A Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese, Stephen Miller elárulta, hogy Donald Trump és kormányzata egyeztetéseket folytat a habeas corpus elv felfüggesztéséről, mely így lehetővé tenné, hogy bárkit fogva tartsanak bírói végzés nélkül. Beiktatása óta az amerikai elnök több százezer illegális bevándorlót toloncolna ki az országból, azonban a bíróságok néhány esetben nekik adtak igazat a kormánnyal szemben.
Stephen Miller, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese pénteken nyilatkozott arról, hogy a Trump-kormányzat fontolgatja a habeas corpus felfüggesztését, mely tulajdonképpen azt jelentené, hogy a fogva tartást nem lehetne bírói úton megtámadni − írta a BBC.
Az interjú azt követően hangzott el, hogy amerikai bírók igyekeztek megtámadni a Trump-adminisztráció által az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében a közelmúltban végrehajtott néhány őrizetbe vételt, valamint a külföldi diákok eltávolítását.
„Sok múlik azon, hogy a bíróságok helyesen cselekszenek-e vagy sem” − mondta Miller. Ezzel arra utalt, hogy az illegális bevándorlók kitoloncolása ellen több polgári pert is indítottak, melyben a habeas corpus elvre hivatkoznak. Ez alapján egy szövetségi bíró elrendelte egy török egyetemi hallgató szabadon bocsátását, akit hat hétig tartottak fogva egy Izraelt bíráló cikkéért, de egy hasonló esetben szintén elengedtek egy Columbia Egyetemre járó diákot, aki a palesztinok mellett állt ki.
Stephen Miller szerint a habeas corpus egy kiváltság, és hogy a kongresszus már hozott egy törvényt arról, hogy bevándorlási ügyekben nem dönthetnek a bíróságok. Donald Trump egyik legfontosabb kampányígérete volt, hogy több millió bevándorlót deportál az Egyesült Államokból, azonban már márciusban igyekeztek a bíróságok akadályozni.
A CNN értesülése szerint maga Donald Trump is részt vett azokon az egyeztetéseken, amelyeken a habeas corpus felfüggesztéséről tárgyaltak. Áprilisban az amerikai elnök kijelentette, hogy lépéseket fog tenni, hogy a kitoloncolásokat ne tudja megállítani egyetlen bíróság sem.
Ennek a jogszabálynak a felfüggesztéséről eddig mindössze négy esetben döntött az Egyesült Államok kormányzata, a Ku Klux Klán visszaszorítása és a polgárháború alatt, valamint 1905-ben a Fülöp-szigetek megszerzésekor, illletve amikor 1941-ben Japán megtámadta Pearl Harbourt.