Több száz választási panasz nyomán akár a német kormánykoalíció jövője is megkérdőjeleződhet. Egy utólag módosított választási eredmény nemcsak politikai válságot okozna, hanem tovább erodálná a német választók bizalmát is az állami intézményekben.
Kínossá sikeredett a német választások záróakkordja: az ünnepélyesnek szánt kancellárválasztás elsőre megbukott, Friedrich Merzet csak a második körben tudták megválasztani. A 2025. februári németországi választásokat ráadásul az is beárnyékolja, hogy közel 900 keresetet nyújtottak be különböző pártok és szervezetek az eredmények és azok jogszerűsége ellen.
A Magyar–Német Intézet hosszú elemzést készített a benyújtott keresetekről. Az egyik legmélyrehatóbb és legkiterjedtebb panaszt Marcel Luthe, a berlini képviselőház korábbi tagja és a Good Governance szakszervezet alapító elnöke nyújtotta be. Luthe, aki 2021-ben már sikerrel támadta meg a berlini választás eredményét, ezúttal is súlyos szervezési és jogi hiányosságokra hívta fel a figyelmet.
Kifogásai közé tartoznak a külföldön élő németek hátrányos megkülönböztetése, a szavazási dokumentumok késedelmes kézbesítése, a személyazonosság-ellenőrzés következetlensége, az elhunytaknak kiküldött választási értesítők és az ebből fakadó visszaélési lehetőségek, valamint az a körülmény, hogy ezek a problémák akár a választás eredményére is hatással lehettek, befolyásolhatták például a szuverenista baloldali Sahra Wagenknecht párjának, a BSW-nek (Bündnis Sahra Wagenknecht) a parlamentbe jutását.
Az intézet értékelésében kiemeli, hogy noha a kifogások egy része technikai vagy szervezési hibákra vezethető vissza, azok rendszerszintű problémákra is rámutatnak, amelyek a választási törvények gyakorlatának átfogó felülvizsgálatát indokolhatnák. Ugyanakkor az, hogy a keresetek bármilyen következménnyel járnak-e, politikai kérdésként merül fel: a Bundestag választási ellenőrző bizottsága ugyanis politikai alapon szerveződik, és a jelenlegi erőviszonyok – a CDU/CSU és SPD többségével – nem érdekeltek az eset gyors vagy érdemi kivizsgálásában.
Az Indexnek nyilatkozó Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet vezető kutatója, aki az elemzés összeállításában is közreműködött, arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel 900 kereset összességében nem egy kiugróan magas szám, és jóval kevesebb, mint amennyit a legutóbbi, 2021-es választásokat követően nyújtottak be. Jóval több azonban, mint amennyit 2017-ben regisztráltak. Nyolc évvel ezelőtt együttesen 275 választási fellebbezési kereset érkezett. Ez a szám aztán 2021-re 2198-ra ugrott, ám ebből 1713 kizárólag a szövetségi választásokkal egy időben megrendezett, kaotikus körülmények között lebonyolított berlini tartományi választáshoz kapcsolódott.
Dobrowiecki Péter a mostani panaszokkal kapcsolatban kiemelte, hogy azok átfogóak, és számos kérdést felvetnek.
Amennyiben a folyamat végén elmarasztaló ítélet születne, az a 2021-es berlini választások körüli botrányok után mindenképpen egy újabb látleletét adná a német választási rendszer lebonyolítását övező hiányosságoknak, amelyek ismét legitimációs kérdéseket vethetnek fel
– fogalmazott a kutató.
Arra a kérdésre, hogy a keresetek száma és tartalma jelezhet-e szerkezeti válságot, Dobrowiecki Péter úgy fogalmazott: inkább a közelmúlt hibáiból való tanulás lehetőségének elutasításaként jellemezhető a mostani helyzet. Hiába kellett jogerős ítélet hatására részben megismételni a 2021-es berlini választásokat, Dobrowiecki Péter szerint az illetékes szövetségi és tartományi hatóságok láthatólag nem vonták le a kellő következtetéseket, és újra banális, elkerülhető hibák sorozatát követték el.
Példának okáért a külföldön élő és választásra jogosult német szavazókhoz érthetetlen módon nem a lehető leggyorsabb postai úton küldték ki a szavazáshoz szükséges dokumentumokat. Mindez azt eredményezte, hogy sokan egyszerűen lemaradtak az előrehozott választások miatt amúgy is szűkös leadási határidőkről
– magyarázta a kutató.
Dobrowiecki Péter szerint Marcel Luthe nem politikai, hanem alapvetően szakmai meggyőződéséből és a jelenlegi eljárásmódokkal szembeni kritikus álláspontja miatt élt ezúttal is a keresetbenyújtás lehetőségével.
Luthe 2020-ig a német Szabad Demokrata Párt (FDP) tagja volt, ekkor azonban kilépett a pártból. 2016 és 2021 között a berlini képviselőház tagja volt, ahol a „kérdésbeadványok vitathatatlan királyának” tartották, mivel a ciklus alatt több mint 2773 parlamenti kérdést tett fel. A kutató hozzátette: a Luthe által felvetett panaszok legalább részleges megalapozottságát általánosságban szakmai és politikai körökben is el szokták ismerni – még ha nem is mindig hivatalosan.
A jogi lehetőségek ügyében Dobrowiecki azt mondta: hatalmas meglepetés lenne, ha egy elhúzódó jogi folyamat végén teljesen új választásokat írnának ki. Erre azonban rendkívül csekély esély mutatkozik. A kutató úgy véli, hogy valószínűbb forgatókönyv lenne a választás egyes részeredményeit érintő ítélet meghozatala, amely ugyanakkor a komplikált összkép miatt
akár a teljes mandátumeloszlást,és ezzel a hivatalban lévő kormánykoalíció legitimitását is megkérdőjelezheti.
„A folyamat várható hosszúsága miatt könnyen lehet, hogy az ítélethozatalra hosszú hónapok vagy akár évek múltán kerül sor” – tette hozzá Dobrowiecki Péter.
Kérdésünkre válaszolva arra is kitért, hogy a hatályos törvények értelmében a kereseteket a szövetségi parlament választásokat felülvizsgáló bizottságához kell benyújtani.
Amennyiben a Bundestag bizottsága – amelyben szintúgy a plénum politikai erőviszonyai a mérvadóak – a keresetet elutasítja, akkor az azt benyújtók a Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordulhatnak panaszukkal a választások jogszerűségét illetően. A törvény azonban nem ír elő határidőket a Bundestag bizottságának, hogy mennyi időn belül kell foglalkoznia a keresetekkel, vagy hogy meddig kell a parlamentnek szóló határozati javaslatot benyújtania
– fejtette ki a kutató.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tekinthető pártérdekvezéreltnek a Bundestag választásokat ellenőrző bizottságának működése, Dobrowiecki Péter azt válaszolta: az aktuális politikai erőviszonyok tükröződése miatt naiv gondolat lenne feltételezni, hogy a bizottság működése mentes lenne a pártpolitikai szempontoktól.
A Magyar–Német Intézet vezető kutatója úgy véli, akár a teljes kormánykoalíció jövőjét is befolyásolhatná a keresetekben foglalt panaszok jogosságának megállapítása. Egyes beadványok kifejezetten a Sahra Wagenknecht pártját, a BSW-t hátrányosan érintő hibákra és hiányosságokra hivatkoznak.
A párt 4,98 százalékot elérve, mindössze 9529 szavazattal maradt el az 5 százalékos választási küszöbtől. Amennyiben a várhatóan az Alkotmánybíróság elé kerülő panaszokat a BSW számára kedvező módon bírálná el a testület, az a kutató szerint alapjaiban boríthatná fel a jelenlegi erőviszonyokat.
A BSW bejutása esetén a 630 mandátumot újra kellene osztani, ami azt jelentené, hogy a CDU/CSU-nak és az SPD-nek már nem lenne meg a parlamenti többsége a Bundestagban.
Dobrowiecki Péter biztos abban, hogy egy utólagosan megváltoztatott választási eredmény kormányválságot idézne elő Németországban, és tovább mélyítené a politikai bizonytalanságot.
A választási eredmény utólagos megváltoztatása csak tovább erősítené az amúgy is turbulens német belpolitikai viszonyokat. Sőt, tovább csökkentené a választók már így is mélyponton lévő bizalmát az állami szervek működésében. Ez a folyamat minden bizonnyal kedvezne azoknak a politikai formációknak, amelyek magukat a mainstream pártokkal szemben határozzák meg – mint az AfD, a Die Linke vagy éppen a BSW
– fogalmazott a kutató.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mekkora publicitást kap az ügy Németországban. Dobrowiecki rámutatott: a német sajtó egésze beszámolt a panaszok magas számáról, és a téma továbbra is napirenden van.
„Érthető módon különösen a BSW tett sokat az elmúlt hónapokban azért, hogy a szavazásokat övező visszás kérdések napirenden maradjanak. A korábban érvénytelennek nyilvánított szavazatok aprólékos újravizsgálatával a párt több ezer szavazattal csökkenteni tudta a bejutáshoz hiányzó voksok számát” – emlékeztetett Dobrowiecki Péter, hozzátéve: bár a közvélemény és a média figyelme egy elhúzódó eljárás során idővel lankadhat, az ügy súlya miatt azt teljesen eltüntetni nem lehet – még akkor sem, ha ez adott esetben a CDU/CSU és az SPD érdeke lenne.
(Borítókép: Alexander Dobrindt , Jens Spahn és Friedrich Merz Berlinben, Németországban 2025. május 6-án. Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters)