a The Kyiv Independent Szmetanint.

Ukrajna a nagy hatótávolságú drónok gyártását is több mint kétszeresére növelte 2024-ben az előző évhez képest, ami 22-szeres növekedést jelent 2022-höz viszonyítva. Összesen 324 új fegyvertípust fejlesztettek ki Ukrajnában 2024 végéig.

Szinte a harci eszközök felét maguknak gyártják

Szmetanin szerint Ukrajna 9 milliárd dollár értékű fegyvert gyártott 2024-ben, és a védelmi ipar várhatóan 2025 végéig csaknem megnégyszerezi ezt az összeget. „Már most látjuk a növekedést ebben az évben. 2025 végére képesek leszünk 35 milliárd dollár értékű katonai felszerelést gyártani belföldön” – mondta.

Olekszandr Kamisin elnöki tanácsadó hozzátette, hogy Ukrajna most már szinte a teljes szükséges katonai árucikk-választékkal el tudja látni fegyveres erőit.

Ma különböző becslések szerint a frontvonalon használt eszközök 30-40 százalékát Ukrajnában gyártják

– mondta Kamisin.

Ez nem csak a háborúról szól – ez a gazdaságunkról szól. A tavalyi évtől kezdve a védelmi gyártás jelentős részét képezi a GDP-nknek. A győzelmünk után biztos vagyok benne, hogy ukrán gyártású fegyvereket fogunk exportálni a világba – fogalmazott. 

A Reuters belső forrásai szerint egy közelmúltbeli találkozó alkalmával Steve Witkoff kormányzati különmegbízott azt javasolta Donald Trump amerikai elnöknek, hogy a leggyorsabban úgy köthetnek tűzszünetet, ha Oroszország megkapja a négy, általa elfoglalt keleti ukrán régiót.

Ezzel azonban nem értett egyet Keith Kellogg, Ukrajna ügyében felelős amerikai megbízott, aki szerint Ukrajna hajlandó lenne tárgyalni a területekkel kapcsolatos egyes feltételekről, de soha nem fogadná el a területek átadását Oroszországnak. A találkozó anélkül zárult, hogy Trump döntést hozott volna az amerikai stratégia megváltoztatásáról.

Pénteken az amerikai elnök a közösségi médiában fejezte ki elégedetlenségét a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban:

Oroszországnak lépnie kellene. Túl sokan halnak meg – hetente ezrek – ebben a borzalmas és értelmetlen háborúban.

A tűzszüneti tárgyalások holtpontra jutása és az Egyesült Államok újabb szankciókkal való fenyegetése tovább növelheti a nemzetközi politikai feszültségeket, és új kérdéseket vet fel a békefolyamatok gyorsításának szükségességéről.

Az orosz hadsereg masszív támadást hajtott végre a Donyeck régióban, ahol 11 települést értek találatok. A támadások következtében egy civil életét vesztette, négyen pedig megsebesültek – közölte az Interfax a helyi hatóságok jelentése alapján. 

24 óra alatt a rendőrség 3531 támadást regisztrált a frontvonal és a lakóövezetek ellen. 11 településen történtek becsapódások... Pokrovszkban az oroszok megöltek egy civilt és egy másik személyt megsebesítettek. Egy többlakásos épület megrongálódott. Egy ember megsérült Hrisine településen a Pokrovszki közösségben, valamint egy másik Zaricsne-ben, a Limani közösségben. Konsztantinyivkát az ellenség KAB-250 bombákkal és drónokkal támadta, amelyek egyike civil járművet talált el – egy személy megsebesült

– olvasható a rendőrség szombati Telegram-üzenetében.

A rendőrség adatai szerint 32 polgári létesítmény szenvedett károkat, köztük 12 lakóház.

Az orosz drónok becsapódása nyomán keletkezett tüzeket Kijev Szvjatosinszkij kerületében már eloltották, közölte szombaton az Ukrán Katasztrófavédelmi Szolgálat.

„A Szvjatosinszkij kerületben keletkezett tüzek – eloltva! Emlékeztetünk, hogy ma éjjel az ellenség ismét megtámadta Kijevet. Az ellenséges támadás következtében a Szvjatosinszkij kerületben két helyszínen tüzek és rombolás történt. Jelenleg minden tüzet eloltottak” – idézi a hatóság Telegram-üzenetét az Interfax.

Mint korábban jelentették, április 12-ére virradó hajnalban Kijev újabb légi támadást szenvedett el Oroszország részéről. A lelőtt drónok törmelékei miatt polgári infrastruktúra károsodott, és legalább három ember megsérült. A Szvjatosinszkij kerületben egy raktárépületben 1500 négyzetméteres tűz keletkezett. Egy másik helyszínen, egy ipari létesítmény területén, további két raktárépület gyulladt ki – 1000, illetve 150 négyzetméteres területen. A Darnyickij kerületben az ellenséges drón törmelékei Kijev külvárosával határos területre zuhantak, ennek következtében egy magántulajdonú lakóház teljesen megsemmisült.

Az orosz erők drónokkal támadták Dnyiprót péntek éjszaka. A támadásokban lakóházak és az infrastruktúra is megsérült – tájékoztatott az ukrán Interfax Szerhij Liszak, a megyei katonai adminisztráció vezetőjének jelentése alapján. 

A dróntámadás következtében egy magánház megrongálódott Dnyipróban. A pavlogradi járásban egy otthonban keletkezett tüzet a mentőalakulatok eloltották. Egy farmgazdaság szintén károkat szenvedett. Az agresszor FPV-drónokkal csapást mért Nikopol térségére – a járási központra és a Marganec közösségre. Pilóta nélküli repülőgéppel Szinelnikovo járást is támadták. Egy elektromos vezeték is megsérült

–írta a vezető aTelegram-csatornáján.

Liszak szerint a támadásokban senki sem halt meg és nem sérült meg. A keleti légvédelmi erők összesen 17 drónt semmisítettek meg a térület légterében.

A Szabad Európa Rádió ukrán szerkesztősége súlyos válságba került, miután Donald Trump elnök elrendelte az Egyesült Államok Globális Médiaügynökségének (USAGM) felszámolását és a szervezet támogatásának megvonását. Bár egy amerikai kerületi bíróság ideiglenes intézkedéssel blokkolta a kongresszus által már jóváhagyott támogatás elvonását, a rádió pénzügyi helyzete továbbra is kritikus.

Ez egy kényszerű lépés, miközben a Szabad Európa Rádió amerikai bíróságokon harcol a finanszírozás jogáért

– idézi a The Kyiv Independent Mariana Drach-t, az ukrán szerkesztőség igazgatóját. A vezető hozzátette, hogy áprilisban már a prágai központ több nyelvi szolgálatának munkatársai is részlegesen fizetett szabadságra kényszerültek.

Az USAGM ugyan visszavonta döntését a 2025-ös költségvetési év támogatásának megszüntetéséről, a média szervezet jövőbeli finanszírozása továbbra is bizonytalan. A Szabad Európa Rádiót a hidegháború kezdetén alapították a szovjet propaganda ellensúlyozására a keleti blokk országaiban, és azóta is folyamatosan tudósít Ukrajnáról, Oroszországról, Belaruszról és más régiók országairól.

30 millió eurót különít el Ukrajna megsegítésére Litvánia. Dovile Sakaliene védelmi miniszter tájékoztatása szerint a hozzájárulásból 20 millió eurót már elutalt a litván kormány, a többit tüzérségi lövedékek vásárlására fordítják – Ukrajinszka Pravda.

A balti állam 7 millió euróval segíti Ukrajna légvédelmét is. A védelmi tárca 2025-ben 110 millió eurós katonai segélyt nyújt a háborúban érintett országnak, az összeg 200 millióig növekedhet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a Védelmi Kapcsolattartó Csoport (Ramstein) 27. ülésének résztvevőit, hogy a légvédelemre összpontosítsanak, mivel Ukrajnának tíz Patriot légvédelmi rendszerre van szüksége – adta hírül az Interfax.

Az államfő kijelentette, hogy számos település van kitéve a légi támadások veszélyének. A kevés légvédelmi rendszert az ukránok országszerte helyezik át, ezért országának hatalmas szüksége van ezekre. Zelenszkij úgy véli, az orosz csapatok előnyt kovácsolhatnak abból, ha bármelyik légvédelmi rendszer meghibásodik.

Magyarország területére 2025. április 11-én az ukrán-magyar határszakaszon 5429 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.