Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint csak Donald Trump és Vlagyimir Putyin személyes találkozója hozhat előrelépést a béketárgyalásokban. Az amerikai elnök hasonlóan vélekedett, azonban személyesen nem vesz részt a tárgyalásokon, ahogy az orosz elnök sem. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez tiszteletlenség, és az orosz küldöttséget bírálta.
Marco Rubio vezető amerikai diplomata szerint nincsenek nagy elvárásai a Törökországban tartandó ukrán–orosz béketárgyalásokkal kapcsolatban – és hogy Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek találkoznia kell ahhoz, hogy előrelépés történjen – írja a BBC.
„Nem hiszem, hogy itt áttörést érhetünk el, amíg Trump elnök és Putyin elnök nem lép közvetlenül kapcsolatba egymással ebben a témában” – mondta a NATO külügyminisztereinek dél-törökországi találkozója után.
Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna küldöttséget küld az isztambuli tárgyalásokra, de bírálta a Moszkva által küldött „alacsony szintű” delegációt. Az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó ragaszkodott ahhoz, hogy a Kreml csapata „minden szükséges kompetenciával” rendelkezik.
Korábban Donald Trump – aki éppen a Közel-Keleten tesz látogatást – kijelentette, hogy a béketárgyalások terén nem várható jelentős előrelépés, amíg ő és Putyin személyesen nem találkoznak.
A portál kérdésére az Air Force One fedélzetén, hogy csalódott-e az orosz küldöttség színvonala miatt, azt mondta:
Semmi sem fog történni, amíg Putyin és én nem találkozunk. Nem ment volna, ha én nem vagyok ott, és nem hiszem, hogy bármi történne, akár tetszik, akár nem, amíg nem találkozunk. De meg kell oldanunk, mert túl sok ember hal meg.
Donald Trump azt mondta, hogy pénteken részt vesz a törökországi tárgyalásokon, ha az „megfelelő”, de később azt mondta, hogy valószínűleg visszatér Washingtonba.
Törökország, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország küldöttségeinek csütörtökön kellett volna találkozniuk Isztambulban, hogy 2022 óta először tárgyaljanak egymással szemtől szemben Ukrajna és Oroszország között. Csütörtök estig nem volt kitűzve, hogy mikorra kerülhet sor. Egyes jelentések szerint most pénteken lehetnek a megbeszélések.
Vlagyimir Putyin május 15-én Isztambulban közvetlen tárgyalásokat javasolt, válaszul az európai vezetők és Ukrajna 30 napos feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó felhívására. Zelenszkij akkor felszólította Putyint, hogy személyesen találkozzon vele, de csütörtökön a Kreml közölte, hogy az orosz elnök nem szerepel a hivatalos személyek között utazás miatt.
Volodimir Zelenszkij „tiszteletlenséggel” vádolta Moszkvát Trump és Erdogan iránt, amiért az orosz küldöttség nem volt rangidős, és megismételte az orosz vezetőnek címzett üzenetét, hogy személyesen találkozzon vele. „Nincs időpont a találkozóra, nincs napirend, nincs magas szintű delegáció – ez személyes tiszteletlenség Erdogannal, Trumppal szemben” – mondta.
Közben Vlagyimir Medinszkij orosz delegációvezető újságírók előtt Isztambulban elmondta, hogy Oroszország a tárgyalásokat a 2022-es sikertelen egyeztetések „folytatásának” tekinti, amelyekre nem sokkal azután került sor, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított szomszédja ellen.
Az ukrán féllel folytatott közvetlen tárgyalások feladata, hogy előbb-utóbb elérjük a hosszú távú béke megteremtését a konfliktus alapvető kiváltó okainak felszámolásával
– mondta Medinszkij.
Az ukrán delegációt Rusztem Umerov védelmi miniszter vezeti majd. A küldöttségben a hírszerzés, a katonai vezérkar és a külügyminisztérium helyettes vezetői is részt vesznek.
Vlagyimir Medinszkij, aki az Ukrajnával 2022-ben folytatott tárgyalások korábbi, sikertelen fordulóit vezette, az orosz küldöttséget fogja vezetni – áll a Kreml közleményében. Oroszország védelmiminiszter-helyettese, külügyminiszter-helyettese és a katonai hírszerzés vezetője is ott lesz.
Az isztambuli tárgyalások az első közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között a 2022-es sikertelen próbálkozás óta. Oroszország jelezte, hogy ott akarja folytatni, ahol abbahagyták.
A megvitatott feltételek között szerepelt az Ukrajnára vonatkozó követelés, hogy váljon semleges országgá, csökkentse hadserege méretét és mondjon le a NATO-tagsági törekvéseiről – olyan feltételek, amelyeket Ukrajna többször is elutasított, mint amelyek a kapitulációval egyenlőek.
Ukrajnában tovább dúlnak a harcok, Moszkva jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát ellenőrzi, beleértve a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is. John Healey brit védelmi miniszter felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy „gyakoroljanak nyomást Putyinra”. Boris Pistorius német kollégájával csütörtökön Berlinben tartott megbeszélése után Healey további szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben, hogy „tárgyalóasztalhoz ültessük”.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.