A keleti egyházakkal való kapcsolat kiemelt fontosságát jelzi, hogy XIV. Leó pápa az elsők között fogadta ezek püspökeit és híveit – hangsúlyozta Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek a görögkatolikus magyar zarándoklat zárónapján Rómában.
Az eredetileg lemondott audienciát az új pápa mégis megtartotta, felülírva a protokollt. Szerdai cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy Leó pápa örömmel fogadta a magyar gyerekek rajzait Kocsis Fülöptől a vatikáni audiencián.
Indulásunkkor a Vatikán jelezte, hogy az új egyházfőnek nem lesz lehetősége fogadni a zarándokokat. Utána viszont értesítettek, hogy minden protokollt felülírva XIV. Leó pápa a legelső általános audiencián bennünket fogad
– idézte fel Kocsis Fülöp.
A metropolita kiemelte, hogy a pápa tudatos döntésnek nevezte, hogy elsőként a keleti egyházak képviselőit fogadta, akik számos üldözés áldozatai.
A keleti egyházak tagjai és hívei a keresztényüldözés és háborúk miatt egyre gyakrabban kerülnek más országokba. XIV. Leó pápa szorgalmazta, hogy a befogadó országok helyi egyháza segítse a keleti keresztényeket rítusaik megőrzésében.
Az új pápa folytatni akarja a keleti egyházakkal való szoros kapcsolattartást. Hangoztatta, hogy a keleti egyházakért felelős vatikáni dikasztériumot bízza meg, hogy a földjüket elhagyó keleti hívek megőrizhessék identitásukat
– mondta az érsek.
Kocsis Fülöp szerint Leó pápa névválasztását nem csak a Rerum Novarum enciklika indokolta: „Ne feledjük XIII. Leó pápának a keleti egyházakról írt Orientalium dignitas címűenciklikáját sem.”
Az említett apostoli levél mérföldkőnek számít a keleti katolikus egyházak történetében. A dokumentumban a pápa határozottan kiállt a keleti rítusok méltósága és megőrzésük fontossága mellett, szigorúan tiltva a „latinizációt”, vagyis a keleti szertartások nyugati mintára történő átalakítását.
A csütörtöki záró szertartáson a Santa Maria in Cosmedin-bazilikát vezető József melkita pátriárka is köszöntötte a magyar zarándokokat.