A glaukóma degeneratív szembetegség, amely milliókat fenyeget vaksággal, miközben nagy probléma, hogy akut hiány van képzett szakemberekből, és az ellátáshoz való hozzáférés országszerte egyenlőtlen.
Különböző becslések szerint Indiában körülbelül 12 millió embernek van glaukómája, és körülbelül 1,2 millióan szenvednek a betegséggel összefüggő vakságban, ami az indai vaksági esetek 5,5 százalékát teszi ki.
A betegség károsítja a látóideget, gyakran észrevehető tünetek nélkül, és kezelés hiányában a látás elvesztéséhez vezet. Az állapot tünetmentessége miatt a korai felismerés kihívást jelent, mivel a betegek gyakran azt feltételezik, hogy látásuk normális, még akkor is, ha az idegkárosodás már folyamatban van. A szemnek természetes nyomása van, mint egy vízzel teli léggömbnek, amely a folyamatosan képződő és lefolyó folyadékból, a víztartalmú folyadékból származik. Ha ez az egyensúly megbomlik, a nyomás felgyülemlik, megsértve az idegrostokat és befolyásolva a látást.
„A betegség egyre fenyegetőbbé válik, mert valószínűleg sok eset marad észrevétlenül” – fogalmazott Anand Sivaraman, a Remidio, egy mesterségesintelligencia-vezérelt glaukómafelismerő rendszereket fejlesztő vállalat alapító igazgatója.
Sivaraman szerint Dél- és Délkelet-Ázsia lakói veszélyeztetettebbek a betegségre, mivel általában kisebb szemük van, mint a kaukázusiaknak, ami befolyásolhatja a folyadékkárosodást, amely fokozatosan vezet a betegséghez.
Ázsia jelentős közegészségügyi kihívás előtt áll, mivel az előrejelzések szerint 2040-re meredeken emelkedik a glaukómás esetek száma. Ez pedig több tényezőnek tulajdonítható, többek között az öregedő népességnek és a régióban gyakori genetikai hajlamnak. A kontinensen a tanulmányok szerint 2040-re a 27,8 milliót is elérheti a további esetek száma. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a glaukóma a visszafordíthatatlan vakság leggyakoribb oka világszerte.
India hatalmas és változatos földrajzi kiterjedése, amely 30 államra és nyolc területre oszlik, óriási kihívást jelent az egészségügyi szakemberek számára. A távoli területek a nagy kórházakhoz képest olyan egészségügyi központoktól függenek, amelyek nem rendelkeznek a legmodernebb orvosi berendezésekkel vagy szakorvosokkal.
Sivaraman szerint az ország 1,4 milliárdos lakossága számára mindössze körülbelül 15 000 olyan orvos van, aki képzett retinaszakértő, vagyis képes a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálására és kezelésére, de még ezek a szakemberek is gyakran elfoglaltak a különböző betegségek kezelésével.
Az általános szemészek gyakran nem képesek korai stádiumban felismerni a glaukómát, megjegyezve, hogy gyakran olyan állapotokat keresnek, mint a szürke hályog, a szemlencse elhomályosodása.
Sivaraman szerint a mesterségesintelligencia-eszközök segíthetnek megoldani ezeket a kihívásokat azáltal, hogy a retináról készült képek elemzésével felismerik a glaukómára utaló finom változásokat, és időben további vizsgálatokra utalják a pácienseket.
Sokan, akik terepen dolgoznak, például a mezőgazdaságban, általában csak akkor veszik észre, hogy glaukómájuk van, amikor elkezdik elveszíteni a perifériás látásukat – a közvetlen látóterükön kívüli tárgyak látásának képességét – de ekkorra a károsodás gyakran már visszafordíthatatlan.
Ez azt jelentette, hogy
a glaukómás embereknek csak 10-15 százaléka tudott orvosi kezelést kérni olyan stádiumban, amikor a betegség még kezelhető volt.
Sivaraman szerint itt lép a képzeletbeli intelligencia a képbe, mivel az elsődleges egészségügyi központok India-szerte segíthetnek abban, hogy a korai felismerést lehetővé tevő AI-eszközök és alkalmazások segítségével figyelmeztessék az embereket a glaukóma tüneteire. Indiában minden egyes elsődleges egészségügyi központ nagyjából 50 000 fős lakosságot lát el.
A dél-indiai Kerala állam a cukorbetegek retinopátiaszűrésén keresztül azon dolgozik, hogy ilyen nyilvántartást vezessenek azokról az egyénekről, akik hajlamosak vagy szenvednek a betegségben. Sivaraman megjegyezte, hogy a glaukóma szorosan összefügg az olyan életmódbeli betegségekkel, mint a cukorbetegség, mivel a cukorbetegek közel egyharmadánál a szembetegség is kialakul.
Tehát egy lassú lefolyású betegség esetében segít a korai felismerésben, mert bár nem biztos, hogy van kezelés, de lehetőségünk van az azonnali gondozásra és az ellátási útvonalba való bevonásra, mielőtt a látás elvesztése bekövetkezne
– vélekedett Sivaraman.
Sivaraman szerint a vizsgálati és felismerési pontok a kezelés központjaiként is szolgálhatnának, hozzátéve, hogy az embereket akár a rutinszerű szemészeti vizsgálatok során is be lehetne vonni a szűrési folyamatba, hogy ellenőrizzék látásukat.
A glaukóma leküzdésére irányuló kormányzati megközelítés az AI végrehajtása révén jelentős mérföldkövet jelent a közegészségügyi politikában. Felismerve a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a glaukóma korai diagnosztizálásában, az indiai kormány számos kezdeményezést indított, amelyek célja az AI-technológiák integrálása az egészségügyi rendszerbe.
A kormány nemzetközi technológiai cégekkel és kutatóintézetekkel együttműködve olyan AI-megoldások kifejlesztésére összpontosít, amelyek hatékonyan képesek kezelni a szakemberhiány és az egészségügyi ellátás egyenlőtlen elosztásának kihívásait. Ezek a kezdeményezések nemcsak a korai felismerési arányok növelésére, hanem a szemészeti szolgáltatások általános javítására is hivatottak országszerte.
Orvosi szakértők szerint az olyan technológiák, mint az AI és a gépi tanulás, forradalmasíthatják a megelőző egészségügyi ellátást, különösen egy olyan országban, mint India, ahol az állami kórházhálózatok orvosai túlterheltek, hogy a hatalmas lakosság egészségügyi problémáival foglalkozzanak.
Sudhir Kalan, az indiai Nemzeti Digitális Egészségügyi Munkacsoport elnöke és az újdelhi Sir Ganga Ram Kórház Minimal Access, Metabolic & Bariatric Surgery Intézetének elnöke elmondta, hogy az indiai kormány felismerte az új technológia fontosságát, és kiemelt területként jelölte meg a mesterséges intelligencia alkalmazását az orvostudományban.
Szakértők szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása forradalmi hatású lehet, mivel túlmutat a megelőző egészségügyi ellátáson, és különböző paraméterek elemzésével figyelmezteti a betegeket a rák, a szívbetegségek és a zöld hályog fenyegető egészségügyi kockázataira.
„Meg tudja mondani, hogy egy személynél nagy valószínűséggel alakul-e ki glaukóma három-öt éven belül” – jelentette ki Kalan, megjegyezve, hogy az AI egyszerre több egészségügyi paramétert is összevethet, és felismerheti a közelgő romló egészségügyi állapot figyelmeztető jeleit, amelyeket még az orvosok sem mindig tudnak azonosítani.
Klemensits Péter, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: John Weis önkéntes megvizsgálja egy beteg látását Inglewoodban 2009. augusztus 13-án. Fotó: John Moore / Getty Images)