Vietnám döntése, hogy F–16-os Sólyom harci repülőgépeket vásárol az Egyesült Államoktól, drámai fordulatot jelenthet Hanoi stratégiai orientációjában. Habár a lépés az évtizedes védelmi partnerség végét is jelentheti Oroszországgal, valószínűbb, hogy a légierő valódi megerősítése helyett inkább Washington megnyugtatása áll az üzlet hátterében.
Az amerikai védelmi hírportál 19FortyFive iparági forrásokra és egy volt amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva megírta, hogy Hanoi megállapodást kötött Washingtonnal legalább 24 F–16-os beszerzéséről a Lockheed Martintól. Ha a megállapodás megerősítést nyer, ez lenne a két ország eddigi legnagyobb katonai tranzakciója.
Hosszú tárgyalások után Vietnám most az F–16-os vadászgépek legújabb vásárlójává válik
– írta a védelmi hírportál. Hivatalos számokat nem közöltek, de a beszerzés várhatóan legalább 24 repülőgépet érint.
„Ha az F–16-osokat más platformokkal kombinálják, amelyeket Vietnám az Egyesült Államoktól szeretne beszerezni, az összességében a két ország között valaha kötött legnagyobb védelmi megállapodás lehet” – áll a jelentésben. A hír három héttel azután jelent meg, hogy az Egyesült Államok Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynöksége bejelentette, hogy a külügyminisztérium jóváhagyott egy jelentős fegyvereladást a Fülöp-szigeteknek, amely húsz F–16-os repülőgépet is tartalmaz.
Ian Storey, a szingapúri ISEAS – Yusof Ishak Intézet vezető kutatója úgy látja, ha az eladás megtörténik, az előkészítheti az utat ahhoz, hogy Amerika Vietnám „legjelentősebb védelmi partnere” legyen. Storey szerint ez gyakorlatilag Oroszország 70 éves védelmi kapcsolatának a végét is jelentené Vietnámmal, megjegyezve, hogy az elmúlt évtizedben Moszkva Vietnám védelmi politikájában betöltött vezető szerepétől kissé háttérbe szorult.
A Stockholmi Nemzetközi Béke Kutató Intézet adatai szerint Oroszország 2022-ig Vietnám legnagyobb fegyverszállítója volt, hiszen az elmúlt két évtizedben a délkelet-ázsiai ország katonai beszerzéseinek mintegy 80 százalékát adta. Hanoi akkoriban azt az álláspontot képviselte, hogy reméli, csökkenteni tudja az orosz fegyverzettől való erős függőségét.
Eddig nem volt egyértelmű, hogy Hanoi milyen mértékben fordulna Washingtonhoz hadseregének és légierőjének modernizálása érdekében, bár 2016 óta, amikor az Egyesült Államok feloldotta a Vietnámmal szemben régóta érvényben lévő fegyverembargót, nagy horderejű megállapodásról szóló tárgyalások kezdődtek. 2022 végén Vietnám első nemzetközi védelmi kiállítását rendezte, amelyen részt vettek az Egyesült Államok legnagyobb védelmi ipari gyártói, köztük a Raytheon és az F–16 gyártója, a Lockheed Martin. A következő évben Hanoi és Washington történelmi jelentőségű, átfogó stratégiai partnerséget kötött, amelyben kifejezetten vállalták a védelmi és biztonsági együttműködés bővítését.
Joe Biden amerikai elnök Hanoiban tett 2023-as történelmi látogatásakor a két ország valószínűsíthetően megkezdte az előzetes tárgyalásokat a javasolt fegyvereladásról, amely új fejezetet nyitna a kétoldalú biztonsági együttműködésben.
Storey azonban óva intett attól, hogy alábecsüljék a vietnámi hadvezetés és az orosz védelmi szektor közötti bizalom szintjét. A vietnámi katonaság sokkal jobban bízik Oroszországban, mint Amerikában, persze sok kérdés maradt megválaszolatlan, mivel sem Washington, sem Hanoi nem erősítette meg az eladást.
Az F–16-osok újak vagy használtak lesznek? Ha újak, akkor az Egyesült Államok hajlandó-e eladni Vietnámnak a legújabb verziókat? Ha használtak, akkor hogyan tudnák felvenni a versenyt Kína lopakodó harci repülőgépeivel? Továbbá: miért kockáztatná Hanoi Peking haragját egy olyan időszakban, amikor Vietnám és Kína kapcsolata zökkenőmentesen fejlődik?
A múlt héten Hanoiban tett látogatásakor Hszi Csin-ping kínai elnök az Egyesült Államok vámjai által okozott zavarok közepette szorosabb kereskedelmi és ellátási láncok kialakítására szólított fel, és a két ország több tucat együttműködési megállapodást írt alá.
Kína 145 százalékos amerikai vámokkal néz szembe, míg Vietnám részéről tárgyalások folynak az Egyesült Államok által fenyegetett 46 százalékos vámok csökkentéséről, amelyek egyébként júliusban lépnének életbe a globális moratórium lejárta után.
A vietnámi vezetők valószínűleg azt is gondosan mérlegelik, hogy Kína hogyan reagálhat egy ilyen jelentős fegyvereladásra. Hanoi nagy erőfeszítéseket tesz a Pekinggel való kapcsolatainak ápolására, amelynek egyik legfontosabb eleme annak biztosítása, hogy Vietnám soha nem csatlakozik az Egyesült Államok által vezetett koalícióhoz. Ezért egy jelentős amerikai fegyvervásárlás némi feszültséget keltene a Kínával fennálló kétoldalú kapcsolatokban.
Carl Thayer, az ausztráliai Canberrában található Új-Dél-Walesi Egyetem emeritus professzora szerint azt se feledjük el, hogy
az F–16-osok érkezése kétségtelenül magában foglalná az amerikai katonaság hozzáférését a vietnámi katonai létesítményekhez kiképzés, karbantartás és egyéb támogatás céljából,
noha nem tartalmazza az amerikai légierő repülőgépeinek vagy az amerikai haditengerészet hajóinak állandó állomásozását vietnámi területen.
Nguyen The Phuong, a Canberrai UNSW Ausztrál Védelmi Akadémia doktorandusza szerint az F–16-osok vásárlására vonatkozó ajánlat „taktikai lépés lehet a Trump-kormányzattal folytatott tárgyalásokban”. A hónap elején Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök kijelentette, hogy országa több amerikai fegyvert vásárol a két ország közötti kereskedelmi egyensúly hiányának orvoslására irányuló erőfeszítések részeként.
Phuong szerint Vietnám alternatívát keresett a leszerelt MiG–21-es, a szovjet tervezésű szuperszonikus vadász- és elfogó-repülőgépek helyett.
Azonban az F–16-osok beszerzése jelenleg inkább a Trump-kormány megnyugtatását célzó politikai döntés, mint a légierő tényleges érdeke
– mondta.
Még ha a jelentés igaz is lenne, Phuong szerint nem valószínű, hogy Vietnám 24 repülőgépet vásárolna, mivel ez a szám túlzottnak és költségesnek tűnik, figyelembe véve a kiképzés, a karbantartás és a kísérő fegyverrendszerek költségeit.
„Ez ellentétesnek tűnik a vietnámi hadsereg beszerzési hagyományaival. Reálisabb szám hat-nyolc darab lenne” – mondta. Egyébként az F–16-osok ára 25 millió és 70 millió dollár között mozog, a felszereltségtől függően.
Abdul Rahman Yaacob, a Lowy Institute délkelet-ázsiai programjának kutatója szerint Vietnámnak technikai kérdéseket is figyelembe kell vennie, például az orosz és az amerikai rendszerek közötti kompatibilitást. Hozzátette, Vietnám valószínűleg C–130-as szállító-repülőgépeket vásárol az Egyesült Államoktól, mivel ezek a repülőgépek kevésbé érzékenyek, mint az F–16-osok. Míg az F–16 egy kisebb és manőverezhetőbb vadászrepülőgép, amelyet légi-légi és légi-föld harcra terveztek, a C–130 egy katonai szállító-repülőgép, amelynek feladata csapatok, felszerelések és ellátmányok szállítása.
Rahman szerint Vietnámnak az orosz alkatrészek behozatalát korlátozó szankciók ellenére sem voltak problémái az orosz felszerelésekkel.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: Az amerikai légierő Lockheed Martin Corp. által gyártott F–16 Fighting Falcon vadászrepülőgépei gurulnak a kifutópályán a Max Thunder légi gyakorlaton 2017. április 20-án. Fotó: SeongJoon Cho / Bloomberg / Getty Images)