Egy német kísérlet igazolta, hogy sokan akkor is hajlandók dolgozni, ha minden hónapban rendszeresen, kötöttség nélkül fizetést kapnak. Az összeget feltétel nélküli alapjövedelemnek, FNA-nak nevezik. Bevezetése Magyarországon is felmerült.
Az elképzelés szerint mindenkinek jár a pénz – keresetétől függetlenül. A feltétel nélküli alapjövedelem egyik célja a szakmai továbbképzés és szabad munkaerő-vándorlás lehetővé tétele, a kreatív tevékenység ösztönzése, nem utolsósorban pedig a gondoskodás.
„Idővel egyetemes alapjövedelemre lesz szükség, ha a mesterséges intelligencia váltja fel sok helyen az emberi munkát” – ezt prognosztizálta Elon Musk még 2018-ban. Egy demokrata elnökjelölt 2020-ban havi ezer biztos dollárt ígért az amerikaiaknak – idézte fel a CNN. Andrew Yang azonban nem nyert választást.
Egy berlini civil szervezet, a Mein Grundeinkommen, az Alapjövedelmem ezzel szemben a tudományos kutatás szándékával a gyakorlatban vizsgálta az FNA hatását a mindennapi életre. Három éven át, 2021 júniusától 2024 májusáig összesen 122, 21 és 40 év közötti személy minden hónapban 1200 eurót kapott.
A havi utalás mai árfolyamon megközelíti a félmillió forintot.
Az összeget saját belátásuk szerint szabadon felhasználhatták, és kedvükre bármire költhették. Az egyetlen kikötés az volt, hogy félévente egy kitöltött kérdőíven be kellett számolniuk a többi között anyagi helyzetükről, munkavégzési szokásaikról, mentális állapotukról és társadalmi szerepvállalásukról.
A kaliforniai Stocktonban hasonló kísérletet indítottak 2019-ben, havi 500 dollárral – abban a reményben, hogy javul a közegészségügyi ellátás. Európában a koronavírus-járvány idején terjedt el az ötlet. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint 2020-ban az európaiak 71 százaléka támogatta a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.
A kritikusok szerint a biztos bevétel bizonyára csökkenti a munkavégzés iránti hajlandóságot, a német tanulmány azonban rácáfol a feltételezésre. A vizsgálatban részt vevők nem mondtak fel, átlagosan heti 40 órát dolgoztak – hasonlóan a kontrollcsoport 1580 részvevőjéhez, akik viszont nem kaptak semmilyen fizetséget.
Nem találtunk arra utaló bizonyítékot, hogy az emberek szeretnek henyélni
– mondta Susann Fiedler, a Bécsi Egyetem professzora, aki részt vett az eredmények feldolgozásában.
A kontrollcsoporttal ellentétben az FNA-ban részesülők nagyobb arányban váltottak munkahelyet, vagy iratkoztak be továbbképzésre. Elégedettebbek voltak a munkájukkal – és „sokkal” elégedettebbek a jövedelmükkel.
A tanulmány szerint a feltétel nélküli alapjövedelemben részesülők az életüket „értékesebbnek és értelmesebbnek” nevezték, és azt tapasztalták, hogy mentális egészségük egyértelműen javult.
Elsősorban a nők arról számoltak be, hogy nagyobb autonómiát nyertek. Ugyanannyit dolgoztak, mint korábban, mégis úgy tűnt, több idejük marad alvásra, önkéntes tevékenységre és a szeretteikkel való időtöltésre.
A jövedelem összege, szavatoltsága és kiszámíthatósága javítja a kulcsfontosságú eredményeket az egészségügyben, az aktivitásban, a vállalkozói szellemben, az oktatásban és az élet szinte minden más területén
– állítja Matthew Johnson, a brit Northumbria Egyetem professzora, aki könyvet írt az alapjövedelem szerepéről.
Kollégája, Elliott Johnson arra hívta fel a figyelmet: a nemzeti kormányoknak tisztában kellene lenniük azzal, hogy az FNA a lakosság hosszú távú egészségi állapotába történő befektetés.
Szili Katalin független parlamenti képviselő 2013 szeptemberében határozati javaslatot nyújtott be A feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatáról címmel, de végül a kérdés már az illetékes bizottságban elbukott, és nem került az Országgyűlés elé.
A Párbeszéd 2015-ben kezdeményezte, hogy a gyermekek havi 25 ezer, a felnőttek 50 ezer, a kismamák pedig havi 75 ezer forintot kapjanak. Az utópisztikus javaslat elhalt, bár a még 2011-ben alakult, az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület célja, hogy az FNA eszméjét minél szélesebb körben terjessze, végcélja pedig elérni, hogy az FNA-t Magyarországon a legrövidebb időn belül bevezessék.
A teljes egészében magánadományozók által finanszírozott német tanulmányra több mint kétmillióan jelentkeztek, a szűkebb körből pedig sorsolással választották ki a szerencséseket. A Mein Grundeinkommen kutatását több mint kétszázezren támogatták rendszeres, havi adományokkal.
Hogy állami szinten miként lehet finanszírozni az FNA-t, egyelőre nem világos.
A klímaválság, a demográfiai változások és a technológia kihívásai fontos kérdéseket vetnek fel a jóléti állam és a feltétel nélküli alapjövedelem szerepével kapcsolatban – szögezték le mindenesetre a berlini civil szervezet kutatói.