Az ukrajnai háborúról rendeztek vitát az Európai Parlamentben, ahol az EP-képviselők az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen társaságában Kijev további támogatása, gyorsított EU-csatlakozása, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók mellett vagy ellen érveltek. Az EB-elnök a vitán kijelentette, Ukrajnát erős helyzetbe kell hozni a béketárgyalások előtt, amit szerinte további támogatásokkal, gyorsított EU-csatlakozással, továbbá az orosz fosszilis tüzelőanyagok betiltásával lehet elérni. Von der Leyennel csak a szélsőbal- és a szélsőjobboldali frakciók nem értettek egyet.
Május 7-én, szerda reggel rendeztek vitát az Európai Parlament strasbourgi plenárisán Vita az EU szerepéről az igazságos béke biztosításában Ukrajnában címmel, ahol az ukrajnai háború mellett Kijev további támogatásáról, uniós csatlakozásáról, az orosz agresszorral szembeni szankcióról, valamint a békefolyamatokról esett szó.
Először az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) nevében a soros elnökséget ellátó Lengyelország képviseletében Adam Szlapka lengyel uniós ügyekért felelős miniszter szólalt fel.
Szlapka amellett érvelt, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell, valamint legjobban az ukrán lakosok szeretnének békét, a hosszú, tartós béke pedig kizárólag csak az ukránok akaratán alapulhat.
Szlapka szerint Oroszország valójában nem érdekelt a békében, mivel még a korlátozott tűzszünetekhez is nagyon szigorú feltételeket köt,
illetve az orosz hadsereg továbbra is orosz infrastruktúrát támad, ami szerinte jól megmutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vesz komolyan semmilyen béketervezetet.
Ukrajna biztonsága számukra Európa biztonsága. Ezért továbbra is soha nem látott támogatást ígérünk Ukrajnának, és arra készülünk, hogy fokozzuk ezt a támogatást
– jelentette ki, és emlékeztetett, hogy az Európai Unió eddig 147 milliárd euró értékben támogatta a honvédő háborút folytató ukránokat, amiből 50 milliárd katonai támogatás, valamint 73 ezer ukrán katonát is kiképeztek már.
Beszédét azzal zárta, hogy továbbra is nyomást kell helyezni Oroszországra, és reményét fejezte ki, hogy még a július 1-jéig tartó lengyel soros elnökség végéig sikerül a 17. szankciós csomagban megállapodnia a tagállamoknak.
Utána az Európai Bizottság nevében az elnöke, Ursula von der Leyen szólalt fel. Az EB-elnök beszédét azzal kezdte, hogy május 8-án ünneplik a második világháború lezárásának 80. évfordulóját, 80 évvel ezelőtt pedig Londonban, Párizsban és a Benelux államokban is ünnepelték a nácizmus aluli felszabadulásukat. Ugyanakkor a második világháború vége nem jelentette a szabadság kezdetét, hiszen Európa másik részén újabb elnyomás és megszállás vette kezdetét.
80 évvel később itt állunk, újabb kritikus pillanathoz érkezett Európa. Az ukrán háború egyszer véget ér. De hogy hogyan ér véget, az a kontinens egészét generációkra meghatározza. Az ukránok jövője forog kockán, de ugyanígy a mi jövőnk is a tét. Egy rossz megállapodás Oroszországot arra ösztönözheti, hogy újra próbálkozzon
– jelentette ki Von der Leyen, aki szerint ez biztos recept lenne az instabilitáshoz és a béke, a biztonság hiányához.
Az Európai Bizottság elnöke amellett érvelt, hogy Oroszország egész Európa számára komoly veszélyt jelent, ezért az EU-nak meg kell erősítenie Ukrajna tárgyalási alapját, amit Ukrajna védekezésének segítésével, az orosz tüzelőanyagokról való leválással, valamint Ukrajna uniós támogatásával lehet elérni.
A katonai támogatásról ő is megismételte, hogy az Európai Unió már 50 milliárd eurónyi katonai támogatást nyújtott eddig Ukrajnának, viszont szerinte a segély logikájából a védelmi iparok integrációja felé kell elmozdulni. Ezzel kapcsolatban amellett érvelt, hogy erősítsék meg az ukrán védelmi ipart, hiszen ez a leghatékonyabb módja Kijev további támogatásának.
Az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való leválással kapcsolatban elmondta, hogy az erről való leválás a leghatékonyabb módja, hogy az EU aláássa Oroszország háborús képességét. Emlékeztetett, a háború kitörésekor az EU-tagállamok még havi 12 milliárd eurót költöttek orosz tüzelőanyagokra, ami mára lecsökkent 1,8 milliárdra.
Von der Leyen szerint az orosz tüzelőanyagokat teljesen be kéne tiltani az EU-ban, hiszen szerinte Oroszország eleve nem megbízható partner,
mivel a múltban már több ízben is lezárta az orosz csapokat, amennyiben Moszkvának ezt diktálta az érdeke.
Mi kell még ahhoz, hogy megtanuljuk a leckét, ha kiszolgáltatjuk magunkat Oroszországnak, az nem jó biztonsági és gazdasági szempontból sem. Az energiaárainkat nem diktálhatja egy ellenséges szomszéd
– érvelt az Európai Bizottság elnöke, aki ezután elmondta, az EU-nak tovább kell diverzifikálnia az energiaellátását, a megújuló energiaforrások mellett több országokból kell energiát importálni.
Von der Leyen kijelentette, az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszakának vége, emiatt az orosz energiaforrások betiltása mellett a szankciókat kijátszó orosz árnyékflották ellehetetlenítéséért kell dolgozni – az Európai Bizottság elnöke szintén elmondta, reméli, még a lengyel soros elnökség alatt sikerül megállapodni a 17. szankciócsomagban.
Zárásként Von der Leyen Ukrajna gyorsított EU-csatlakozására tért ki. Von der Leyen szerint ez nemcsak Ukrajnának, hanem az Európai Uniónak is fontos.
Zelenszkij elnök úrral Rómában találkoztunk, erről beszéltünk. Azon dolgozunk, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdjük, és 2025-ben minden tárgyalási fejezetet megnyisson. Ha csatlakozik Ukrajna az Európai Unióhoz, ez a legjobb garanciája a tartós és igazságos békének
– jelentette ki Von der Leyen, aki zárásként elmondta, a történelem már bebizonyította, hogy a béke és az európai integráció kéz a kézben jár. Felszólalását a Slava Ukrajni! kiáltással zárta.
A Tisza Pártot is sorai között tudó Európai Néppárttól először a német CDU EP-képviselője, Michael Gahler szólalt fel. A német EP-képviselő beszédét azzal kezdte, egyetért Ursula von der Leyennel, majd a csütörtöki második világháborús megemlékezésről elmondta, abból Európa megtanulta, hogy nem támadunk meg csak úgy államokat, de Oroszország nem.
Gahler szerint az átfogó, tartós békéhez fontos Ukrajna további támogatása, az Oroszország elleni szankciók, Ukrajna EU-csatlakozása, valamint emlékeztetett, hogy közben az Európai Unió tagállamai a saját védelmi képességeit is emelték.
Ez egy történelmi kihívás. Szembe kell néznünk az agresszorral, és az eltökéltségünk a szabadságon, a demokrácián alapul, és így kell majd Oroszország számára is látnia, hogy nem tudja megnyerni ezt a szisztematikus konfliktust
– zárta felszólalását Michael Gahler, az Európai Néppárt vezérszónoka.
A DK-t is padsoraik között tudó szocialista S&D nevében a görög Giannis Maniatisz beszélt először, aki arra mutatott rá, hogy a tűzszüneti javaslat ellenére Oroszország továbbra is folytatja a rakéta- és dróntámadásokat, amelyek következtében csak áprilisban 150 ukrán civil vesztette életét.
Elmondta, hogy továbbra is egy átfogó, fenntartható, békés megoldást szeretnének, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, ahogy Ukrajna szuverenitását és területi integritását is.
Nem szabad Oroszországnak vagy bármilyen más országnak lehetőséget adni hasonló expanzionista fellépésre. Ezért támogatnunk kell Ukrajnát, azért kell küzdeni, hogy meg tudják védeni a hazájukat, fenn tudják tartani a nemzetközi jogot és meg tudják őrizni a mi biztonságunkat is
– jelentette ki Maniatisz, aki a vita során először hozta fel, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokat – és ne csak azok profitját – is fel kell használni ennek érdekében.
Maniatisz szerint Donald Trump amerikai elnök továbbra is fenntartja a kapcsolatokat Oroszországgal, és szerinte nem igazán tett erőfeszítéseket a tartós béke megteremtése érdekében, emiatt felszólalását azzal az érvvel zárta, hogy az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát. Szerinte fontos, hogy a háború véget érjen, de azt csak úgy lehet lezárni, ha Ukrajna és Európa érdekét is figyelembe veszik, mivel csak így lehet elkerülni, hogy a jövőben elkerüljék a nagyobb biztonsági gondokat.
A Patrióták Európáért (PfE) nevében a képviselőcsoport alelnöke, a Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga szólalt fel. Gál felszólalását azzal kezdte, már közel 50 plenáris vitát rendeztek az ukrajnai háborúról. Az Európai Unió már több mint 150 milliárd euróval támogatta Kijevet, azonban ezzel nem kerültünk közelebb a háború végéhez, miközben százezrek halnak meg a fronton.
Ez az európai stratégia kudarcos mérlege. Az uniónak végre határozottan a mielőbbi tűzszünet és tartós béke elérése érdekében kellene aktívan fellépnie, támogatnia az erre irányuló diplomáciai erőfeszítéseket
– érvelt a Fidesz EP-képviselője, aki ezután arról beszélt, a második világháború után a béke érdekében hozták létre az Európai Uniót, és szerinte erre van ma az ukránoknak a leggyorsabban szüksége.
Ugyanakkor szerinte az uniós intézmények, valamint az Európai Néppárt vezette balliberális koalíció tovább fokozná Ukrajna támogatását, és már az európai védelmi képességek fejlesztését is arra használnák, hogy további fegyvereket juttassanak Kijevnek.
Gál Kinga szerint nem az Európai Unió és állampolgárainak érdeke Ukrajna további támogatása, az energiaellátás szigorítása, ahogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása sem.
A Fidesz EP-képviselője szerint beláthatatlan következményekkel járna a gazdaság, az agrárpolitika, a kohéziós politika és a munkaerőpiac számára, amennyiben Ukrajna számára még a csatlakozása előtt megnyitnák a közös uniós piacot.
Ukrajna semmilyen csatlakozási feltételnek nem felel meg, erről most mégsem esik szó. Pedig kettős mércének az unió bővítéspolitikájában nincs helye. Az uniós döntéshozóknak az európai emberek érdekeit kell képviselniük
– jelentette ki Gál Kinga, aki felszólalását azzal zárta, hogy a magyarok feje felett erről a kérdésről nem dönthetnek.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevében először a lengyel PiS EP-képviselője, Adam Bielan kapott szót.
Bielan szerint a mai vita arról szól, hogyan lehet Ukrajnában egy tartós, fenntartható és átfogó békét elérni. Szerinte nem lehet tartós békéről beszélni, ha nem tartják tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint ha az orosz katonák nem vonulnak ki onnan.
Minden hiteles békefolyamatot Ukrajnának kell vezetnie, támogatva az EU által
– jelentette ki a PiS EP-képviselője, aki ezután arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terve egy olyan terv, amellyel vissza lehet állítani Ukrajna területi integritását és szuverenitását, el lehetne számoltatni a háborús bűnösöket, illetve el lehetne tántorítani Oroszországot a további támadásoktól.
A béke nem vezethet imperializmushoz, nem lehet ezzel a hódítást legitimizálni, és nem lehet az, hogy azzal Oroszország terjeszkedjen
– húzta alá Bielan, aki arról beszélt, hogy az EU nem maradhat hátra, és továbbra is támogatnia kell Ukrajnát. Felszólította a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát, hogy oldja meg azt a jogi akadályt, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokat felhasználhassák Ukrajna további támogatására, és abból építsék újra az országot.
Felszólalását a lengyel EP-képviselő azzal zárta, Lengyelország a történelem folyamán már többször átélte azt, amit most Ukrajna, és arról beszélt a háború negyedik éve kapcsán, hogy az Európai Uniónak többet kell tennie a tartós béke előmozdításáért, ugyanakkor fontos, hogy annak Ukrajna területi integritásán és szuverenitásán kell alapulnia, valamint hogy Ukrajna választhassa meg jövőjét.
A liberális Renew nevében a litván Petras Austrevicius szólalt fel először, aki azzal kezdte, hogy Oroszország illegális, indokolatlan és agresszív háborúja Ukrajnával szemben Európa egészét fenyegeti. A litván EP-képviselő szerint Ukrajna Európa biztonságát is garantálja, ehhez azonban szisztematikus fellépésre van szükség.
A cél az, hogy a szuverenitásunkat megőrizzük, véget vessünk a háborúnak, és egy stabil háború utáni helyzetet teremtsünk a kontinensen. Európának ragaszkodnia kell a tervéhez, ez garantálhatja a békét Ukrajnában, ennek a feltételeit az ukrán félnek kell meghatároznia, nem Oroszországnak, Kínának vagy bárki másnak
– jelentette ki Austrevicius, aki ezután ezt kifejtve arról beszélt, hogy a Nyugat egysége nagyon fontos, és Ukrajna nyugati intézményekhez való csatlakozása biztosítaná a biztonsági garanciát, a területi integritását és szuverenitását számára, amivel Európa határait is védenék.
Azonban szerinte fontos, hogy Ukrajna gazdaságát nemcsak újraépíteni, hanem fejleszteni is kell, amit szerinte Ukrajna az unió belső piacába való integrálásával lehetne elérni.
A litván EP-képviselő szerint fontos, hogy Oroszország soha többet ne tudjon a szomszédaira támadni, ezt pedig az orosz szankciók fenntartása mellett az igazságszolgáltatással, a háborús bűnök kivizsgálásával, a felelősöket bíróság elé állításával lehet elérni. Emellett beszélt arról is, hogy az Oroszország által elrabolt gyerekeket, valamint a hadifoglyokat vissza kell adni családjaiknak.
A Zöldek nevében a képviselőcsoport társelnöke, a német Terry Reintke először arról beszélt, május 8-a egy fontos nap az európai kontinens számára, hiszen 80 éve ezen a napon ért véget a második világháború. Szerinte Európa ekkor békét kapott ajándékba, ami Európa egyik részén békével, demokráciával és szabadsággal járt, ami később Európa többi országára is eljutott.
Ez a béke, ez a szabadság az, amit veszélyeztet Putyin és amitől fél Putyin. Meg kell védenünk a szabadságot és a demokráciát! Azt a szabadságot, amiért emberek az életüket adták, és azt a demokráciát, amiért keményen harcoltunk
– jelentette ki a német EP-képviselő, aki szerint a demokráciát nem lehet elnyomásra cserélni, és a demokrácia és autokrácia közötti harc jelenleg Ukrajnában zajlik.
Emiatt érvelt Ukrajna további segítése mellett, szerinte a késlekedés nehezítené Ukrajnát. Szerinte nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is támogatni kell, ami kapcsán Ukrajna EU-csatlakozása mellett érvelt. Beszéde végén elmondta, támogatja az orosz fosszilis energiáról való leállást, miközben szerinte a szélsőjobb Putyin pártjával megállapodást kötött.
Felteszem a kérdést, minek kell történnie ahhoz, hogy még a Néppárt is megértse, hogy ezek a szélsőjobbon ülők milyen veszélyesek? A szélsőjobb nem egy olyan politikai erő, amivel együttműködhetünk
– mondta Reintke, aki szerint a szélsőjobboldal azt szeretné, hogy Putyin nyerje meg a háborút, és demokrataként nekik ennek ellen kell állni.
A szélsőbaloldali Baloldal nevében a német Die Linke EP-képviselője, Özlem Demirel kapott először szót. Demirel először arról beszélt, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az egész Gázai övezetet el akarja foglalni, ugyanakkor Von der Leyen erről semmit nem beszél.
Azt mondja, hogy Ukrajnának segíteni kell az igazságos béke elérésében, de három éve semmit nem tett a béke érdekében
– véli a német EP-képviselő, aki szerint Ukrajnának is csak az európai ipar érdekében nyújt hiteleket normális támogatás helyett. Demirel elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök foglalkozik Ukrajnával, aki épp Putyinnal szeretne szövetséget kötni.
Von der Leyen asszony! Önöket nem érdeklik az emberek Ukrajnában, csak azt szeretné, hogy Európa többet szerezhessen Ukrajnából!
– vádolta meg honfitársát a Die Linke EP-képviselője, aki elmondta, hogy a Baloldal valódi szolidaritást vállal Ukrajnával, és felszólította Oroszországot, az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is, hogy ne akarja gyarmatosítani az országot.
Be kell fejezni a háborút Ukrajnában és Gázában, és mindenhol a világon – zárta felszólalását a szélsőbaloldali képviselőcsoport vezérszónoka.
A Mi Hazánkat is sorai között tudó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) részéről elsőként a német AfD EP-képviselője, Hans Neuhoff szólalt fel először. Neuhoff szerint az Európai Parlamentben mindenki az értékalapú külpolitikáról beszél, ugyanakkor az Európai Unió ma az illúzión álló külpolitika romhalmazán áll szerinte.
Illúzió volt azt hinni, hogy a gazdasági hatalom elegendő ahhoz, hogy geopolitikai befolyásunk lehessen. És illúzió volt azt is hinni, hogy a NATO-t és az EU-t Donbaszig ki lehet szélesíteni, és Oroszország ezt csak úgy elfogadja
– jelentette ki Neuhoff, aki szerint a nemzetközi kapcsolatok rendszere csak a hatalmak egyensúlyától függ, nem a nyugati értékektől és jogállamiságtól.
Szerinte hibás volt azt hinni, hogy Ukrajnát támogatni kell, hogy feladja semlegességét, és hibás volt az, hogy „amerikai érdekek képviselőjeként csatatérre küldtük Oroszország ellen”.
Neuhoff felszólalását azzal zárta, hogy illúzió az, hogy Ukrajna visszaszerezheti területeit, és hogy Ukrajnában lehet egy igazságos béke.
Ferenc pápának igaza volt, amikor azt mondta, hogy a legjobb, amit az ukrán vezetés tehet, hogy megmentse országát és állampolgárait a nagyobb károktól, ha kitűzik a fehér zászlót, és visszatérnek a diplomáciához
– zárta felszólalását az AfD EP-képviselője, Hans Neuhoff.
A magyar EP-képviselők közül Gál Kingán kívül mindössze a mihazánkos Borvendég Zsuzsanna kapott szót, aki a vita végén jelentkezett felszólalására. A Mi Hazánk EP-képviselője felszólalását azzal kezdte, hogy szerinte a háború kitörése óta először jutottak el odáig, hogy az Európai Parlamentben a békéről beszélnek. Szerinte ha az Európai Unió hamarabb kezd diplomáciai lépésekbe, el lehetett volna kerülni a tragédiát, azonban szerinte az EU vezetői ezt elhalasztották.
Borvendég felszólalásában végig arról beszélt, hogy néhány politikus állításaival szemben szerinte a kárpátaljai magyarok jogait nem rendezték Ukrajnában, ahogy Kijev a kisebbségi jogok kapcsán vállalt kötelességeit sem teljesítette. Felszólalását azzal zárta, hogy kárpátaljai magyarként arra kéri az uniós vezetőket, hogy tartózkodjanak az ilyen nyilatkozatoktól, mivel szerinte azok nem tényszerűek, és amellett, hogy az Európai Unió hitelességének kijátszása mellett Ukrajna demokratizálódását is akadályozza.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2025. május 7-én. Fotó: Dpa / Getty Images)