A magyar külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján többek között elmondta véleményét a kijevi kémvádakról, de kitért a magyar haderőfejlesztésre is. A diplomáciai bonyodalom péntek óta tart, miután az Ukrán Biztonsági Szolgálat állítása szerint magyarokat tartóztattak le kémkedés vádjával, eközben Budapesten a TEK vett őrizetbe egy ukrán állampolgárt.
„Új lendületet vett a Magyarországgal szembeni lejárató kampány Ukrajnában, amely azóta zajlik, hogy kitört a háború, s hazánk világossá tette, hogy nem küld fegyvereket és pénzt, illetve nem számolja fel az energetikai együttműködést Oroszországgal” − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A tárcavezető a ruandai kollégájával közös sajtóértekezletén újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az elmúlt napokban sem született semmiféle olyan információ, sem formális, sem informális úton, amely azt mutatná, hogy a kijevi kémvádak ügyében „ne egy óriási, Ukrajnában államilag finanszírozott és irányított, Magyarország-ellenes lejárató kampánnyal, lejárató propagandával állnánk szemben”.
Kifejtette, hogy amióta zajlik a háború, és amióta a magyar kormány világossá tette azt, hogy nem küld fegyvereket és pénzt, nem számolja fel az energetikai együttműködést Oroszországgal, „azóta folyik egy propagandaháború Magyarországgal szemben Ukrajnában, és ennek folyamatosan jönnek az újabb és újabb fejezetei, mint például előző pénteken”.
A kárpátaljai magyarok jogairól hétfőre tervezett tárgyalások kapcsán úgy vélekedett, hogy az idő most kevésbé alkalmas erre a magyarokkal szembeni lejárató kampány felpörgése miatt.
Kettős mércének minősítette a baloldali sajtó részéről, hogy amikor a magyar kormány következetesen kiáll az ukrajnai magyar kisebbség 2015 óta tartó jogfosztásai ellen, akkor oroszpártisággal gyanúsítják, amikor azonban lemondanak egy egyeztetést az ügyben a propagandaháború közepette, akkor azonnal elkezdenek aggódni a kárpátaljaiakért.
„Természetesen szeretnénk folytatni majd az egyeztetéseket az ukránokkal a kárpátaljai magyarokról, mint ahogy tíz éve folyamatosak ezek az egyeztetések, és tíz éve ígérgetnek az ukránok fűt-fát, tíz éve vágnak át minket, és tíz éve veszik el folyamatosan a magyar emberek jogait. Tehát elhihetik, nem ezen az egy egyeztetésen múlt és múlik az elmúlt tíz esztendő magyarellenes politikájának megváltoztatása Ukrajnában” − hangsúlyozta.
Szijjártó Péter ezt követően kiemelte, hogy ha egy ország szomszédságában háború dúl, akkor az adott ország „definíciószerűen a háború nulladik fázisában van”, ugyanis fel kell készülnie az önvédelemre. „Mi három éve ezt a politikát visszük: megvédeni Magyarországot a háborútól, kimaradni a háborúból, nem engedni, hogy minket beleprovokáljanak a szomszédban zajló háborúba” − mondta.
„És amikor a szomszédodban háború zajlik, akkor felkészültnek kell lenned arra, hogy megvédd magad. Ehhez meg hadsereg kell, meg képességek kellenek, s a Zrínyi 2026 programot sem most indítottuk el, hanem Magyarország hadseregének a fejlesztése immár jó pár éve folyamatosan napirenden van, mert meg kell tudni védeni magunkat. Sajnos a mostani helyzet ezt még inkább világossá teszi” − tette hozzá.
A miniszter végül Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről szólva azt a kérdést tette fel, hogy mégis mit kellene mondani ebben a helyzetben: „Hogy nem fogunk együttműködni Románia következő elnökével? Tényleg? Tehát valaki azt gondolja, hogy ezt kellene mondania, vagy ez kellene hogy legyen a kormány külpolitikája?”
„Egy olyan országgal, ahol óriási magyar közösség él, mindig a lehető legjobb együttműködésre törekszünk, mert az elmúlt évek mindenki számára bebizonyíthatták, hogy ha Magyarország és a szomszédos országok között jó a kapcsolat, akkor az jobb a helyi magyaroknak is. Így természetesen hogyha zajlik egy szomszédos országban egy elnökválasztás, mi azt tiszteletben tartjuk” − közölte.
A jövőre nézvést pedig leszögezte, hogy a kormány a magyarok jogaiból jottányit sem enged, ugyanúgy, ahogy Kárpátalján, az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarokért is határozottan kiállnak, akárki is a tárgyalópartner. Valamint aláhúzta, hogy minden lépést egyeztetnek ezzel kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), ugyanis ők képviselik a helyi magyarságot.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt állította pénteken, hogy leleplezett egy Nyugat-Ukrajnában működő magyar katonai hírszerző hálózatot. Az ukrán sajtóban megjelentek szerint két magyar állampolgárt tartóztattak le, akik adatokat gyűjtöttek Kárpátalja katonai védelméről, sebezhető pontokat kerestek, és elemezték, hogyan reagálnának a helyiek, ha magyar csapatok lépnének be a régióba. Az érintetteket azóta már előzetes letartóztatásba helyezték.
A történtek után felpörögtek az események, Magyarország és Ukrajna között látványos diplomáciai feszültség alakult ki. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy Magyarország kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet, akik Ukrajna budapesti nagykövetségén látták el feladatukat. A tárcavezető bejelentésére válaszul Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy Ukrajna kiutasít két magyar diplomatát az országból.
A Terrorelhárítási Központ pedig péntek este lezárta a Ferenciek terét, megállítottak egy fehér autót, és elvittek egy embert, akiről kiderült, hogy kémtevékenység miatt beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el ellene az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter [j] és Olivier Nduhungirehe ruandai külügyminiszter [b] tárgyalásuk után sajtótájékoztatót tart Budapesten 2025. május 12-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)